Területi tervezés az Európai Unióban 2000/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Területfejlesztés

Területi tervezés az Európai Unióban 2000/4

II. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Nagy Annamária



Minden tudatos tevékenység, így a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb jellemzôje a tervszerűség.
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a tervezés nem más, mint egy meghatározott cél vagy célcsoport elérése érdekében a múlt eredményeinek, a jelen helyzetnek a felmérése és elemzése, a jövôbeni célok és célhierarchia megfogalmazása, a célok elérését biztosító koncepció és az annak megvalósításához szükséges tennivalók és eszközök meghatározása.

 


A megvalósítási programok az elkészített terven alapulnak, és eredményességüket a tervek realitása, alapossága döntôen befolyásolja.
Az Európai Unió területi tervezési rendszere és annak gyakorlata alapvetôen kettôs célt szolgál: egyrészt a különbözô régiók közötti fejlettségi különbség, illetve a kedvezôtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentése, másrészt a régiók, a területi gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a munkahelymegtartó képesség növelése, munkahelyteremtés.
Ennek elérése érdekében a tagországok számára – a tervezési és gazdaságfejlesztési autonómia elvét nem sértve – az EU-ajánlásokat ad.
Az Európai Unió tagállamaiban nem egységes a területi tervezés gyakorlata, de kialakultak olyan közös pontok, amelyek megalapozzák a tervezési tevékenységet és az összehangolt fejlesztésekhez keretet biztosítanak.
A tervezés közösségi szinten történô megvalósítása az EU-ban hosszú idôt vett igénybe, a nemzeti szinten megvalósított tervezés európai szintű összhangjának megvalósítása direktívák nélkül hosszú folyamat. A tagországok számának növekedése egyre inkább sokszínűséget, eltérô fejlettségű és adottságú területeket eredményezett. Mindez a már egyébként is létezô területi különbségek felerôsödéséhez vezetett, és azt a veszélyt vetítette elôre, hogy a fejletlen területekrôl a népesség elvándorol a fejlettebb régiókba az elmaradottabb területek felzárkóztatása, kiegyenlítése nélkül. Ez gondot jelentett volna mind az elmaradott, mind a fejlettebb területeken.
Az Európai Unió a területfejlesztési ajánlásaiban megfogalmazott célok elérése érdekében olyan támogatási rendszert működtet, amellyel a tagországok közreműködésével a közösség érdekeinek megfelelô területfejlesztési célok elérhetôk.
A tényleges közösségi célok elérése érdekében megfogalmazott közös irányelvek, ajánlások, alapelvek a területi tervezés egyik legfontosabb dokumentumában a Területi Tervezés Európai Chartájában kerültek összefoglalásra.
Az európai területfejlesztés alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze:
– Többéves stratégiai programozás: a stratégiai programozás idôtartama 3-7 év, csak olyan operatív programokat támogat az EU, amely a stratégiai programokba illeszkedik.
– Szubszidiaritás és decentralizáció: önállóság, finanszírozási források biztosítása a különbözô területi egységeknek.
– Koncentráció, addicionalitás és forráskoordináció: az európai, a tagországi és a helyi közösségi, illetve nem közösségi erôforrások kombinált hasznosítása.
– Partnerség: az eltérô területek, ágazatok, szervezetek területfejlesztési együttműködésének intézményes koordinálása.
A támogatások forrásai a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap.
A nemzeti és a regionális tervekkel szembeni európai uniós követelmények a következôk:
– feleljenek meg a területpolitikai irányelveknek,
– legyenek alkalmasak a problémák megoldására,
– segítsék elô a gazdasági, szociális, infrastrukturális kohéziót,
– a közlekedéshálózati fejlesztések fô vonalai a transzkontinentális folyosók mentén valósuljanak meg,
– a településhálózat fejlesztése “sokközpontú” legyen,
– helyezzék elôtérbe a határmenti és az azokon átnyúló fejlesztéseket,
– a programok megvalósítása és felhasználása decentralizáltan történjen.

Az integráció szintjének növekedése, illetve az EU várható bôvülése az Unión belüli területfejlesztési tevékenység újragondolását, a célok finomítását és pontosítását igényelte. Ennek érdekében készült el a Területfejlesztés Perspektívája Európában (European Spatial Development Perspective, ESDP) 1994-ben, melyet az ún. Lipcsei Dokumentumban véglegesítettek. Ez a dokumentum az európai területfejlesztés három alapelvét (kiegyensúlyozott, többközpontú városrendszer, a város és vidéke újfajta kapcsolata; azonos hozzáférés az infrastruktúrához és a tudáshoz; a természeti és kulturális örökség kezelése és fejlesztése) és az azokhoz kapcsolódó feladatokat rögzíti.

