Az ajánlatkérők igen nagy számban választják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást, tekintettel arra, hogy ezen eljárási mód alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy a közbeszerzés becsült értéke ne érje el – árubeszerzés és szolgáltatás esetén – a huszonötmillió, illetve – építési beruházás esetén – a százötvenmillió forintot. Ha e feltétel fennáll, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást az általa kiválasztásra kerülő legalább három ajánlattevőnek közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással indíthatja meg.

A Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő a fenti eljárás alkalmazása során is „köteles biztosítani a versenyt és legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó”.

E jogszabályi rendelkezés tehát két alapvető szempontot határoz meg a verseny biztosításához és az ajánlattevők kiválasztásához: egyrészről olyan gazdasági szereplőt kell az ajánlattételre felhívnia az ajánlatkérőnek, amely megítélése szerint képes a megfelelő és érvényes ajánlattételhez szükséges alkalmassági követelményeknek való megfelelésre, másrészt pedig „lehetőleg különösen” olyat, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül.

Az ajánlatkérőknek rendszerint gondot okoz annak előzetes megítélése, hogy egy adott gazdasági szereplő képes-e az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre. Amint arra a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.674/10/2012. számú határozatában is rámutatott, nem lehet az alkalmasság előzetes megítélésnek szempontja az adott gazdasági szereplővel évek óta fennálló jó szerződéses kapcsolat. Így tehát az ajánlatkérő egy ajánlattételre felhívni kívánt ajánlattevő kiválasztása során nem támaszkodhat csupán korábbi tapasztalataira. Amint arra a hivatkozott határozat is utal, az ajánlatkérőknek lehetőségük van közhiteles és/vagy interneten elérhető nyilvántartásokból információkat gyűjteni az egyes ajánlattevők alkalmasságát illetően. Ilyen a gazdasági-pénzügyi alkalmasság előzetes megítélése terén az Igazságügyi Minisztérium elektronikus beszámolók közzétételére hivatott www.e-beszamolo.im.gov.hu oldala, hiszen az előírni kívánt gazdasági-pénzügyi alkalmassági feltételnek való ajánlattevői megfelelés a közzétett mérlegadatokból az esetek döntő többségében ellenőrizhető.

Amennyiben egy ajánlatkérő építési beruházása során a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek tekintetében bizonyos szaktudással rendelkező szakemberek bevonását követeli meg az ajánlattevőktől, úgy az e feltételnek való ajánlattevői megfelelés előzetes vizsgálatára szintén lehetőséget nyújtanak az interneten elérhető egyes adatbázisok (mint például a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásai, névjegyzékei).

Ezzel szemben jelentősen nehezebb feladat elé állítja az ajánlatkérőket a műszaki-szakmai alkalmasság terén rendszerint megkövetelt referenciák előzetes ellenőrzése. E nehézségre adhat megoldást a Döntőbizottságnak a D.494/10/2013. számú határozatban kifejtett álláspontja. A Döntőbizottság megfelelő ajánlatkérői eljárásként értékelte azt, hogy az ajánlatkérő előzetesen megkereste az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőket és közölte velük az ajánlattételi felhívásban rögzítésre kerülő alkalmassági feltételeket, majd nyilatkozattételre hívta fel őket a tekintetben, hogy a feltételrendszert képesek-e teljesíteni, illetve szándékukban áll-e a közbeszerzési eljárásban indulni.

Az építési beruházás tárgyú eljárásokban gyakran jelennek meg feladatok, amelyek megvalósításához olyan ajánlattevői (vállalkozói/kivitelezői) tevékenység kifejtése szükséges, amelynek elvégzését külön jogszabály engedélyhez, kamarai tagsághoz (regisztrációhoz) vagy egyéb feltételhez köti. A tényleges verseny biztosítása érdekében célszerű ezen feltételek meglétét előzetesen ellenőrizni, amelyre többnyire az interneten elérhető nyilvántartások adatainak ellenőrzésével kerülhet sor (amint erre utal a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a D.376/7/2013. számú határozatban kifejtett álláspontja is). Bizonytalanságot jelent azonban, hogy az egyes tevékenységek jogszerű ellátásához szükséges engedélyeknek, feltételeknek csupán az adott tevékenység megkezdésekor kell érvényesen fennállniuk, így tehát elképzelhető, hogy egy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplő az ezen feltételeknek való megfelelésének előzetes ajánlatkérői megítélésekor még nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal a közbeszerzési szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság a D.469/15/2012. számú határozatában ugyanakkor rávilágított arra is, hogy önmagában az a tény, „hogy a gazdálkodó szervezet cégjegyzékbe jegyzett főtevékenysége nem egyezik a beszerzés tárgyával, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szerződés teljesítésére alkalmas legyen, illetve felhívható legyen ajánlattételre”.

Visszakanyarodva a Kbt. 122. §-ának (8) bekezdése által megszabott második feltételre – miszerint az ajánlatkérő „lehetőleg különösen” olyan gazdasági szereplőt köteles ajánlattételre felhívni, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül – a jogalkotó célja egyértelműen a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt. A D.494/10/2013. számú határozattal kapcsolatban a fentiekben kifejtettek alapján az ajánlatkérők igen egyszerűen ellenőrizhetik, hogy az általuk felkérni kívánt gazdasági szereplők megfelelnek-e ennek a kritériumnak, hiszen elegendő az érintett ajánlattevők nyilatkozatát kérni arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek-e.

A kis- és középvállalkozások meghívására vonatkozó törvényi előírás alól azonban vannak kivételek, tehát az ajánlatkérők nem feltétlenül kötelesek kis- és középvállalkozásokat felkérni az ajánlattételre, azonban ebben az esetben döntésüket okszerűen meg kell tudniuk indokolni egy esetleges ellenőrzés vagy jogvita során.

A Kbt. 122. §-ának (8) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint „(…) az ajánlatkérőnek az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztásakor – amennyiben erre az adott szerződés tárgyának megfelelően van lehetőség, a piacnak vannak kkv szereplői – alapvetően biztosítania kell a kis- és középvállalkozások részvételét. Nem áll fenn azonban ez a kifejezett kötelezettség akkor, ha az adott szerződéshez kapcsolódó körülmények kifejezetten arra utalnak, hogy a szerződés határon átnyúló érdeklődésre tarthat számot”.

Ebből következik, hogy az ajánlatkérő – a határon átnyúló érdek fennállásán túl – abban az esetben is mellőzheti kis- és középvállalkozások felkérését, amennyiben a beszerzés tárgya szerinti „piacnak” nincsenek kkv szereplői.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Kbt. rendelkezései összhangban állnak a jogalkotó azon szándékával, miszerint a mikro-, kis- és középvállalkozások lehetőség szerint minél nagyobb mértékben vegyenek részt az uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések megvalósításában. Amint arra a „Közbeszerzések joga – Kommentár a gyakorlat számára” (HVG-ORAC) című kiadvány is rámutat, az ajánlatkérőnek azért kell előzetesen meggyőződnie a felkérni kívánt ajánlattevők alkalmasságáról a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárások megindítását megelőzően, mert ennél az eljárási fajtánál kizárólag ily módon tud érvényesülni a verseny. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérőknek fokozott figyelmet szükséges fordítaniuk az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők körének meghatározása során. Az ajánlattevők kiválasztásával kapcsolatban a Kbt. 122/A. §-a hasonló szabályokat tartalmaz, így az e jogszabályhely szerinti eljárásokban is irányadóak a fent ismertetett kiválasztási szempontok.

Álláspontom szerint sem a Kbt., sem az ahhoz fűzött miniszteri indokolás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásokban az ajánlatkérők a kis- és középvállalkozások mellett olyan társaságokat is felkérjenek ajánlattételre, amelyek nem minősülnek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.