A Közép-Duna vidék hulladékgazdálkodási rendszere 2006/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Területfejlesztés

A Közép-Duna vidék hulladékgazdálkodási rendszere 2006/4

VIII. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Farkas Endre projektiroda vezető Polgárdi



A hulladékgazdálkodási, környezet- és egészségvédelmi szempontok megkövetelik a települési szilárd hulladékok szervezett gyűjtését és ártalmatlanítását, melynek Magyarországon ma a legelterjedtebb formája a rendezett lerakás. A környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok (és az EU irányelveknek történő megfelelés igénye) azonban már rövidtávon sem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsák.

 


Ezért szükséges a hulladékok szelektív gyűjtése, utóválogatása és az újrahasznosítható anyagok felhasználása. Ezen igény kielégítését tűzte ki célul az a hulladékkezelési program, mely mind az EU-, mind a magyar jogszabályi követelményeket szem előtt tartva egy komplex hulladékgazdálkodási rendszert valósít meg a Közép-Duna Vidéki Régióban a regionalitás elve alapján.
A projekt a Közép-Duna Vidék térségében összesen 169 településen lakó mintegy 680 ezer fő települési szilárd hulladék kezelésének megfelelő megoldását tűzi ki feladatként, melyhez hozzá tartozik az ehhez szükséges műszaki, technikai, szervezeti és tudati feltételek megteremtése, a térségben található megtelt, megtűrt és illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása, területének rekultiválása. A projekt területi kiterjedését az 1. számú ábra, tartalmazza.
A regionális hulladékgazdálkodási rendszer céljai
 Szelektív hulladékkezelés megvalósítása a papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható alkotókra és a veszélyes hulladékokra, úgy, hogy a hulladék hasznosítható elemei kerüljenek vissza a termelésbe.
 A szükséges lerakó kapacitás, illetve terület felhasználás csökkentése, melynek következtében a lerakók által okozott környezet terhelés csökkenjen.
 A lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése, a szerves hulladék komposztálásával és hasznosításával.
 A települési hulladék veszélyes komponenseinek elkülönült gyűjtése és részben másodnyersanyagként való felhasználása, illetve ártalmatlanítása.
 Másodnyersanyagok, pl.: papír, műanyag, fém, üveg, valamint komposzt előállítása és azok hasznosítása.
 A jelenlegi, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók rekultivációja.
 PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyűjtés serkentése, a környezettudatosság növelése érdekében.
A regionális rendszer főbb adatai és elemei
A 20 évre tervezett regionális hulladékgazdálkodási rendszer főbb adatait az alábbi táblázat mutatja be.
Jellemző Jelenleg A rendszer megvalósítása után
A hulladékgazdálkodási rendszer által kiszolgált lakosság 680.000 fő népesség
Keletkező hulladék mennyiség ezer tonna/év 283
(2004.) 342
(2027.)
Lehetőség háztartásoknak a szelektív rendszer
igénybevételére 10 % alatt 100 %
A működő lerakók száma/ebből engedélyezett 20/12 8/8
Rekultiválandó települési hulladéklerakók 97 –
A komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kialakításának főbb elvei az alábbiak:
 Szelektíven gyűjtött hulladékok és válogatóműben, illetve komposztálás során előállított másodnyersanyagok hasznosítása.
 A nem szelektíven gyűjtött, a háztartásokból, intézményekből, szolgáltatásból, az iparból és a válogatóművek maradékából származó nyers hulladék mechanikai-biológiai előkezelése, ún. biostabilizálása.
 Biostabilizált anyagokból további előkészítési eljárásokkal (rostálással, egyéb kiválasztási eljárással) tüzelésre alkalmas frakció előállítása.
 Égethető frakció tüzelőanyag termékként történő hasznosítása.
Az integrált regionális hulladékgazdálkodási rendszer három fő elemre épül: a gyűjtési rendszer fejlesztésére, a hulladékok előkezelésének fejlesztésére, valamint a hőhasznosításra. A gyűjtési rendszer korszerűsítése magában foglalja az egységes gyűjtő edényzet-park kialakítását, az egységes gyűjtőgép-park kialakítása, illetve az optimális gyűjtési körzetek kialakítását, valamint a szelektív gyűjtési rendszer bevezetését, ami a hulladék gyűjtőszigetek, hulladékudvarok számának növelését, továbbá a szelektív frakciók mennyiségének növekedését jelenti.
A hulladék előkezelés fejlesztése tartalmazza a csomagolóanyagok szelektív kigyűjtését, válogatását, bálázását, valamint a szelektív gyűjtésre nem kerülő hulladékok és a válogatóművi hulladékok előkezelését (aprítását, mechanikai-biológiai előkezelését gyorskomposztálásos eljárással, válogatását. rostálását, valamint a hőhasznosítható frakció bálázását.
A hőhasznosítás a települési hulladékból kiválogatott, termikus hasznosításra alkalmas hulladék komponens égetését jelenti, a régióban erre a célra épített korszerű, a szigorú környezetvédelmi kibocsátási előírásoknak eleget tevő hulladékégető műben. Így ugyanis minimálisra szorítható az a hulladékmennyiség, melyet lerakással kell ártalmatlanítani. A rendszerhez kapcsolódó főbb létesítményeket a következő táblázat mutatja be.
Főbb létesítmények
Hulladékgyűjtés
Hulladékudvar  27 db
Hulladéksziget 560 db
Átrakó állomás 3 db
Hulladék előkezelés
Komplex (mechanikai és biológiai) előkezelő mű 9 db
Komposztáló zöldhulladékok eseti prizmás komposztálására  2 db
Válogatómű 4 db
Inert hulladék kezelő 9 db
Meglévő lerakó bővítése 1 helyen
Hőhasznosítás
Hulladékhasznosító erőmű 1 db
A hulladékból előállított energetikai alapanyaggal olyan hulladékhasznosító erőmű létesül a térségben, mely az előállított ún. „zöld energiát” a magyar villamos energia rendszerbe táplálja. Ebből következően nemcsak a hulladékgazdálkodási törvény előkezelésre, hasznosításra vonatkozó előírásai teljesülnek, hanem a fenntartható fejlődés követelményei is.
Költségek és források
A projekt tervezett bekerülési költségeit 2006. évi árszinten a következő táblázat tartalmazza.
Tétel Bekerülési költség
 1000 HUF EUR
Erőmű 23 148 000 91 967
Erőmű járulékos 4 104 000 16 305
Erőmű összesen 27 252 000 108 272
    
Hulladékgazdálkodási rendszer égetőn kívül 17 493 096 69 500
Rekultiváció 9 661 200 38 384
Hull.gazd. rendszer égentőn kívül és rekultiváció járulékos 4 159 946 16 527
Hull.gazd. rendszer égentőn kívül és rekultiváció összesen 31 314 242 124 411
    
Projekt mindösszesen 58 566 242 232 683
A projekt költségeinek fedezetét a tervezettek szerint a következő források biztosítják:
 EU Kohéziós Alap  65 %
 Kormányzati társfinanszírozás 25 %
 Önkormányzati saját forrás 10 %
A projekt előkészítésének állása
A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt előkészítése negyedik éve folyik. A lélekszám és a lefedett területek alapján Magyarország legnagyobb előkészítés alatt lévő hulladékgazdálkodási projektje, amelyben alkalmazott technológia nemcsak hazai, de EU viszonylatban is újdonságnak tekinthető.
A projekthez csatlakozó települési önkormányzatok 2003. szeptember 3-án írták alá azt a konzorciális szerződést, melynek alapján kötelezettséget vállalnak a projekt EU forrásból történő megvalósítására. A konzorcium gesztorának Polgárdi Város Önkormányzatát, míg ellenjegyzőknek Székesfehérvár és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatát választották meg. Ezzel egyidejűleg megalakult a 12 hulladékgazdálkodási térségre tagolt rendszert alkotó térségi önkormányzatok általa delegált képviselőkből álló, a projekt operatív irányítását végző Térségi Képviselők Konzultatív Testülete, valamint a 13 fős Projekt Ellenőrző Szervezet. A projekt előkészítéséhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátására 2004. április 1-től 4 fővel megalakult a Projekt Iroda, mely Polgárdi Város Polgármesteri Hivatalának önálló szervezeti egységeként.
A projekt előkészítése során megtörtént a települési hulladékgazdálkodási tervek és a regionális rendszerben javasolt technológia összhangjának biztosítása, a főbb technológiai létesítmények környezetvédelmi engedélyezési dokumentációinak elkészítése, a rekultiválandó lerakók környezetvédelmi felülvizsgálati és teljesítményértékelési dokumentációinak összeállítása, és döntő részben lezárultak az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárások.
A Konzorcium megbízásából az Öko Rt. elkészítette a Kohéziós Alap pályázati dokumentációt, majd a KvVM Fejlesztési Igazgatósága és nemzetközi EU szakértők javaslatai, véleménye alapján azóta is folyamatosan végzik a dokumentáció aktualizálását.
A projekthez előkészítéséhez kapcsolódó további konkrét építési engedélyezési dokumentációk és tenderdokumentációk elkészítésére a Nemzeti Fejlesztési Hivatal 190 mFt-os támogatást nyújt, melyre vonatkozó támogatási szerződést 2005. október 27-én írták alá. E támogatásra alapozva nyílt közbeszerzési eljárás keretében 2005. decemberében megtörtént a hulladékkezelő létesítmények és a hulladéklerakók bezárásához szükséges engedélyezési (építési, vízjogi) tervdokumentációkat készítő tervező kiválasztása. A szerződés szerint 2006. augusztus közepére elkészülnek az engedélyes tervek, melyek felülvizsgálatát és a pályázati dokumentációval való követően 2006. IV. negyedévben a projekt megvalósítására is kiírásra kerülhetnek a közbeszerzések. Ezzel egyidejűleg benyújtható a támogatási kérelem is, melynek várható elbírálását követően 2007. II. negyedévben megkezdhető a beruházás és várhatóan 2009. III. negyedévben befejeződik.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu