Érdeklődéssel olvastam dr. Vincze Ferenc Hajdúszoboszló jegyzője által közzétett gondolatokat a „kistérségi főjegyző” mint új hatásköri szint, illetve önkormányzati, közigazgatási státusszal kapcsolatban. Ehhez fűznék néhány észrevételt az alábbiakban:

A kistérségek szerepének növelésére irányuló törekvés összekapcsolható a helyi önkormányzatok hatósági feladatai magasabb színvonalon, a korszerű közigazgatás követelményeinek megfelelő módon, történő ellátásának igényével.
A közigazgatás modernizálásának követelménye szerint, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, egyes  hatósági feladatok már ma sem tartoznak minden esetben a helyi önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe. Ennek indoka, hogy azokat magasabban képzett jegyző irányításával a képesítési előírásoknak  eleget tevő ügyintézőkkel kell ellátni, vagy olyan informatikai lehetőségeket igényelnek, amelyeket nem lehet minden helyi önkormányzat számára gazdaságosan biztosítani. Ugyanakkor változatlanul alapkövetelmény, hogy az állampolgárt ne érje hátrány amiatt, mert az ügyét nem helyben intézik (a ”ne az állampolgár, hanem az ügyirat utazzon” elv alapján).
A jegyző feladatai alapvetően két csoportra – a hatósági és az önkormányzati ügycsoportra – oszthatók, amelyek ellátása során eltérő módon alkalmazható a „körzetesítés”.
A jegyző sokrétű  feladat és hatáskörének  csak egy része a hatósági ügyek köre.
Példaként említhetők az alábbiak:
– az önkormányzati testületek működése törvényességének biztosítása,
– az önkormányzat hatósági ügyeinek intézése,
– választással kapcsolatos feladatok ellátása,
– egyes hatósági ügyek intézése (pl.: anyakönyvi igazgatás),
– a költségvetéssel végrehajtása,
– a munkaszervezet működtetése.
Ezeket a feladatköröket továbbra sem célszerű (és nem is lehetséges) „körzetesíteni”.
A jegyzői hatáskörbe utalt hatósági ügyek tekintetében feltétlenül tovább kell folytatni ugyanakkor azt az eddigi gyakorlatot, hogy egyes ügyköröket – pl.:  gyámügyi és az építésügyi ügyek,  az okmányirodához hasonlóan – a helyi önkormányzat tekintetében nem annak jegyzője, hanem az annak elvégzésére jogszabályban kijelölt körzet-, illetve kistérség központi jegyző gyakorolja.
A lehetőségek és az igények ismeretében lehetne központi jogszabályokkal egyes további hatásköröket a helyi önkormányzat jegyzőjének hatáskörében tartani, vagy más jegyző hatáskörébe utalni.
A fent vázolt módon teljesíthető az előzőekben említett szakmai és gazdaságossági követelmény. A többcélú kistérségi társulások székhelye szerinti jegyző hatáskörébe tartoznának a jelenlegieken túlmenően javasolt további hatáskörök is. Ez esetben legfeljebb a már meglévő hivatali munkaszervezetet kellene igény szerint  (kis mértékben) megnövelni és nem új „Kistérségi Önkormányzati Hivatal”-t létrehozni. A nem székhely szerinti önkormányzatok jegyzői pedig ellátnák az egyéb jegyzői feladatokat.
A többcélú kistérségi társulásnál jegyzői vagy főjegyzői jogállás létesítését aggályosnak és megalapozatlannak tartom. Az 1990. évi LXV. Törvény 36.§ (1) bekezdése szerint a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki. A jelenlegi jogszabályok alapján és jogelméletileg is megalapozatlan az a javaslat, hogy a jegyzőt ne a  képviselő-testület nevezze ki. Nem indokolt a jelenlegi szabályozás ilyen értelmű megváltoztatása, mivel az elérni kívánt cél – a jelentősebb hatósági ügyek intézése a kistérségi központokban – e nélkül is megoldható. Megalapozatlan lenne a kistérségi jegyzői, illetve főjegyzői jogállás létesítése, mivel létrehozását követően a kistérség valamennyi önkormányzata tekintetében a kistérség jegyzője vagy főjegyzője járna el. Ez azt is eredményezné például, hogy a kistérséghez tartozó megyei jogú városok önkormányzatai tekintetében is ellátna egyes a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat, amelynek következtében meg kellene szüntetni például a jelenleg jól működő megyei jogú városi polgármesteri hivatal egyes irodáit és helyettük a kistérségi önkormányzati hivatal járna el. E változtatás indokolatlan, mivel az elérni kívánt cél – a jelentős hatósági ügyek intézése a kistérségi központban – az általam fent ismertetett módon is megoldható.
A jegyzői hatáskörök másik csoportja a nem hatósági – un. önkormányzati – feladatok, amelyek közös, hatékony és magasabb színvonalú ellátására elsősorban a többcélú önkormányzati társulások hivatottak.
A társulás a jegyző hatáskörébe tartozó egyes szolgáltatásokat pl: családvédelem, gyermekvédelem a kistérség működési területén oly módon biztosítja, hogy azokra a feladat ellátására alkalmas intézménnyel vagy szolgáltatóval szerződést köt. E modell a gyakorlatban gazdaságosan és eredményesen működik, bizonyította életképességét, a jelenlegi jogszabályi keretek között is hosszú távon alkalmas az igények kielégítésére.
A többcélú kistérségi társulás a jelenlegi jogi szabályozás alapján jogosult intézményt alapítani és működtetni, a javasolt „Kistérségi Önkormányzati Hivatal” sem rendelkezne az intézmények tekintetében több jogosítvánnyal.
Egyetértek azzal, hogy a kistérségi társulásoknak összefogó, segítő és koordináló szerepet kell betölteni a kistérség jegyzői felé. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásnál pl.: ezen igény alapján alakítottuk meg a kistérség jegyzőinek és körjegyzőinek részvételével a Jegyzői Kollégiumot, amely eredményesen működik.
A kistérséghez tartozó önkormányzatoknál a kistérségi társulás felé jelentkező igények – egyes jegyzői hatósági ügyek kistérségi székhelyen történő intézése, szolgáltatások kistérségi szinten történő biztosítása, intézményfenntartás, jegyzők munkáját segítő koordináló tevékenység – a jelenlegi jogi szabályozás keretében is biztosíthatóak, ezért sem indokolt a „Kistérségi Önkormányzati Hivatal” létrehozása.