A Zala Megyei Területi Választási Bizottság a korábbi évek országos választásaitól eltérően csak 2009. június 7-én, azaz az Európai Parlament tagjai választásának napján tartotta első érdemi ülését, mely rögvest maratoni hosszúságúra nyúlt, négy órán keresztül „gyártotta” a határozatokat a bizottság. Az a bizottság, amely az országos listát állító pártok által delegált öt megbízott taggal egészült ki, azonban a delegálás időszaka minden egyes választás során kérdésekkel, olykor kételyekkel teli.

A 2008. évi népszavazás során a végrehajtási szakminiszteri rendelet már nem tartalmazott külön, a jogszabály által rendszeresített formanyomtatványt a megbízott tagok bejelentésére, így a már addig is felületesen szabályozott jogintézmény alkalmazása szinte napi rendszerességgel bizonytalanságot okozott a választási irodák számára. Ez nem volt másképp a júniusi EP választáson sem, így az Országos Választási Iroda útmutatása alapján nyílt lehetőség kérni arra a delegáló pártokat, mit is tartalmazzon a megbízásról kiállított dokumentum. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a határidő megadásával mindösszesen bejelentésről rendelkezik, vagyis jelenleg a joggyakorlat alakítja ki a delegálás szabályait.
Az egyes jogorvoslati kérelmeket elbíráló, valamint a választás eredményét megállapító választási bizottságok összetételét érintően ezért részletesebb és pontos szabályozás megalkotása lenne indokolt, hiszen ha csak a meghatalmazási láncolat csatolásával leadott megbízáson szereplő aláírás ellenőrizhetetlenségére, továbbá minden egyéb formai kellék (pl. bélyegzőlenyomat) megkövetelésének hiányára gondolunk, érthetővé válik a választási irodavezetők részéről felmerülő kérdések sokasága.
Ezen sajátos delegálási folyamat lezárultát követően nyílik lehetősége az egyenlő jogosítványokkal rendelkező választási bizottsági tagoknak, hogy a jogorvoslati kérelmek sokaságát kezeljék. Ebből nem volt hiány a június 7-i választás során, hiszen a kampánycsend megsértésére hivatkozással számtalan kifogás érkezett, amely beadványok vizsgálata és elbírálása során a bizottság csak a kogens jogszabályi rendelkezések betartásával hozhatta meg döntéseit. Ezek a döntések – elsősorban a hiányos jogszabályi ismeretek miatt – a közvéleményben olykor megdöbbenést váltanak ki, holott az eljáró bizottságok döntési lehetőségei korlátozottak.
A beérkezett kifogások kötelező tartalmi kellékeinek vizsgálata elengedhetetlen, márpedig a telefonon történő kampánycsend-sértéssel kapcsolatos beadványok döntő többsége nem tartalmazta a jogszabálysértés bizonyítékait. A törvény egyértelműen rendelkezik az ilyen esetekben, vagyis érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani ezen kifogásokat. A tényállás megállapításához ugyanis abban az esetben juthat el a bizottság, ha érdemben vizsgálja a kifogásban foglaltakat, de ennek az eljárásnak már önmagában akadályát képezi a hiányos jogorvoslati kérelem és ennek a törvény rendelkezése alapján alkalmazott jogkövetkezménye.
Hiába a határozatok indokolása, az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítás okának részletes ismertetése, a választópolgárok úgy érzik, hogy büntetlenül lehet törvénysértést elkövetni, holott a választási bizottság ugyanazt a törvényt követi eljárása során, mely a kampánycsendre vonatkozó szabályokat is tartalmazza. A bizonyítékok vonatkozásában nem tartalmaz taxatív felsorolást az eljárási törvény, így a szabad bizonyítási rendszer is azt segítené elő, hogy a kifogás benyújtója érvényesíthesse vélt vagy valós igazát, ennek ellenére az érdemi vizsgálat nélkül elutasított kifogások száma továbbra is nagy számot képvisel a bizottsági döntések között.
Természetesen a visszacsatolás, a meghozott döntésekről alkotott negatív hangvételű vélemények eljutnak a bizottság tagjaihoz is, így a választási bizottság elnöke első alkalommal a megyei napilap olvasói véleményalkotásra nyitva álló rovatában megjelent kritikára rövid írásos észrevételben válaszolt. Ez nyilván nem válhat mindennapos gyakorlattá az előttünk álló választások lebonyolítása során, azonban egy közérthető, a bizottság törvény által szabályozott eljárásába bepillantást engedő válasz szertefoszlathatja azokat a bírálatokat, amelyek az eljáró választási szerveket úgy tüntetik fel, mint a törvénytelen ügyekkel nem foglalkozó hivatalt.
A fentiekben felvetett témakörök a választási bizottság működését érintően kifejezetten az EP választással kapcsolatban hangsúlyozottan felmerült azon jogintézmények gyakorlati alkalmazására kívánták felhívni a figyelmet, melyek talán nem csak a Zala Megyei Területi Választási Bizottság eljárása során merültek fel, hanem egyre inkább országos jelenséget öltenek. Ezt támasztják alá a választás napján, illetve azt követően megjelent híradások tudósításai is.