2005. július 1-jén Abádszalók, mint Jász-Nagykun-Szolnok Megye 18. városa, városi rangot kapott.
Abádszalók neve szorosan összefonódott a Tisza-tóval, ami nevével ellentétben nem tó, hanem egy elődeink által az 1800-as évek közepétől fokozatosan erősített árvízvédelmi töltések között, az ún. hullámtéren elterülő síkvidéki víztározó, amely magába foglalja a Tisza-folyó medrét is. A víztározó 1978 óta különleges természeti értékké vált, mert a természet visszafoglalta területeit és a Tisza szabályozása előtti állapotok alakultak ki. Ezen háborítatlan térség legkiépítettebb idegenforgalmi központjává vált Abádszalók település, amely Tiszaabád és Tiszaszalók települések egyesülésével jött létre 1896-ban. A kiskörei vízlépcső megépítése és a Tisza-tó kialakulása jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A duzzasztással létrehozott 127 km2-es árterületből 14 km2-es szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épülhetett ki a tó idegenforgalmi központja. Településünk ma már a vízi sportokat, szabad strandokat és a nagy bulikat kedvelő turisták paradicsoma. Évente százezrek keresik fel településünket. Az „Abádszalóki Nyár” rendezvénysorozat immár 25. alkalommal biztosít kulturális, képzőművészeti és sportprogramokat a településre látogatóknak.
Önkormányzatunk korán felismerte az idegenforgalomban rejlő többletbevétel lehetőségét. A spontán turizmust felváltotta a tervszerű koncepcióra épülő turizmus. A vízparton található vendéglátó-ipari egységek tulajdonjogát megszerezte az önkormányzat, így több mint 40 üzletet tud bérbeadás útján hasznosítani, ezenkívül az önkormányzat üzemelteti a Szabad strandot, az Ifjúsági tábor, valamint Diana Hotel szálláshelyeket és a legnagyobb befogadóképességű Füzes Campinget. Ezen vállalkozási tevékenységből származó bevételünket visszaforgatjuk az önkormányzat alaptevékenységébe. Régi dilemma, hogy az önkormányzatok szolgáltató, vagy vállalkozó jellegűek legyenek, véleményem szerint amennyiben az önkormányzatoknak lehetőségük van a vállalkozói tevékenységre, éljenek azzal, hiszen a jelenlegi finanszírozási rendszer rá is kényszeríti az önkormányzatokat a bevételi források növelésére. Ha jobban belegondolunk, egy település szervezése, irányítása is egy kvázi vállalkozás. A településen közel 400-an foglalkoztak falusi szállásadással, akik talán a várossá válás egyedüli vesztesei, hiszen az idegenforgalomból származó bevételeik, tekintettel az adómentességi határra, sok családnak biztosított kereset-kiegészítést, esetleg önálló jövedelmet. Tény, hogy a várossá válás miatt megadóztatott jövedelmek a személyi jövedelemadó visszajuttatott részét emelik, így az önkormányzat több bevételhez jut, törvényi szinten elgondolkodtató, hogy a szolgáltatás minőségi, mennyiségi változása nélkül csupán egy település várossá válása miért módosíthatja a szálláshely besorolását? Ezzel együtt büszkék vagyunk, büszkék elért eredményeinkre, önkormányzati intézményeinkre, virágos parkjainkra, hisz tevékenységünk magas szintű kiszolgálást biztosítanak az itt élők és idelátogatók részére. Abádszalóki központtal öt településsel együtt valósult meg az Összevont Orvosi Ügyelet, Köztestületi tűzoltóságunk négy település tűzvédelmét látja el, vonulási körzete megyehatáron átnyúlva Kisköre (Heves megye) város tűzvédelmét is ellátja. Városunkban megtalálhatóak az ún. klasszikus önkormányzati intézmények, mint bölcsőde, óvodák, általános iskola, művelődési ház. Önkormányzatunk fenntartásában működik az Idősek Otthona, mely jelenleg 17 fő részére biztosít bentlakásos ellátást, illetve az Otthon keretein belül biztosított a szociális házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés. Városunk közbiztonságáról az osztályjogállású Rendőrőrs gondoskodik, együttműködve az Önkéntes Tűzoltósággal.
Mint jegyző és gyarló ember, egy kissé a Polgármesteri Hivatalnak is tulajdonítom a várossá nyilvánítás tényét, hiszen hivatalunk magas szinten biztosítja a hivatallal szembeni eljárás és szolgáltatás színvonalát, de tudjuk, hogy a várossá válás folyamata a várossá nyilvánítással csupán elkezdődött, a településen élő és tevékenykedő gazdasági, kulturális közéleti szereplőkre és a lakosságra még nagyon sok kötelezettséget ró az a bizalom, melyet 2005. július 1-vel kapott városunk.
