A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a helyi önkormányzatok szemszögéből 2007/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a helyi önkormányzatok szemszögéből 2007/6

IX. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Deli Erika főosztályvezető BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály



I. Elöljáróban: Mire számíthatnak jövőre az önkormányzatok?

Ha a fenti kérdésre röviden kellene válaszolni, úgy az alábbiak mondhatók el:

  • A működés terén: továbbra is megfontolt, körültekintő gazdálkodásra van szükség. Alapelv, hogy a normatív hozzájárulások fajlagos összege legalább nominál értéken legyen azonos a 2007. évivel (de pl. a szociális alapellátásban lényeges növeléssel is számolhatunk).
  • A fejlesztési lehetőségek a vártnak megfelelően – főként az EU-s támogatásoknak köszönhetően, és a hazai támogatások megmaradása mellett – dinamikusan növekednek.
  • Az önkormányzati feladatellátásban rendszerjellegű változások nem történnek, így a finanszírozásban sem lesz jelentős változás (alapvetően nem változik a normativitáson alapuló forrásszabályozás; továbbra is 8 % a helyben maradó SZJA mértéke; marad a jövedelemkiegyenlítő mechanizmusok rendszere).

 

II. A tények – a számok tükrében 

 

Minden évben elhangzik az a kérdés, hogy hány százalékkal nő, illetve csökken az önkormányzatok támogatása az előző évhez viszonyítva? Mivel az önkormányzati költségvetés szerkezetében minden évben vannak kisebb-nagyobb változások (egyes feladatok kikerülnek az önkormányzati rendszerből, míg más területeken többletigény jelenik meg), ezért e kérdésre – a számítás módszerétől függően – sokan eltérő választ adnak. Mielőtt bárki számításokba kezdene, szükséges felhívni a figyelmet, hogy most is jelentős szerkezeti változásokkal kell számolni (pl. a fővárosi metróberuházás a jövő évtől EU támogatásban részesül; a pedagógusok kötelező óraszámnövelése miatt 2007 szeptemberétől elindult kiadás/és támogatáscsökkenés hatásával időarányosan 2008. január-augusztus között is számolni kell, stb.). Mielőtt a változások „számainak” ismertetésébe kezdenék, fontos felhívni a figyelmet az alábbiakra:

  • A jövő évi költségvetési törvény 4,5 %-os inflációval számol;
  • A 2008. évi támogatások „sarokszámában” még nem szerepelnek a bérpolitikai intézkedések hatásai (vagyis ezekkel még nőhet a későbbiekben a „sarokszám”). A keresetek alakulásáról a következő fejezetben szólunk. 

 

Most pedig nézzük, a 2007. évi „bázishoz” viszonyítva milyen főbb változásokra számíthatunk a jövő évi költségvetési törvényben: 

Változások

Változások

 

III. A keresetek alakulása: 

 

A jövő évi bérpolitikai intézkedések keretét továbbra is a konvergencia program adja. Cél, hogy a keresetek megőrizzék a reálértéküket. Erre a következő eszközök állnak rendelkezésre:

  • Az SZJA rendszerében módosul az adójóváírás, mely a közepes keresetűeknél eredményez keresetemelkedést;
  • a minimálbér 2008. évi növekedése az alacsonyabb kereseti kategóriákban emeli a jövedelmeket;
  • a soros előmenetelek hatásával is számolni kell.
  • A fentieket – az „őszi” közszolgálati érdekegyeztetés végeredményétől függően – kiegészíthetik további bérpolitikai intézkedések is. (Amennyiben erre sor kerül, úgy az előző pontban bemutatott 2008. évi költségvetési támogatási „sarokszámon” túl gondoskodni kell a végrehajtáshoz szükséges központi források biztosításáról is.) 

 

Csak kiegészítésként jegyzem meg, hogy a 13. havi illetmény finanszírozásának változása miatt – szintén az előző pontban ismertetett „sarokszámon” túl – további két heti illetmény kifizetésének a fedezetét kell biztosítani. (2007. évről áthúzódik két heti illetmény kifizetése+a 2008. utáni 13. havi illetményt egész évben folyamatosan, havonta kell a jövő évben kifizetni, így jövőre összesen 1,5 havi „13. havi” illetménnyel összefüggő kifizetés keletkezik. Mivel a „bázisban” mindig egy havi illetmény szerepel, azt jövőre ki kell egészíteni két heti illetménnyel.) A két heti illetmény összege kb. 38 milliárd forint, melyet a központi költségvetés külön céltartalékból biztosít az önkormányzatoknak. 

 

IV. A főbb ágazatokban várható változások: 

 

A jövő évben az önkormányzatokat érintő ágazati szabályokban jelentős változás nem várható: a közoktatás igen komoly változásai az elmúlt években lezajlottak, a szociális ellátórendszerben főként az alapellátásban kell új elemekkel számolnunk, egyéb területen szintén kisebb változásokról számolhatunk be: 

 

Közoktatás: 

A jövő évben 463 milliárd forint a közoktatási célú hozzájárulások, támogatások főösszege. Mint jeleztük, 2007. szeptember 1-jétől 2 órával nőtt a pedagógusok kötelező óraszáma (melynek következtében csökkent az önkormányzatok e célú kiadása is – pl. túlórák csökkenése miatt). Ezért 2007-ben 7,8 milliárd forinttal szűkült az önkormányzatok támogatása. A 2008. január 1-augusztus 31. közötti időszakra időarányosan további 26,4 milliárdos támogatáscsökkenéssel számolunk. Egyebekben a következő lényegi elemekre figyeljünk:

  • A közoktatási törvény 2007. évi, nyári módosítása miatt 3,5 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása (sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körének szabályozása, óvodai felvétel kötelező biztosítása miatt);
  • A 2007. szeptember 1-jétől bevezetett teljesítmény-mutató rendszer – felmenőrendszerben – folytatódik;
  • A „társulásos” normatíva lényegesen módosul: eddig a gyerekszám után lényegében „automatikusan” járt a normatíva – jövőre a „felső tagozaton” bizonyos méretgazdaságossági elvárások esetén jár a normatíva („alsó tagozaton” továbbra sincs ilyen elvárás);
  • A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődések, óvodások, 1-4. évfolyamos „alsósok” után az 5. évfolyamosoknak is biztosítani kell az ingyenes étkeztetést. Ennek többletigénye 400 millió forint;
  • 2008. szeptember 1-jétől a teljesítménymutató szerinti finanszírozás kerül bevezetésre a művészetoktatásban, a napközi ellátásban és a kollégiumi nevelésben is;
  • Az alapfokú művészetoktatás finanszírozása szétválik (részben a teljesítménymutató alapján, részben pályázati úton igényelhető támogatás);
  • A kollégiumi normatíva szintén szétválik (teljesítménymutató a szakmai foglalkoztatás után + lakhatás után + sajátos nevelési igényű kollégisták után). 

 

Szociális és gyermekvédelmi ellátás: 

E feladatokra jövőre 278,7 milliárd forint költségvetési hozzájárulással és támogatással számolunk. A pénzbeli és természetbeni juttatások esetében egy változást ki kell emelnünk: megszűnik a lakáshoz jutás önálló normatívával való finanszírozása, és a felszabaduló forrás részben a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti normatívát növeli. (A megszüntetésre lényegében szabályozástechnikai okok miatt volt szükség, forráskivonásra nem került sor.) Mint említettem, az intézményi szolgáltatások közül a szociális alapellátásban számolhatunk jelentős szemléletbeli és finanszírozási változással. Mielőtt ez utóbbit ismertetném, jelzem, a feladat pontos végrehajtásához és a támogatás igényléséhez, a költségvetési tervezéshez mindenképpen szükséges a szociális törvény 2007 őszén elfogadott módosításának alapos ismerete. A szociális törvény módosításának célja: növekedjen a házi segítségnyújtásban és étkeztetésben részesülők száma (így az idősek saját otthonukban történő ellátásával csökken a bentlakásos intézményrendszer iránti igény), továbbá az ellátások jussanak el a leginkább rászorultakhoz. Ezért:

  • A házi segítségnyújtás, idősotthoni ellátás esetén egy független szakértői bizottság állapítja meg, hogy az ellátást igénylő gondozási szükséglete eléri-e a napi 4 órát. Ha igen, úgy idősotthoni ellátás nyújtható, ha nem, a házi segítségnyújtás keretében, az otthonában történő ellátás a mindenki számára megnyugtató megoldás.
  • Az előző két ellátási forma, valamint az étkeztetés esetén az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét is vizsgálni kell. A jövedelmektől függően az önkormányzat differenciált normatívára jogosult (vagyis a leginkább rászorultak – az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem meghaladó jövedelemmel rendelkezők – után jár az önkormányzatoknak a legmagasabb összegű normatíva, és így e lakosokat terheli a legkisebb térítési díj fizetés).
  • Fontos felhívni a figyelmet, hogy a bevezetés fokozatosan történik (jövőre csak az új ellátottakra terjed ki, a jelenleg is ellátottaknál 2009-ben kell a fentieket alkalmazni).
  • Szintén fontos tudni: mindhárom említett ellátásnál az év közbeni és az év végi elszámoláskor többletmutatószám miatt – az előző évek gyakorlatától eltérően – nem lehet pótlólagos állami támogatást igényelni. 

 

Tűzoltóság: 

Jövőre 37,7 milliárd forint lesz a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok támogatása. A tűzoltók heti munkaideje további két órával csökken (a 2005. évi 54 óra helyett 48 órára). E miatt a 2007. évi 500 fős létszámfejlesztésen túl jövőre is növelni kell a tűzoltók létszámát (és amíg ez meg nem történik, az év első részében teljes egészében meg kell téríteni – kizárólag e munkaidő csökkentés miatt felmerülő – túlóradíjakat). Mindezek miatt közel 2,3 milliárd forinttal többet fordítunk a tűzoltóságok támogatására, mint 2007-ben. 

 

Egyebek:

  • A többcélú kistérségi társulások finanszírozásában néhány kisebb változással számolunk (pl. az étkezés is megjelenik a támogatott feladatok között).
  • Az energiaadó emelés ellentételezésére 560 millió forintot biztosít a központi költségvetés, mely a település-üzemeltetési, igazgatási, sportfeladatok normatívájában jelenik meg.
  • Módosul – pontosabb kiegészül – a kisebbségi önkormányzatok finanszírozása. A jelenlegi egységes (valamennyi kisebbségi önkormányzatra lényegében azonos összegű) általános támogatás várhatóan megmarad. Ugyanakkor – a fenti táblázatban már jelzett 220 milliós többlettámogatásból – pályázati alapon a ténylegesen ellátott kisebbségi feladataikhoz további támogatást igényelhetnek.
  • Az „önhiki” 2008. évi szabályait – a felkészülés érdekében – már a 2007. évi költségvetési törvény rögzítette. Így csak „emlékeztetőül” idézem fel a legfontosabbakat: nem igényelhet támogatást az önálló polgármesteri hivatalt fenntartó, 1.000 fő alatti önkormányzat (kivéve, ha rendelkezik a közigazgatási hivatal felmentésével); a közoktatásban felmenő rendszerben kell teljesíteni az elvárt kapacitás-kihasználtságot (a közoktatási törvény szerinti csoport/osztály átlaglétszámok meghatározott százalékát – ez alól a tagintézményként működő óvodák, valamint az „alsó tagozat” kivételt jelent); szintén nem igényelhet támogatást az 1.500 fő alatti önkormányzat, ha 2007. szeptemberétől a közoktatási, 2008. január 1-jétől a szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési feladatait önállóan – nem pedig a többcélú kistérségi társulás keretében – látja el. 

 

V. Fejlesztések: 

 

EU-s támogatási lehetőségek, és azok társfinanszírozása:

Az önkormányzati közszolgáltatások színvonalában jelentős fejlődést hozhat az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósulása. Ahhoz, hogy valamennyi önkormányzat élni tudjon az EU-támogatások adta lehetőséggel, az alábbi intézkedések összessége nyújt segítséget:

  • Az EU-s pályázatok kedvező feltételekkel és differenciáltan – a gyengébb jövedelemtermelő képességű önkormányzatok és társulások számára kedvezően – kerülnek kiírásra;
  • A hátrányos helyzet, elmaradottság kiemelt szempont a ROP-ban;
  • Kedvezményes kamatozású, 25 éves futamidejű MFB hitel lehetősége biztosított;
  • Kamattámogatás a szennyvíz, hulladék, ivóvíz beruházások jövedelemtermelő részére;
  • Hitelgarancia hátteret ad az azt igénylő önkormányzatoknak és gazdasági társaságaiknak;
  • A „rászoruló” önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások meghatározott beruházásaihoz a saját forrás kiváltásához továbbra is igényelhető vissza nem térítendő támogatás (EU Önerő Alap);
  • A társulásos beruházásokat, valamint az üzemeltetők – átlátható módon történő – bevonását a beruházás finanszírozásába a jogszabályi környezet módosításával segítjük. 

 

Hazai fejlesztési támogatások:

Az önkormányzatok számára jó hírként elmondhatjuk, hogy a jelentősen növekvő EU források ellenére lényegében megmaradnak a korábbi években megismert hazai támogatási rendszerek. Ezek felhasználási szabályait – az eddiginél is hangsúlyozottabban – úgy kell kialakítanunk, hogy azok kizárólag az EU által nem finanszírozott, kisebb – de az önkormányzatok számára fontos – fejlesztéseket segítsék. Így tehát megmaradnak a következő fejlesztési célú pályázatok:

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása (az előirányzat a 2007. évivel megegyezően 10,9 milliárd forint, azonban a determinációk csökkenése miatt jövőre kb. 3 milliárd forinttal több jut új beruházásokra).

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (a 2007. évivel megegyezően 5,8 milliárd forint jut e célra).

Az EU Önerő Alap előirányzata másfélszeresére nő (2008-ban 15,1 milliárd forint lesz).

A központi költségvetés jövőre is 8 milliárd forinttal egészíti ki az önkormányzatok forrásait azért, hogy a szilárd burkolatú útjaikat felújítsák.

Továbbra is 2 milliárd forint szolgálja a főváros, további 0,5 milliárd forint pedig 6 vidéki város (ahol a földutak aránya meghaladja a 60 %-ot) földútjainak burkolását.

Új céltámogatás a jövő évtől – szűk körben – csak egészségügyi gép-műszer beszerzésre igényelhető. 

 

A javaslat 3,5 milliárd forintos támogatással további új lehetőséget biztosít a kistelepüléseknek néhány olyan kisebb fejlesztés megvalósításához, melyre nagy az igény, de – volumenénél fogva – EU támogatás nem jöhet szóba. Így például támogatást igényelhetnek a társulásban fenntartott kistelepülési iskolák fejlesztésére, az újonnan alakuló, vagy új taggal bővülő körjegyzőség tárgyi feltételeinek javítására, valamint – a kistérségek pályázatai alapján – közösségi buszok beszerzésére. 

 

„Áldozat” – vagyis alapvetően az EU támogatások miatt a következők szűnnek meg: A következő két évben – 2007. évhez hasonlóan – nem indulnak új címzett támogatások, mivel e beruházási cél tipikusan az EU támogatásokkal helyettesíthető. Hasonló okok miatt szűnik meg – a 2007-ben egyszeri jelleggel 8 város számára biztosított – belvízrendezési beruházások 1,5 milliárdos támogatása. Mint jeleztük, a jövő évtől a fővárosi metróberuházás EU támogatásban részesül. 

 

Nos, a szerző ily módon kívánt „ízelítőt” adni a jövő évi helyi költségvetési döntések megkezdéséhez. A terjedelmi korlátok miatt valóban csak betekintést sikerült nyújtani. Az előző évekhez hasonlóan azonban a Pénzügyminisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén is több fórumon találkozik az önkormányzatok képviselőivel, ahol mód nyílik az ismeretek és tapasztalatok személyes cseréjére is. 

 

Valamennyi kedves Olvasó munkájához sok sikert, jó egészséget kívánok.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu