A kistérségek összhangban a kormányzati fejlesztéspolitika célkitűzéseivel, önerőből és pályázati forrásaikból területfejlesztési menedzsereket és a munkájukhoz kapcsolódó irodákat kezdtek el működtetni. A különösen hátrányos helyzetű térségekben azonban a saját erő és az elnyert pályázati támogatások nem elegendőek az országos szinten elvárt stabil és hatékony fejlesztői kapacitások biztosításához.

Ugyanakkor Magyarország számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az európai uniós tagság előnyeivel és lehetőségeivel eredményesen tud-e élni. Erre való tekintettel a 2007-2013. közötti programozási időszakban lehívható fejlesztési források országos, területi (regionális, kistérségi) fejlesztéspolitikai és ágazati fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő, összehangolt megvalósítása alapvetően prioritást élvez. A kormány egyik fontos fejlesztéspolitikai elve, hogy nem támogat szigetszerű elképzeléseket. Elő kell idézni azt a helyzetet, hogy a települések, kistérségek és a régiók ne csak „befelé építkezzenek”, hanem túltekintve határaikon hozzájáruljanak a nemzeti stratégiai célok megvalósításához. Ezen belül a felzárkóztatásra váró térségek társadalmi-gazdasági potenciálját leginkább növelő fejlesztések előkészítése és megvalósítása is kiemelt kormányzati figyelmet kíván. E tekintetben a 168 kistérség fejlesztéseinek előkészítése és megvalósítása összehangolt tevékenységet igényel. Ugyanakkor az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megvalósításának összhangban kell lennie az országos és területi (regionális és kistérségi) fejlesztéspolitikai koncepcióban megfogalmazott célokkal is. 

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 1.§ i) pontjában nevesíti az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot. A hivatkozott jogaszabály az Európai Unió hétéves periódusban (2007–2013. közötti) meghatározott felzárkóztatási politikájának megfelelő területfejlesztési feladatokat is az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz rendelte. A feladatellátást az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006.(VII.28.) Korm. rendelet alapozta meg. 

Az Országos Fejlesztési és Programiroda (továbbiakban: OFPI; Programiroda) létrehozásénak alapjait pedig kormányzati fejlesztéspolitika kistérségi szintű képviselőiről szóló 1122/2006.(XII.13.) Korm. határozat teremtette meg. Ezen Korm. határozatában a Kormány egyetértett a Kistérségi Fejlesztési és Program Iroda hálózat létrehozásával, melynek feladata a 3 tanácsadó hálózat munkájának koordinációja. A koordináció tartalma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (a továbbiakban: ÚMVST) végrehajtásával összefüggő tevékenységek, valamint a Kormány területfejlesztési politikájának érvényesítését, illetve a hálózatok összehangolt működésének biztosítását jelenti. 

I. A hálózatok működésének átalakítása 

A Kormány decemberi döntése értelmében az érintett tárcák megkezdték a munkát a hálózatok összehangolt irányításának kialakítására, egy munkaszervezetbe történő integrálására. Ezzel egyidejűleg az ÖTM pályázatot tett közzé az önkormányzati és térségi koordinátori feladatok ellátására, amelynek eredményeként a kistérségek többségében március 1-jétől kinevezésre kerültek az önkormányzati és térségi koordinátorok. 2007. február 1-jétől pedig megkezdték tevékenységüket a regionális koordinátorok. Az ÖTM hálózat szakmai irányítását az Országos Fejlesztési és Programiroda látja el, amely az ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának szervezeti keretei között működik 2007. március 1-jétől. 

A 2007. március 1-jétől működő Programiroda személyi állományát tekintve 10 köztisztviselőből, 7 regionális koordinátorból és 168 önkormányzati és térségi koordinátorból áll. A jelenlegi 175 koordinátor alkotja az Önkormányzati és Térségi Koordinátor hálózatot, amely a területfejlesztés intézményrendszerébe betagozódva, az egyes szinteken (kistérség, megye, régió, térség, országos) lévő testületekkel (kistérségi fejlesztési tanács, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács), azok munkaszervezeteivel (pl.: Regionális Fejlesztési Ügynökségek) szoros kapcsolatot ápolva, egyeztetve látja el feladatát. 

Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szintén elindította a vidékfejlesztési hálózatának, a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) létrehozását, az NFÜ pedig az ÚMFT Tanácsadó Hálózatát erősítette tovább. A hálózatok működtetéséért felelős tárcák országos koordinátort jelöltek ki, akik folyamatosan egyeztetnek a hálózatok összehangolt tevékenységének biztosítsa, valamint a közös munkaterv előkészítése és végrehajtása céljából. 

Az új stratégia alapján integráltan működtetett három hálózat közös feladata az uniós és a hazai fejlesztési források hatékony felhasználásának támogatása. E célok eléréséhez a hálózatok a kistérségi stratégiaalkotás, programozás, projekt-előkészítés, valamint az egyes projektek „gazdáinak” támogatása révén járulnak hozzá. Az FVM, az ÖTM, és az NFÜ kistérségi hálózatai a jövőben közös stratégia alapján dolgoznak, munkatársaik egymással folyamatosan egyeztetnek, és szorosan együttműködnek. Ennek érdekében a hálózatok szakembereinek bázisán jönnek létre a Kistérségi Fejlesztés és Programirodák, amelyekben a hálózat koordinátorai, menedzserei közös munkaterv alapján látják el tevékenységüket, közös rendezvényeket szerveznek, és heti rendszerességgel ügyfélszolgálati napot tartanak. A hálózat tagjai többé nem párhuzamos, hanem egymást erősítő összehangolt tevékenységet látnak el. 

Mindezek alapján a hálózatok működtetésének legfontosabb céljai a következők: 

• A kormányzat által támogatott kistérségi hálózatok (Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat – ÖTK Hálózat, Helyi Vidékfejlesztési Irodák, ÚMFT Tanácsadó Hálózat) koordinált együttműködése, közös munkája az uniós források optimális felhasználására;
• A hálózatok közötti feladatmegosztás, irányítási, pénzügyi viszonyok egyértelműsítése, melynek következtében a hálózatok összehangolt munkája megvalósul, hatékonysága és átláthatósága nő. 

A három hálózatot irányító vezetők között már az év elején elindult az egyeztetés, de a tényleges együttműködés a három hálózat felállításával, valamint a 2007 márciusától rendszeressé váló Országos Koordinátori Értekezletek megszervezésével kezdődött. Tekintettel azonban arra, hogy 2007. július 1-jével Bajnai Gordon miniszter úr került kinevezésre az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élére, a két érintett hálózat között még szorosabb együttműködés, koordináltabb feladatmegosztás valósul meg. 

Országos koordinátori értekezletre eddig már több alkalommal került sor, míg regionális koordinátori szinten az egyeztetés és a feladatkiosztás 2-3 hetente, folyamatosan történik. A legutóbbi értekezleten a hálózatok országos-, valamint regionális vezetői egyeztettek pl. a Kistérségi Fejlesztési és Programirodák (KFPI-k) létrehozásának lehetőségéről, a feladataik megszervezéséhez szükséges adatgyűjtésről. Megállapodtak továbbá abban, hogy rövidesen közös fogadóórát, ügyfélszolgálatot tartatnak a kistérségi fejlesztéspolitika érintett szereplőinek minden kistérségben. 

Mivel augusztustól már a Helyi Vidékfejlesztési Irodák is megkezdték működésüket, aktuális feladattá vált, hogy a hálózati szakemberek mihamarabb megkezdjék tájékoztató, segítő tevékenységüket a kistérségek potenciális pályázói felé. Az ősztől ugyanis mind az ÚMFT ágazati operatív programjai, mind pedig a regionális operatív programok keretében több pályázatra lehet számítani. Elindul továbbá a Helyi Vidékfejlesztési Tervek előkészítése, a LEADER akciócsoportok, valamint a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek szervezése is. 

II. Az ÖTK Hálózat regionális koordinátorainak szerepe 

A februárban kinevezett regionális koordinátorok egyik kiemelt feladata az, hogy közvetítsék a területfejlesztési intézményi rendszerben az ÖTM önkormányzati- és fejlesztési politikájához, valamint a Kormány összehangolt, területi- és ágazati politikájának érvényesítéséhez szükséges álláspontot. A regionális koordinátoroknak tehát nagy szerepük van abban, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájában a Kormányzat oldaláról részt vevők egységes kormányzati álláspontot képviselve egyidejűleg jelenítsék meg a területfejlesztési és ágazati szakmai szempontokat. A regionális koordinátorok gondoskodnak továbbá a területfejlesztés intézményhálózatában az önkormányzati és területfejlesztési miniszter képviseletére kijelölt személy helyettesítéséről, továbbá egyes szakmai munkacsoportokban, bizottságokban való részvételről. Az uniós források a területfejlesztési, ágazati szakmai szempontoknak megfelelő felhasználásának nyomon követése mellett a koordinátorok monitoring tevékenységet látnak el a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok felhasználása tekintetében is. Ezen túlmenően a regionális koordinátorok felelősek a kistérségekben működő önkormányzati és térségi koordinátorok irányításáért valamint, az együttműködés megszervezéséért a vidékfejlesztési tanácsadói hálózat és az NFT tanácsadói hálózattal. 

III. Az önkormányzati és térségi koordinátorok feladatai 

Kistérségi szinten az önkormányzati és térségi koordinátorok biztosítják az ÖTM és a Kormány ágazati- és területi politikájának helyi szinten való megjelenítését. A többcélú kistérségi társulások tekintetében a koordinátorok egyúttal segítséget nyújtanak a térségi együttműködést igénylő feladatok megszervezéséhez (pl. oktatás, nevelés, szociális és egészségügyi ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz-elvezetés, kommunális szolgáltatás, foglalkoztatás, stb. területén). Az önkormányzati és térségi koordinátoroknak a területfejlesztés kistérségi szintű intézményeivel (azaz a többcélú kistérségi társulások, területfejlesztési társulások, kistérségi fejlesztési tanácsok) való kapcsolattartás is fontos feladatuk. Ennek keretében tájékoztatják az intézményeket a regionális fejlesztési tanács tevékenységéről, az ÖTM-nek a kistérségi és önkormányzati rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiről, döntéseiről. 

Az önkormányzati és térségi koordinátorok tehát „csatornaként” szolgálnak a kormányzati és regionális szint, valamint a kistérségi szereplők (polgármesterek, vállalkozók, civil szféra) között, így az információáramlás közvetlenül és rendkívül gyorsan megvalósítható. A koordinátoroknak jelentős szerepe van továbbá a térségi összefogás, együttműködés generálásában is. Egy adott kistérségen belül rendszerszerű fejlesztés nem képzelhető el programozás nélkül. Annak érdekében, hogy az egyedi projektek ne ad hoc jelleggel kerüljenek kivitelezésre, nélkülözhetetlen azokat egy fejlesztési koncepcióba ágyazva megvalósítani. A koordinátoroknak szerepük lesz mind a programalkotásban, mind azok megvalósításában. A koordinátoroknak elő kell segíteniük olyan, a kormányzati szándékoknak, országos és területi fejlesztéspolitikai stratégiáknak is megfelelő helyi programok és projektek megvalósulását, amelyek a helyi társadalom részéről támogatást élveznek, és az adott térség hosszú távú fejlődését segítik elő. Figyelemmel arra, hogy az uniós programok megvalósítása során két éves ciklusokban akciótervek készülnek, a koordinátoroknak szerepe lesz a visszacsatolásban is, melynek eredményei, tapasztalatai felhasználhatóak a soron következő akcióterv kidolgozása során. 

IV. Kistérségi Tájékoztatási Rendszer (KITÁR) 

Az Programiroda az ÖTK Hálózat, valamint a kistérségek működését segítendő, egységes információs, kommunikációs rendszer létrehozását kezdeményezte. A májusban elindult fejlesztés eredményeképpen a Programiroda információs és kommunikációs rendszerében rövidesen kialakításra kerül egy olyan weboldal, gyűjtőportál, amely információs csatornát jelent az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint más tárcák, kormányzati szervek számára a kistérségekre vonatkozó szakmai elképzelések, feladatok, pályázati lehetőségek, fejlesztési koncepciók, stb. megjelenítésére. 

A Programiroda által üzemeltetésre kerülő Kistérségi Tájékoztatási Rendszer (KITÁR) – többek között – az alábbiakról szolgáltat információt:

• a területfejlesztés intézményei, a kistérségi társulások működéséhez szükséges jogszabályi háttérről,
• a kistérségek fejlesztési stratégiáit megalapozó uniós és nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákról, elképzelésekről,
• az uniós, hazai és nemzetközi támogatási lehetőségekről, a pályázatokon elnyert források szabályszerű felhasználásának rendjéről,
• a regionális és kistérségi szintű nemzetközi együttműködést elősegítő információkról,
• a regionális és kistérségi fejlesztések megvalósítását elősegítő „best practice” módszerekről, mintafejlesztésekről,
• a kistérségek működését érintő aktuális kérdésekről, eseményekről, stb.