Új kistérségek kialakítása Zala megyében 2009/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Új kistérségek kialakítása Zala megyében 2009/4

XI. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



A 2006. évi önkormányzati választásokat követően a 2004. évi. CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt.) 13. §-a alapján a Zala megyei települések képviselő-testületei előtt megnyílt a lehetőség, hogy a kistérségi lehatárolás megváltoztatását kezdeményezzék.

 

A módosítás gondolata már régóta érlelődött az érintettekben. A 257 településsel bíró Zala megyében eredetileg 6 kistérséget hoztak létre. Így megyénkben volt az ország legnagyobb többcélú kistérségi társulása, a 79 tagú zalaegerszegi. A napi működés során szerzett tapasztalatok, annak nehézségei indokolttá tették az ilyen „mamuttérségek” tehermentesítését, a városhiányos térségekben újabb központok kijelölését.
A kistérségek kialakítására irányuló tárgyalások viszonylag későn, csak 2007 januárjában kezdődtek meg. A kezdeményezések megalapozása érdekében a közigazgatási hivatal javaslatára 2007 februárjában a tervezett kistérségi központokban (Pacsán, Zalakaroson, Zalalövőn) előkészítő értekezleteket szerveztek. Emellett háttéranyagokkal láttuk el, és segítettük az időhátrányba került önkormányzatokat. Folyamatosan tájékozódtunk a tárgyalások állásáról, konzultáltunk az érintett polgármesterekkel, jegyzőkkel, és – akkor még a Törvényességi Ellenőrzési Osztály munkatársaiként – előkészítettük a közigazgatási hivatal kistérségi lehatárolásra vonatkozó szakmai javaslatát. Az előkészítő időszakban az előzetes tervekhez képest több változás is történt a lehatárolásra vonatkozó elképzelésekben. Egyes települések csatlakozási készségüket jelezték, míg mások elálltak eredeti szándékuktól. Ennek oka egyrészt az volt, hogy egyes települések a tapasztalatok szerint két vagy több település felé „gravitáltak”, másrészt pedig az érintett kistérségi társulások részéről is megkezdődött a lobby-tevékenység egyes települések megtartása érdekében. Mindezek azt eredményezték, hogy a pacsai és a zalakarosi kistérségek kezdeményezéseiben a „centrum-periféria” elv nem érvényesült maradéktalanul.
A Hévíz központú többcélú kistérségi társulás kialakítására csak március első felében indult kezdeményezés, így a kezdeményező önkormányzatok az előkészítő folyamat kezdeti fázisaiban nem vettek részt. Összesen 51 képviselő-testület élt a kezdeményezés jogával, Hévíz, Pacsa, Zalakaros illetve Zalalövő központtal négy új kistérség kialakítását javasolták. A 2004. évi CVII. törvény 2007. szeptember 25-én hatályba lépett módosítása alapján három új kistérség alakult Zala megyében Zalakaros, Hévíz illetve Pacsa központtal. Zalalövő kistérséghez csak 5 csak öt község nyilvánította ki határozattal csatlakozási szándékát, ami a megfelelő méret hiányában nem tette itt lehetővé új kistérség kialakítását.
A törvényi változást követően kerülhetett sor az új kistérségekben a többcélú kistérségi társulások létrehozására, illetve a meglévők átalakítására. Mivel újszerű és számos önkormányzatot érintő változásokról volt szó, a változások sikeres és törvényes lebonyolításnak elősegítése érdekében 2007. október 4-ére szakmai értekezletet hívtunk össze Pacsa helyszínnel, ahol az ÖTM szakemberei adtak tájékoztatást, szakmai segítséget az érintett polgármestereknek, és kistérségi munkaszervezet-vezetőknek, illetve válaszoltak a feltett kérdésekre.
A Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2007. október 11-én, a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2007. október 31-én, míg a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása 2007. október 30-án alakult meg. Rendszeresen képviseltük a kirendeltséget a többcélú kistérségi társulások ülésein és a helyszínen észrevételekkel próbáltuk elősegíteni a társulások törvényes működését, s felhívtuk a figyelmet a munkaszervezetek jogi munkája erősítésének a szükségességére. A megalakulást követően a 258/2004. (IX. 16.) számú Korm. rendelet alapján az új többcélú kistérségi társulások esetében is elő kellett készíteni a civil egyeztető fórumok megalakítását. Ennek érdekében értekezletet hívtunk össze, és sajtóközleményt jelentettünk meg a megyei napilapban. Ennek eredményként a pacsai kistérségben 2, a hévízi kistérségben pedig 5 civil szervezet részvételével jött létre civil egyeztető fórum 2008. január 24-től. A zalakarosi kistérségből egy civil szervezet sem jelentkezett be.
A többcélú kistérségi társulások önálló munkaszervezettel rendelkeznek, amelyek 2008. január 1-jével az újonnan alakult kistérségekben is kialakításra kerültek. Az ösztönzésünk eredményeként a korábbi térségmenedzserek mellett ma már minden munkaszervezetben közigazgatási képesítéssel rendelkező munkatársakat is alkalmaznak, amelynek jótékony hatása tükröződik a jegyzőkönyvek színvonalában, tartalmában.
A társulási tanácsok elnökeivel, tagjaival, a munkaszervezet vezetőivel jó munkakapcsolatot igyekeztünk kialakítani. A megállapodások és SZMSZ-ek tervezeteit előzetes véleményeztük, és felajánlottuk segítségünket az esetleges vitás kérdések rendezésével kapcsolatban.
A pacsai kistérségben a társulási megállapodást mind a 20 érintett képviselő-testület jóváhagyta. A társulási tanács alakuló ülésén az elnökválasztás eredménytelen volt, ezért egy hét múlva újabb ülést kellett összehívni. Az önálló munkaszervezet felállításáig megállapodás alapján a zalaegerszegi többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének a munkatársai intézték az ügyeket. A társulás sajátossága, hogy minden egyes alkalommal a kistérség más-más települése ad helyt a társulási tanács ülésének. A társulás megállapodást kötött a vagyonmegosztásról a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulással. Pacsa 1950-ig járási székhelyként működött, majd a hetvenes és nyolcvanas években tapasztalt fejlődésnek köszönhetően nagyközséggé nyilvánították. Az új kistérség területe is nagyjából megegyezik a korábbi járáséval. A településnek van mentőállomása, rendőrőrse. Bankfiók, munkaügyi kirendeltség, okmányiroda létesült. 2009. július 1-jétől pedig városi rangot kapott, ezzel a megye tizedik városa lett. A maga 1803 lakosával a 10795 fős kistérség legnagyobb települése. Így mára az országban csak egy kistérségi székhely (a Fejér megyei Aba) nem rendelkezik városi ranggal.
A 19 településből álló 13255 lakosú zalakarosi kistérségben az alakuló ülés időpontjáig nem hagyta jóvá valamennyi önkormányzat a társulási megállapodást. Egyes önkormányzatok kifogásolták a megállapodás szavazati arányra vonatkozó rendelkezéseit, Zalakomár önkormányzata pedig huzamosabb ideig nem kívánt csatlakozni területfejlesztési feladatok tekintetében az új többcélú kistérségi társuláshoz. A társulási megállapodást végül valamennyi kistérséghez tartozó képviselő-testület jóváhagyta. A köztes időszakban a Törvényességi Ellenőrzési Osztály munkatársai két alkalommal is informális egyeztetésen vettek részt. A kompromisszumok eredményeként a munkaszervezet irodáját az országban egyedülálló módon nem a kistérségi székhelyen, hanem a kistérség legnépesebb településén, Zalakomáron helyezték el. A kistérség egyetlen városa Zalakaros, amely a mindössze 1966 fős lakosságszáma ellenére az ország második legnagyobb városát-Debrecent megelőzve a 8. legfontosabb célállomása a turistáknak 375 ezer vendégéjszakával. Az új kistérség újszerű kezdeményezéseket is hozott, például tavaly első alkalommal szervezték meg a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása Sportnapját.
A hévízi kistérségben valamennyi, így a kistérségi besorolás módosítását eredetileg ellenző sármelléki képviselő-testület is, csatlakozott a többcélú társuláshoz. A kistérség 8 településének csupán 12072 állandó lakója van. A székhely település azonban Budapest után a második legfontosabb turisztikai desztináció Magyarországon évi 909 ezer vendégéjszakával. A hévízi tó a világon egyedülálló. Erre, valamint a Balaton közelségére építve a kistérség településein széleskörű idegenforgalmi infrastruktúra épült ki. Sármelléken nemzetközi repülőtér található, amelyen két külön kistérséghez tartozó település osztozik.
A hévízi kistérségi társulás a vagyonmegosztásról és a 2007. évi normatíva megosztásáról tárgyalásokat kezdett a Keszthely és környéke Többcélú Kistérségi Társulással, ez utóbbi azonban a 2007. október 4-i pacsai szakmai értekezleten elhangzottak alapján elzárkózott attól, hogy a hévízi igényeknek teljes körűen eleget tegyen. A vagyonmegosztás kapcsán kérésre több kérdésben is állást kellett foglalnunk.
Kimondtuk, hogy sem a keszthely-hévízi kistérség, sem pedig a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás nem szűnt meg, csupán a megnevezéseket módosították a névvalódiság követelményének megfelelően az Országgyűlés, illetve a kistérséghez tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a 2007. évi CVII. törvény elfogadását követően. A Tkt. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testületek az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül – a társulási tanács, a megyei területfejlesztési tanács véleményének csatolásával – kezdeményezhetik. Ilyen kezdeményezés a keszthelyi kistérségben „maradt” települések részéről nem érkezett, holott új kistérséget csak megfelelő formában benyújtott kezdeményezés alapján lehet kialakítani. Erre utal a jogalkotói szándék, amely abban is megnyilvánult, hogy az Országgyűlés elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött Tkt. módosításáról szóló törvény kapcsán az államfőnek a miatt tett kifogását, hogy egy kistérséget (sarkadi) az azt alkotó önkormányzatok kezdeményezése nélkül szüntetett volna meg a parlament.
Ugyanakkor a 2007. évi CVII. törvény hatályba lépésével 11 település tagsága valóban megszűnt a többcélú társulásban. Ez azonban a társulás jogi személyiségét nem érintette. A kiválással érintett társulás nem szűnt meg a vagyonát sem kellett felosztani, illetve a jogutódlásról sem kellett rendelkezni. Mindez nem zárja ki, hogy a felek a vagyonmegosztásról szabad elhatározásukból megállapodjanak.
A Tkt. 4. § (5) bekezdése értelmében a többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. Az állami támogatások, pályázati források illetve az azok értékén beszerzett dolgok, amelyekhez az önálló jogi személyiségű társulás jutott, a társulás saját vagyonát képezik. Azok nem minősülnek az önkormányzat bevitt vagyonának, hiszen korábban nem álltak az önkormányzat tulajdonában. A fentiek szerint a 11 település átsorolása nem érintette a többcélú társulás mint jogi személy létét. Ebből következően pedig annak tulajdonosi jogait, illetve vagyonának körét sem.
A társulási tanácsot a Társulási Megállapodásban rögzített jogosítványai az éppen aktuális személyi összetételétől függetlenül megilletik, ugyanis mint testület kapott hatásköröket. A társulási tanácsi ülésre a kivált települések polgármestereit már nem kellett meghívni, hiszen az általuk képviselt település tagsága 2007. évi CVII. törvény kihirdetésével megszűnt.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu