Bár évszázadokon át a járás töltötte be a megye és a települések közötti területi szint szerepét, ez a területi szint a közigazgatás számára 1984. január 1. napjával megszűnt. A statisztikai folyamatok mérésére szolgáló területi egységre szükség volt, ezért 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994. (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét.

Az 1994-es közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény módosítása következtében 1998. január 1-jétől már 150 kistérség létezett. Az Európai Parlament és Tanács közösen bocsátotta ki az 1059/2003/EK. rendeletet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának létrehozásáról, amely 3 fő kategóriából áll. Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (NUTS III), további egységek a megyék összevonásából képzett régiók (NUTS II), illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (NUTS I).

További, az EU regionális politikájában hivatalossá tett, nem alkalmazott egységek a lokális I. és II (LAU I, LAU II), melyek Magyarországon az alábbiak: Lokális I: statisztikai kistérség (egységek száma: 168). Lokális II: település (egységek száma: 3152). A rendelet tehát csak a NUTS I–III szintet rendezi, az e szintek alatti területi szintekre vonatkozó szabályozást nemzeti hatáskörbe utalja. A kistérségek jelentőségét azonban az is tükrözi, hogy bár hosszas vitákat követően egyelőre nem sikerült beilleszteni a NUTSrendszerbe, várhatóan 2008-ban ismét napirendre kerül a szabályozás kérdése.

Területfejlesztési-statisztikai kistérségek

A kormány a programjában foglalt modernizációs célkitűzéseinek elérése érdekében – hosszas, több szerv részvételével zajló előkészítést követően – elfogadta a kistérségek kialakításáról, lehatárolásának és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletet, amelyben első alkalommal szabályozták jogszabályban a kistérségeket.

A rendelet a kistérség fogalmáról az alábbiak szerint fogalmaz:

• A kistérségi területfejlesztési- statisztikai egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.

• A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak.

• A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési- statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.

• A kistérségek területe, határa vagy más sajátossága nem érinti az önkormányzatok társulási szabadságát.

A korábbi százötvenen felül 18 új kistérség jött létre, így ma összesen 168 kistérség fedi le az ország területét. Budapest főváros – az eddigi szabályozás megtartásával – egy kistérségnek számít, valamint Debrecen is önálló kistérség lett. A felülvizsgálat során 294 település más kistérséghez csatolására került sor. E települések közül 217 település tartozik az új kistérségekhez, 77 település pedig saját kérésére került átcsatolásra másik, korábban is létező kistérséghez.

A kistérségek lehatárolásáról, megállapításáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétől. A közigazgatás korszerűsítésével foglalkozó szakemberekben már a legutóbbi felülvizsgálat előtt megfogalmazódott az elképzelés, hogy meg kell feleltetni egymásnak az államigazgatás különféle illetékességi területeit. Az 1075/2004. (VII. 21.) Korm. határozat (a regionális és kistérségi szervezést igénylő államigazgatási feladat- és hatáskörök, valamint a területi államigazgatási szervek átalakítására vonatkozó intézkedésekről) 2. pontja lefektette, hogy a kistérségi és körzeti szintű illetékességi területek átláthatósága érdekében az alábbi szempontok alapján egységesebbé kell tenni az államigazgatási körzethatárokat és a kistérségek határait:

• az államigazgatási körzethatárok ne metsszék a kistérség határait, egyúttal törekedni kell az azoknak való legnagyobb megfelelésre;

• a megyeinél alacsonyabb területi illetékességgel működő államigazgatási szervek illetékességét, azok számának növelése nélkül és az érintett önkormányzatok véleményének figyelembevételével, a kistérség határaihoz igazítva kell kijelölni;

• az államigazgatási körzetek kistérségen belüli kialakításánál számolni kell azzal, hogy azok a kistérségi székhelytelepülés jegyzőjéhez telepített feladatok ellátásában is közre tudjanak működni.

Ez elsősorban az okmányirodák, a gyámhatóságok és a kiemelt építésügyi hatóságok illetékességi területeinek öszszehangolását jelentette. Az okmányirodai körzetek kistérségi határokhoz való igazítását végrehajtottuk (173 település átsorolásával), a kiemelt építéshatóságok illetékességi területeinek teljes körű harmonizációja 2007. júliusi hatállyal megtörténik. A gyámhatósági illetékességi területek teljes körű harmonizációja a tárca ígéretei szerint több lépcsőben zajlik.

Többcélú kistérségi társulások

Kétségtelenül mérföldkő volt a közigazgatási modernizációs folyamatban, amikor az Országgyűlés elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kist é r – ségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt (Ktt.).

A hosszas szakmai és politikai egyeztetéseken kiforrott elképzeléseknek megfelelően a kötelezően létrejövő többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó törvényjavaslat került a parlament elé, azonban a kétharmados szavazati többség hiánya miatt módosító indítványként az önkéntes változatot sikerült elfogadtatni. A köztársasági elnök által kezdeményezett alkotmányossági vizsgálat miatt késett a jogszabály kihirdetése, de az Alkotmánybíróság a törvény tartalmi elemeit nem kifogásolta. Az AB előírásainak megfelelően a kormányrendeletben rögzített kistérségi határok megjelentek a Ktt. mellékletében is, amely szintén felsorolja a kistérségeket, a kistérségbe tartozó településeket és a kistérségek székhelyét.

A törvény által meghatározott kistérségi határok keretei között önkéntes alapon – nagymértékben a külön kormányrendeletekben rögzített pénzügyi ösztönzők hatására – 2006. februárjáig 165 többcélú kistérségi társulás és 1 területfejlesztési célú társulás alakult meg a területfejlesztési, önkormányzati-közszolgáltatási feladatok közös ellátására.

A kistérségi határok változtatása

A Ktt. 13. § (1) bekezdése alapján a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testületek az önko r – mányzati általános választásokat követő hat hónapon belül kezdeményezhetik, a kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kormányhoz nyújtja be. A kistérségi rendszer mára megszilárdult, ezért lényeges, hogy a stabilitás megőrzése érdekében csak a megfelelően megalapozott és szakmailag indokolt kezdeményezések kerüljenek benyújtásra.

A megváltoztatások ütemezése

Elsőként a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (Ktt.) mellékletének módosítására kerülhet sor. A kistérségek lehatárolásáról, megállapításáról és megváltoztatásának szabályairól szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet szabályai alapján kezdeményezéseket nem lehet befogadni. A kezdeményezések benyújtásának legvégső határideje a Ktt. szerint 2007. március 31.

Lényeges eljárási szabályok

• Átsorolási kérelem esetén az erről szóló képviselő-testületi határozathoz csatolni kell a fogadó, illetve az elbocsátó kistérségi társulási tanács, valamint a megyei területfejlesztési tanács véleményét is.

• Új kistérség alakításának szándéka eset é n az öszszes érintett település képviselő- testületi határozatai, valamint a kistérségi társulási tanács(ok) véleménye mellett szükséges a megyei területfejlesztési tanács véleményének csatolása. A kezdeményezésben részt vevő települések együttesen is benyújthatják a kérelmet, nem szükséges külön-külön.

• A Ktt. nem részletezi a kezdeményezések alaki és tartalmi követelményeit. Fontos, hogy a határozat(ok)ból világosan kiderüljön: átsorolási, vagy új kistérségi kialakítására irányuló kezdeményezésről van-e szó. Pontosan meg kell jelölni az érintett települések körét, és az elbírálásnál lényeges szempont lesz a megfelelő szakmai érvekkel alátámasztott indokolás is. A kezdeményezésekhez tetszés szerint mellékleteket (háttéranyagokat, térképeket) lehet csatolni. A kistérségi lehatárolás megváltoztatására irányuló kezdeményezések alapján kerül sor a Ktt. mellékletének módosítására vonatkozó előterjesztés elkészítésére és a kormányhoz történő benyújtására. A kormány a megtárgyalt és elfogadott előterjesztést törvényjavaslatként benyújtja az Országgyűléshez.