A stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:
1. 1. a foglalkoztatás bővítése,
2. 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

Az átfogó célok
 .1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:
. • a munkaerőkínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
. • a munkaerőkereslet bővítése: munkahelyteremtés;
. • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.
 .2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:
. • a versenyképesség növelése;
. • a gazdaság bázisának a szélesítése;
 .• az üzleti környezet fejlesztése, azon belül
a. o az elérhetőség javítása,
b. o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

A horizontális politikák
A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia:
. • a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint
. • a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.

Prioritások A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket (ez utóbbiakat az Európai Unió jogszabályai beavatkozásoknak nevezik). Ez a hat terület (úgynevezettprioritás) a következő:
1. 1. gazdaságfejlesztés,
2. 2. közlekedésfejlesztés,
3. 3. társadalom megújulása,
4. 4. környezeti és energetikai fejlesztés,
5. 5. területfejlesztés,
6. 6. államreform.

A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. A prioritások tartalmának meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra koncentráltunk. E nagy társadalmi kérdések integrált megközelítést igényelnek. Megoldásukra több operatív programban megjelenő ún. zászlóshajó projekteket dolgoztunk ki, amelyek választ adnak a legfontosabb társadalmi gondjainkra. A végrehajtás során a fejlesztéspolitikai eszközök kiegészülnek majd a kormányzat más eszközeivel, így pl. a szabályozás lehetőségében rejlő átalakítási eszközökkel.
1. prioritás: A gazdaság fejlesztése
Az alábbi beavatkozáscsoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését:
. • Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei: a piacorientált K+Ftevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológiaintenzív (spinoff) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése.
. • A kisés középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei: a kkvk tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkvk közötti együttműködések bátorítása.
. • Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (ŐKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú ŐThálózatok kiépítése; az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.

Ezek a beavatkozások a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.
2. prioritás: A közlekedés fejlesztése
Az alábbi beavatkozáscsoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését:
 •Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei:
 a gyorsforgalmi úthálózat bővítése; a vasúti fővonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése.
. • A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése; regionális közlekedési szövetségek felállítása.
. • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban.
. • Az áruszállításlogisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése.

Ezek a beavatkozások a Közlekedés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.
3. prioritás: A társadalom megújulása
A cél a társadalom megújítása az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a kisgyermekkortól kezdődő, az oktatást átalakító folyamat segítségével.
Az alábbi beavatkozáscsoportok szolgálják a társadalom megújítását:
. • A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése;
. • Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerőpiaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése.
. • A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei: a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek és a kulturális tőke fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása.
 • A kutatásfejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei:
 a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése.
. • Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.
. • A humáninfrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltatóés innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekt.

Ezek a beavatkozások a Társadalmi megújulás, valamint a Társadalmi Őnfrastruktúra Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg. E programokat kiegészítik majd a regionális operatív programok és az Államreform Operatív Program és az Elektronikus közigazgatás Operatív Program intézkedései is. A fizikai és környezeti akadálymentesítést valamennyi operatív program fejlesztései esetében meg kell valósítani.
4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés
Az alábbi beavatkozáscsoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket:
 • Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a belés külterületi vízrendezés és környezeti kár
 mentesítés; az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint vízgyűjtőgazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések; természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése.
. • Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése.

E beavatkozások elsősorban a Környezeti és energia Operatív Programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg.
5. prioritás: Területfejlesztés
A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják:
. • Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása.
. • Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése.
. • Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti.
. • A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

Ezeket a beavatkozásokat hét regionális operatív program foglalja keretbe,
melyek a következők: Délalföldi OP, Déldunántúli OP, Északalföldi OP,
Északmagyarországi OP, Középdunántúli OP, Középmagyarországi OP,
Nyugatdunántúli OP.

A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők:
a regionális gazdasági versenyképesség erősítése,
a régiók turisztikai vonzerejének növelése,
a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a

helyi környezeti állapot javítása, az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások
felhasználásának ösztönzése,
települések átfogó, integrált fejlesztése,
a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése,
a társadalmi infrastruktúra fejlesztése.

6. prioritás: Államreform
Két bevatkozáscsoport szolgálja az államreformot:
. • A közigazgatás megújítása, melynek elemei: a jogalkotás megújítása; a civil társadalom megerősödésének támogatása; a közigazgatás szolgáltatóvá tétele; az integrált kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése.
. • A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése, amelynek tervezett eszközei: az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése; összehangolt ágazatközi szolgáltatások kialakítása;

a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala; az ekultúra terjesztése, zöld közbeszerzés.
Ezek a beavatkozások az Államreform és az Államreform és az Elektronikus közigazgatás Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg. 

Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve
Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.
A források elosztásának tervezésekor a következő főbb szempontokat vettük figyelembe:
. • a Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozást;
. • az egyes beavatkozási területek relatív súlyát a kitűzött fő célok elérésében;
. • európai uniós tagságunkból eredő fejlesztési kötelezettségeinket a környezetvédelem és a közlekedés területén;
. • az ország egyes régióinak méretét és relatív fejlettségét;
. • az egyes beavatkozási területek valószínűsíthető forrásfelszívó képességét;
. • a Kormányprogramban meghatározott célokat.

Az egyes operatív programokban a 15 %os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre:
265 Ft/euró, 2004es árak
Operatív programok  Összesen milliárd forint
Gazdaságfejlesztés OP  674,03
Közlekedés OP  1721,47
Társadalmi megújulás OP  933,29
Társadalmi infrastruktúra OP  538,95
Környezet és energia OP  1053,56
Nyugatdunántúli OP  128,25
Középdunántúli OP  140,46
Déldunántúli OP  194,99
Délalföldi OP  207,05
Északalföldi OP  269,64
Északmagyarországi OP  249,91
Középmagyarország OP  430,29
Államreform OP  40,61
Elektronikus közigazgatás OP  99,49
Végrehajtás OP  94,88
Nemzeti Teljesítmény Tartalék  98,38
Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen  6875,27
Európai területi együttműködés*  106,81

*Megjegyzés: Az „Európai területi együttműködés” programjainak leírása külön dokumentumokban jelenik meg.
A fejlesztési terv mellékletében szereplő projektlista indikatív, annak véglegesítéséről más projektlistákkal való összevetés és értékelés után dönt a Kormány.