Az 1993. évi LXXIX. törvény (a közoktatásról) 2003. évi módosítása lehetővé tette a középiskoláknak, hogy ún. nyelvi előkészítő osztály keretén belül képzési idejüket 1 évvel megnövelve, magas szintű nyelvi képzést nyújtsanak tanítványaiknak.

A jogszabály 28. § (4) és 29. § (2) bekezdései alapján a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be az oktatás, „ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások 40 %-ának megfelelő időkeretben idegen nyelvből,” … továbbá „a nyelvi előkészítés legalább 25 %-át informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre” fordítja az iskola.

Pest Megye Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít középiskolái működtetésére, fejlesztésére, különösen a nyelvi képzést és az informatikai képzést preferálja. Pest Megye Önkormányzatának fenntartásában 24 középiskola működik, melyből 1 zeneművészeti, 1 pedig szakképző szakiskola. A gimnáziumokban általában a nyelvi orientáció kiemelkedő, meglehetősen nagy a nyelvi specializáltságú középiskoláink száma, ezen középiskolák szerteágazó külkapcsolatokkal is rendelkeznek.

Pest Megye Önkormányzata a közoktatási törvény fenti változtatása után felkérte intézményeit, hogy dolgozzanak ki az esetleges nyelvi előkészítő osztályok indítására olyan tervet, amely tartalmazza:

·        az oktatandó nyelvek listáját;

·        tartalmi követelményeit, kimeneti feltételeit;

·        az oktatandó tantárgyak nevét, listáját, tartalmát;

·        az óraszámokat, csoportbontásokat;

·        költségvetési kihatásokat;

·        tárgyi és személyi feltételeket.

A szakmai tartalmakat és a költségvetési lehetőségeket mérlegelve Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2003-ban úgy döntött, hogy minden, arra vállalkozó középfokú intézménynek biztosítja a lehetőségét a nyelvi előkészítő osztályok indítására.

A közgyűlési határozat szerint 13 középiskola kapott lehetőséget a nyelvi előkészítő osztály indítására felmenő rendszerben a 2004/2005-ös tanévtől kezdve a meglévő egyik 9. osztály terhére, míg egy gimnázium a 2005/2006-os tanévben többlet osztályként indíthat nyelvi előkészítő osztályt. A határozatban feltételként szabták meg, hogy a nyelvi előkészítő osztályokban a tanulólétszámnak a 30 főt el kell érnie.

A lehetőséggel a 2004/2005-ös tanévben 11 középiskolánk élt, két intézményünkben a jelentkezők létszáma a minimálisként szabott létszám alatt maradt, így nem tudtak nyelvi előkészítő osztályt indítani. Jóllehet a Közgyűlés a jogszabály módosítását követő tanév indításakor idejekorán hozta meg a döntését, az intézményeink csak október hónapban tudták a szükséges szervezési, kommunikációs tevékenységet elkezdeni. Ennek ellenére a nyelvi előkészítő osztályokba jelentkezők száma (a fent említett két intézmény kivételével) jelentősen meghaladta az átlagos érdeklődés mértékét, a túljelentkezés a lehetséges 30 férőhelyre 2-5-szörös szóródást mutatott.

A 11 intézménybe összesen 354 tanuló iratkozott be a nyelvi előkészítő osztályokba, a lemorzsolódás mértéke alacsony volt, mindösszesen 7 tanuló maradt ki a képzésből a tanév folyamán, illetve a tanév végén. Ez a szám önmagában mutatja, hogy elsősorban a jó képességű és kellően motivált tanulók kerültek be ebbe a képzésbe. A nyelvi előkészítő osztályokban minden intézményünk két nyelvet oktatott, a népszerűbb nyelv az angol volt, ezt a tanulók mintegy 60 %-a választotta, míg a német nyelvet a tanulók 40 %-a.

Az intézmények – betartva a közoktatási törvényben előírt óraszám követelményeket – általában heti 14-16 órában oktatták az idegen nyelvet, mely óraszámot a tananyagban való előrehaladás mellett a fő nyelvi képességek (beszédértés, olvasás, írás, helyesírás és kiejtés) fejlesztésére fordították. A nyelvi előkészítő osztályok kimeneti követelményeit intézményeink változatos módon határozták meg, egyes intézmények a tanév végén belső, házi vizsgát szerveztek, míg más intézmények a középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzését, illetve a tanulók felkészítését a 10. év végére előrehozott emeltszintű érettségi vizsgára tekintették kimeneti követelménynek. A tanulók jelentős része a tanév végén megpróbálkozott a C típusú nyelvvizsga letételével, a végső eredmények jelenleg még nem ismertek, annyit tudunk, hogy 2005. június 30-ig mintegy 89 tanuló tett sikeres C típusú középfokú nyelvvizsgát. A nyelvi előkészítő osztályokban összesen 54 nyelvtanár oktatta a két idegen nyelvet, közülük 8 pedagógus anyanyelvi tanárként, idegen nyelvi lektorként dolgozott.

Az oktatott tantárgyak között kiemelt tárgyként szerepelt az informatika (heti 4-7 óra), melyet minden intézményünkben csoportbontásban oktattak. Az intézmények fő célként az ECDL vizsga egyes moduljainak sikeres letételét tűzték ki. Minden intézményünkben képzett szaktanárok irányítása mellett és jól felszerelt számítástechnikai laborok, korszerű eszközpark felhasználásával folyt a tanulók oktatása. A kimeneti eredmények igen biztatóak, hiszen szinte majdnem mindegyik nyelvi előkészítő osztály megpróbálkozott az ECDL Start modulokkal, van olyan intézményünk, ahol a 33 tanulóból 16 fő sikeresen túljutott az ECDL 4-es modulján, 17 tanuló pedig az 5-ös modulján.

A további oktatott tantárgyak az alábbiak voltak: matematika (heti 2-4 óra, esetenként csoportbontásban), magyar nyelv, anyanyelv, kommunikáció (2-4 óra), testnevelés (heti 2-3 óra, csoportbontás), önismeret, személyiségfejlesztés, tanulásmódszertan (heti 1-2 óra), osztályfőnöki (heti 1 óra).

A nyelvi előkészítő osztályt indító középiskoláink az intézményi pedagógiai programjukat a tanév folyamán kiegészítették ezzel a képzési formával, a 2004/2005-os tanév tervezésekor már ezt az átdolgozott pedagógiai programot használják.

A pozitívumok mellett nem hallgathatjuk el, hogy jelenleg még nem született fenntartói döntés a tekintetben, hogy a nyelvi előkészítő osztályok indításának lehetőségével rendelkező intézmények a meglévő egyéb 9. osztályaik terhére is indíthatnak hasonló képzést. Néhány középiskolánk esetében a túljelentkezés és az érdeklődés indokolttá tenné további nyelvi előkészítő osztályok indítását, ugyanakkor Pest Megye Önkormányzatának költségvetési lehetőségei is korlátozottak. Az emelt óraszámok és a csoportbontások miatt a nyelvi előkészítő osztályok heti óraszáma 56-62 óra között szóródik, mely az átlagos heti 27 órának mintegy 2-szerese. Nem kell bizonygatni, hogy ez költségesebb, mint a hagyományos gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzés, melyhez kiegészítő állami normatíva mellett jelentős fenntartói önrészt is szükséges biztosítanunk.

Egy tanév tapasztalataiból merészség lenne messzemenő következtetéseket levonni. Annyi azonban túlzás nélkül megállapítható, hogy a nyelvi előkészítő osztályok népszerűek, fontos küldetést teljesítenek be, hiszen lerombolják többek között azt a mítoszt, hogy nyelvet csak a gimnazistáknak lehet és érdemes tanítani. A nyelvi előkészítő osztályok hosszú távú eredményeit valószínűleg az eljövendő években tudjuk majd igazán értékelni, erre Pest Megye Önkormányzata különös figyelmet fog fordítani a jövőben.