Jelenleg öt szervezetben is foglalkoznak a közigazgatási reformmal, azonban eltérő feladattal, hatáskörrel és tartalommal. (Túl azon, hogy minden minisztérium és önkormányzat is köteles foglalkozni a saját tevékenységének a reformjával.)

1. Ebben a ciklusban elsõként az NFÜ indult el a közigazgatási reformok felé. A reform tervezése az ÚMFT, OP és akciótervek elõkészítésében jelent meg. A rendelkezésre álló pénzek nagysága minden állami és társadalmi szervet megmozgatott és javaslatok százai érkeztek az NFÜ-höz, illetõleg az IH-khoz. A javaslatok azonban nem voltak a befogadást illetõen stratégiába illeszthetõk. Ennek okát abban kell keresni, hogy az ÚMFT egy politikai dokumentum, amely nem tartalmaz a korszerûsítendõ területekre átfogó szakmai stratégiákat. Ennek legjobb (legrosszabb) példája az elektronikus közigazgatás fejlesztése. A meghirdetett OP-knak hiányzott (ma is hiányzik) az elektronikus közigazgatási – közös – stratégiája. Az OP-khoz (ÁROP, EKOP, ROP-k, ágazati OP-k) nem szervesen illeszkednek a befogadott projektek. A befogatott projektekre a pénz rendelkezésre áll.

2. A ciklusban másodikként a MEH EKK indult el a közigazgatási reform elképzeléseivel, és elkészítette az e-közigazgatás 2010 stratégiát és programtervet. Az elkészült stratégia szakmai minõsége meghaladja az NFÜ OP-k és akciótervek színvonalát, azonban két általános problémát kell felvetni: a szakmai tartalom csak elvétve egyezik meg az OP-k és akciótervek tartalmával, továbbá ennek megvalósítására nincs költségvetési forrás.

Az NFÜ és a MEH EKK eddig nem tudták a szakmai feladatokat és a forrásokat összerendezni.

3. A ciklusban harmadikként a tárca nélküli miniszter készít anyagot, amely nincs összhangban a MEH EKK stratégiájával, a megvalósítás költségvetési forrása erõsen homályos, a koordináció jogalapja tisztázatlan, továbbá nincs szakmai összhang az OP-kkal és akciótervekkel sem.

4. Az 1056/2006 kormányhatározat létrehozta a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet (FIT) kettõs feladattal: a brüsszeli pénzek felhasználásához szükséges tervezési folyamat, valamint a kizárólag kormányzati forrásokból megvalósuló tervezési folyamat összehangolására. Ez a feladat rendkívül fontos, mivel már a rendszerváltás elõtt megszûnt tervezési tevékenység újbóli elindítását szolgálja, ezért már önmagában is reformértékûnek tekinthetõ. Azonban mivel a testület bázisát az NFÜ jelenti, így szükségszerûen az általa irányított területen fejti ki hatását, míg a hagyományos szemléletû 12 minisztériumra nincs sok hatással. Ez eredményezi azt, hogy a kizárólag kormányzati (nem brüsszeli) forrásokból megvalósítandó fejlesztési faladatok tervezésére nincs hatása a FIT-nek. Az NFÜ azonban nem felkészült szakmai szervezet az ágazati feladatok elvégzésére, így várhatólag nem is lesz összhang a brüsszeli és a kizárólag hazai forrásokból megvalósuló fejlesztések között.

Bizonyára más alternatívák is vannak, de a lényeg: a tervezés mint közigazgatási tevékenység általánossá és kötelezõvé tétele a közigazgatásban.

5. Politikai dokumentumként jelent meg a koalíciós pártok megállapodásának a kiegészítése a reformok folytatásáról. A dokumentum számba veszi az egyes területeken megvalósításra kerülõ reformokat, amelyek azonban nincsenek összefüggésben az elõbb felsorolt állami dokumentumokkal, azonban a koalíciós pártok megállapodásának tartalma vélhetõen komoly hatást fognak gyakorolni a közigazgatási reformra, illetõleg az elektronikus közigazgatás megvalósítására.

Rövidítések

NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alatt

ÚMFT Új Magyarország fejlesztési terv

ÁROP Államreform operatív program

EKOP Elektronikus közigazgatás operatív program

ROP regionális operatív programok (7)

IH irányító hatóság (21)

MEH EKK Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ

FIT fejlesztéspolitikai irányító testületet