A gyermekbántalmazás, elhanyagolás nem csak személyes ügy, hanem közügy, amely Magyarországon is nagyon sok családot és gyermeket érint. A családon belüli erőszaknak nincs egy egységes, elfogadott meghatározása, de elengedhetetlen, hogy valamilyen módon definiáljuk azt.

A gyermekbántalmazást el lehet követni a gyermek fizikai, lelki, szexuális bántalmazásával, illetve elhanyagolásával.
A gyermeket érheti bántalmazás családon belül, intézményi keretek között, lehetnek idegen személy által okozott bántalmazás szenvedő alanyai, valamint bántalmazási formának tekinthetjük a rendszerbántalmazást. (system-abuse)
A system-abuse jelenti ma Magyarországon a jogalkotás hiányosságait, a jogszabályok, szakmai szabályok alkalmazásának hiányát, korlátozottságát, lehetetlenségét, illetve a jogszabályok, szakmai szabályok alkalmazása feltételeinek hiányát.
A családon belüli erőszak, mint önálló törvényi tényállás nem létezik, de családon belüli erőszakot több bűncselekmény megvalósításával el lehet követni. Szám szerint 30 bűncselekmény, és 4 szabálysértés tartozik a családon belüli erőszak körébe illeszthető, a Btk-ban nevesített törvényi tényállásokhoz. Ide tartozok az emberölés, a testi sértés, a gondozás elmulasztása, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése stb.
A jegyző, mint gyámhatóság intézkedései
Védelembe vétel
A települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható.
A települési önkormányzat jegyzője – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá
– a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút;
– a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket;
– a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.
A védelembe vétellel egyidejűleg a jegyző a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját jelöli ki.(1)
A jegyző a Gyvt.17.§-ának (2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.(2)
A kezdeményezés, javaslat érkezhet a gyermekjóléti szolgálattól, a jelzőrendszer tagjaitól, bármely állampolgártól, valamint bármely, a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezettől. Előfordulhat, hogy a jegyző más eljárása keretében észleli a gyermek veszélyeztetettségét, ekkor hivatalból kell eljárást indítania. A javaslat, kezdeményezés, hivatalból történő észlelés alapján a gyámhatóság hivatalból köteles eljárást indítani és lefolytatni. A kérelemre indult eljárásban, ha az ügyfél a kérelmét visszavonja, mérlegelni kell az eljárás hivatalból történő továbbfolytatását és a döntéshozatalt. (3
A védelembe vételi eljárás során minden esetben tárgyalást kell tartani.
A tárgyaláson-  külön-külön vagy együttesen- meg kell hallgatni a Gyermekvédelmi törvény 128.§-ában felsorolt személyeket, nevezetesen:
– a szülőt, vagy más törvényes képviselőt, a gondozót;
– a korlátozottan cselekvőképes személyt;
– az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket ( fejlettségének megfelelően);
– szükség szerint a gyermek más közeli hozzátartozóját;
akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani; (4)
– valamint a tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt.128.§-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette.(5)
Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére.
A tartózkodási hely szerint illetékes jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.
A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.
Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége a jegyző az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
Ha a gyermek veszélyetetettsége fennáll és az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg – de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a jegyző a gyermeket védelembe veszi.
A jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.
A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a védelembe vétel okának, céljának a jogkövetkezményeinek megismeréséhez.
Az eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.(6)
A jegyzői gyámhatóság mellőzheti a védelembe vételt, ha az erre irányuló eljárás során azt állapítja meg, hogy az adott tényállásnál nem ezt a gyermekvédelmi gondoskodási formát kell alkalmazni. Ez esetben vagy saját hatáskörében dönt az ideiglenes hatályú elhelyezésről, vagy más gyermekvédelmi intézkedés céljából az ügyet az illetékes gyámhivatalhoz átteszi.
A jegyzői gyámhatóság köteles továbbá mérlegelni, hogy fennáll-e a bűncselekmény alapos gyanúja, ez esetben köteles büntető feljelentést tenni.(7)
A védelembe vételt elrendelő határozat alapján a név szerint kirendelt családgondozó szervezi meg a gyermek ellátását. A családgondozó többek között elősegíti, hogy a szülő váljon alkalmassá, illetve hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására. A családgondozó az egyéni gondozási nevelési tervet a szülővel és a gyermekkel együttműködve készíti el, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzői gyámhatóságnak.(8)
A védelembe vétel felülvizsgálata
A gyermekvédelmi törvény értelmében a védelembe vétel indokoltságát kérelemre bármikor, hivatalból pedig legalább évente felül kell vizsgálni. A családgondozó ennek során tájékoztatja a jegyzői gyámhatóságot a védelembe vétel keretében végzett tevékenységéről, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósulásáról, a gyermek(ek) és a család helyzetéről és indokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására, megszűntetésére, illetve egyéb intézkedésekre.(9)
A védelembe vétel megszüntetése és megszűnése
A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt.69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.
A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával.
Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg értesíti az illetékessé vált jegyzőt a szükséges intézkedések megtétele céljából.
Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel. (10)
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza
– a gyermek súlyos veszélyetetettsége,
– a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,
– a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,
– a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása. (11)
A Gyermekvédelmi törvény szerint, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a jegyzői gyámhatóság, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi. Mindkét indoknak alapja lehet a gyermek bántalmazása, elhanyagolása.
Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
Az eljárás indulhat kérelemre vagy hivatalból ( kezdeményezésre, javaslatra, hivatalból történő észlelésre). A gyermek elhelyezésének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott sorrendiségre, tehát a gyermeket elsősorban a nevelésére alkalmas- azt vállaló- különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy személynél kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, a gyermeket ideiglenesen a legközelebbi nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban lehet elhelyezni.
A jegyzői gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezéséről szóló döntés mellett mérlegelheti továbbá a büntetőeljárás kezdeményezését a kiskorú veszélyeztetettsége vagy más bűncselekmények miatt. Természetesen, ha gondoskodunk a bántalmazó azonnali letartóztatásáról, mérlegelni kell, hogy ennek ellenére feltétlenül szükség van-e a gyermek azonnali kiemelésére. Ugyanis a veszélyhelyzet megszüntetése esetén a kiemelés már nem szolgálná a gyermek érdekét. (12)

(1) Heinerné Barzó Tímea: A családi jog alapjai. Novotni Kiadó, Miskolc
(2), (5), (6), (10), (11) 149/1997. (IX.10.) Korm. Rend.
(3), (4), (7), (8), (9), (12) Módszertani füzet. A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére. ICSSZEM