A Strukturális Alapok működési rendjébôl adódó követelmények

Az Európai Unió strukturális politikájának fô célja a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése a méltányosság, az igazságosság és a szolidaritás elveinek érvényesítésével.
A Strukturális Alapok tulajdonképpen gyűjtôfogalom, részét képezi az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezôgazdasági Tanácsadó és Garancia Alap, valamint a Halászati Tanácsadó Pénzügyi Eszköz.
A Strukturális Alapok célja az alábbi öt prioritást élvezô cél elérésének pénzügyi eszközökkel való támogatása:
1. cél: Az elmaradott régiók fejlesztése és szerkezetmódosítása, olyan régiók, ahol az egy fôre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, gazdaságuk gyenge, magas a munkanélküliek aránya.
2. cél: Ipari hanyatlástól érintett régiók, határterületek és régiórészek átalakítása.
3. cél: A fiatalok foglalkoztatási integrációjának elôsegítése.
4. cél: A hosszabb távon átalakuló ipari térségek fejlesztésének elôsegítése.
5. cél: A Közösségi Agrárpolitika reformja, ezen belül
5/a. cél: A mezôgazdasági szerkezetek módosításának felgyorsítása.
5/b. cél: A vidékfejlesztés elôsegítése.

A segítségnyújtás formái a következôk:
– tevékenységi programok részfinanszírozása,
– nemzeti segítségnyújtási formák részfinanszírozása,
– általános támogatások biztosítása,
– alkalmas projektek részfinanszírozása,
– tevékenység-elôkészítô műszaki segítségnyújtás és tanulmányok támogatása.

A források:
– A többéves költségvetési elôrejelzés keretében a Bizottság minden évben egy ötéves felhasználási elôrejelzést készít az alapokra együttesen. Az elôrejelzés az egyes célokra való szétosztást tartalmazza.
– A költségvetési forrás jelentôs részét az 1. cél alatt meghatározott régiókra koncentrálják.

A hatékonyabb működés érdekében 1988-ban és 1993-ban a Strukturális Alapok reformjára került sor. Az 1988-as reform során került érvényesítésre a programozás elve, amely alulról építkezô stratégiai és operatív tervezést, a legitimált stratégiákkal konform fejlesztési prioritásokat, programokat és támogatásokat jelenti. Ez a reform a programfinanszírozásra való áttérést is jelentett egyben a korábbi – egyedi – projektekrôl.

Az 1988. évi reform keretében háromfokozatú programozási, tervezési rendszer került kialakításra, amely a regionális tervekre, a közösségi támogatási kerettervekre és a megvalósítási programokra terjedt ki. Ennek az alapvetô célja az volt, hogy a támogatásokat a lehetô leghatékonyabban tervezzék meg.

A Strukturális Alapok korszerűsítésének eredménye a háromszintű NUTS területi egységek bevezetése, amely egyben azt a követelményt is meghatározza, hogy ezekre az egységekre épülve készüljenek el a programozási, fejlesztési és finanszírozási tervek.

A tervezés alapvetôen a partnerség elvére épül, hiszen egyetlen fejlesztés sem valósítható meg egyedileg, szükséges a helyi, regionális igazgatási szervek, vállalkozások és a lakosság együttműködésére is.

Összefoglalva: a Strukturális és Kohéziós Alapok működési mechanizmusa a következôképpen fogalmazható meg:
Egy célcsoport támogatása akkor finanszírozható az Unióban, ha az nem ellentétes a versenyszabályokkal, az EU gazdasági és szociális kohéziót szolgáló célkitűzéseinek valamelyikébe beilleszthetô, illetve az adott országban regionális elvek szerint szervezendô intézményrendszer és támogatáspolitika alakult ki.

A keleti bôvítés megnöveli a különbségeket, ezért a támogatásokat növelni szükséges. Az intézkedések egyszerűsítése, azok hatékonyságának növelése érdekében a kedvezményezett célcsoportok számát a 2000–2006. közötti idôszakra háromra kívánja mérsékelni az EU, a kohéziós politika céljai azonban változatlanok maradnak. Az új szabályozásban a versenyképességet növelô tevékenységek ösztönzésének kiemelt jelentôséget tulajdonítanak.

Magyarország a csatlakozást követôen várhatóan az 1. célcsoportba tartozik majd, így a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap működési elvei hazánk számára is meghatározóak lesznek.


 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu