Tervezünk és megvalósítunk. Milyen hosszú e két szó között az út! A régi történelmi hagyományokkal rendelkező Csurgó város vezetése felismerte azt az esélyt, hogy a megvalósításhoz vezető út a pályázati lehetőségek kihasználása lehet.

Csurgó Magyarország délnyugati részén, a horvát határ közelében helyezkedik el Nagyatád és Nagykanizsa városok között. Lakóinak száma 6000 fő. Első okleveles említése 1019-ből való, 1405-ben Zsigmondtól mezővárosi kiváltságokat kapott. 1726-ban került a Festetics család birtokába. 1792-ben a gimnázium alapításával Festetics György a település arculatát átformálta, bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe. A több mint kétszáz éves gimnáziumhoz olyan nagy nevek kapcsolódnak, mint pél
dául Nagyváthy János, Csokonai Vitéz Mihály. 1970-ben Csurgó megszűnt járási székhely lenni, a középfokú funkciók leépülésével párhuzamosan jelentős számú értelmiségi is elhagyta Csurgót. A várossá fejlődés első lépcsője az 1984-es közigazgatási átszervezés, ekkor a település városi jogú nagyközség lett. 1989. március 1. a várossá válás időpontja, amikor Csurgó ismét visszanyerte régi rangját. A rendszerváltást követően új szolgáltatások jöttek létre, Városi Múze-um, Tourinform Iroda, Rendőrőrs, Önkéntes Tűzoltó Köztestület, Városi Televízió, Családsegítő Szolgálat. A város megőrizte diákváros jellegét, a viszonylag alacsony lakónépességhez képest jelentős a diákság létszáma, s ebből következően magas számú intézményrendszerrel rendelkezik. Csurgó Város Önkormányzata önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat, amely az elmúlt tíz évben folyamatosan működési hiánnyal küzdött, s már rutinnal készítjük az ÖNHIKI-s pályázatokat, s mellette kemény intézményi racionalizálással lassan ugyan, de folyamatosan igyekszünk csökkenteni a forráshiányt. Ezek a tényezők vezettek bennünket ahhoz a felismeréshez, hogy minden pályázati lehetőséget megragadjunk, s az önkormányzat éves fejlesztési terveinél a tervezett beruházásokhoz, felújításokhoz pályázati pénzeszközökből nyerjük el a fedezetet. A költségvetés az önkormányzat egyik alaprendelete, amely realitást mutat az elkészülte idején, aztán átalakul, mert lehetőség kínálkozik új fejlesztésre, egy beruházásra, egy addig nem ismert program kidolgozására. Módosításokat terjesztünk a képvi-selő-testület elé, mert nem várt forrás megszerzésében reménykedünk, hiszen – addig nem ismert pályázati lehetőségek függvényében – egy-egy projekt kiteljesedhet.
A jól működő kistérségi önkormányzati társulásunk fejlesztési programja városunk számára is meghatározta azokat a fejlesztési programokat, amelyek a térségi fellendülést szolgálják. Kész projektek várnak megvalósításra a humán területeken (főiskolai képzés újraindítása – ipari park létrehozása), gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben. Az önkormányzati ciklusprogramban prioritást élvező feladatok alapul szolgálnak a pályázatokhoz. Hivatalunkban hat-nyolc kolléga rendszeres figyelője, készítője monitoringja a pályázatoknak. Figyelemmel kísérik az interneten, SANSZ-ban, Pályázatfigyelőben, Pénzforrásban, Forrás Expresszben, Területfejlesztési Tanács felhívásában a megjelenő pályázatokat, de ami még ennél is fontosabb, kapcsolatépítésüknek köszönhetően szinte hamarabb tudnak új kiírásokról, mint az írott formában megjelenne. S hogy kikből is alakult ez a stáb? Műszaki és humán végzettségűekből
– kinek-kinek szakterülete szerint.Nincs külön ilyenfajta végzettségük – bár néhány ilyen szervezet a pályázatkészítést valami alig elérhető, kemény tanulmányokat igénylő szuperszellemi teljesítményként misztifikálja – de van affinitásuk, tehetségük és kitartásuk. Gyakran azt tapasztalom, hogy energiájuk nagy részét felemészti a pénzforrásért folytatott küzdelem, a megvalósítás során felbukkanó számos akadály leküzdése, napi munkájuk és a feladatok sokasodása nagy terhet jelent számukra. Mégis rendkívüli az a felismerés, hogy e kollégák saját erőforrásaik felismerésével, hasznosításával megtalálták a kiutat egy új, ma már járhatónak mondható köztisztviselői szemlélet felé. Jó lenne, ha anyagilag is el tudnánk ismerni ezeket a kollégákat, az elért források bizonyos százalékában, ösztönözve őket az újabb feladatokra, de erre még nincs lehetőségünk. A pályázat készítése tudomány, technika vagy technológia? Is-is! Mindenesetre egy magasabb rendű szellemi tevékenység, s az ehhez szükséges mesterségbeli tudás elsajátítható és fejleszthető készség. Technológia, amennyiben egy munka folyamatának elmélete és gyakorlata. Ahhoz, hogy az információs tengeren valamelyest el tudjunk igazodni, a számunkra érdekes felhívásokra ráleljünk, rendelkeznünk kell előre kialakított koncepcióval, félkész projekttel. Ez azért is fontos, mert a határidők gyakran rendkívül rövidek, csaknem „tegnapra” kellene elkészítenünk a pályázatokat. Szükségképpen a pályázat készítőnek nagyfokú rá- és előrelátással, valamint mozgástérrel kell rendelkeznie, hogy rövid idő alatt, viszonylag önállóan tudja a pályázatot összeállítani. Ehhez természetesen az önkormányzati költségvetés készítésének időszakában súlyozni, rangsorolni kell a megoldandó fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatokat, s hozzá kell rendelni bizonyos nagyságrendű önerőforrást is. Tekintve, hogy feladataink nem min-dig találkoznak a pályázati kiírásokkal, célszerű pályázati forrást is elkülöníteni a költségvetésben. Így gyakorta szükségessé válik rendkívüli ülések összehívása a pályázatokhoz
meghozandó döntések miatt. A pályázatok tartalmi és for-mai követelményei eltérőek, amelyeket precízen kell teljesíteni. Oda kell figyelni az értékelés kiemelt szempontjaira. Különösen a műszaki fejlesztési területeken nagyon szigorú követelményrendszerrel bírnak a tenderek, amely elsősorban
 .– a műszaki építési, létesítésiengedély és annak jogerős tervdokumentációja,
 .– a pályázattal kapcsolatos rendelkezés jogának – tulajdonjognak – az igazolása,
 .– önkormányzati testületi döntések, határozatok igazolása,
 .– beruházás indítására vonat-kozó konkrét döntés csatolása,

 .– a pályázatokhoz szükséges pénz-ügyi fedezet, önerő biztosítása,
 .– építési műszaki beruházásoknál il-letékes szakhatóságok támogató nyilatkozata,
 .– érvényes rendezési tervek kivona-tai,
 .– illetékes helyi és területi főépítészek nyilatkozatai,
 .– regionális fejlesztési programoknál
 .– érintett önkormányzatok – megyei területfejlesztési tanács, kistérségi regionális tanács támogató nyilatkozatai. Elnyert pályázataink – szennyvízberuházás, középületek felújítása, PHARE-energiahatékonyság az önkormányzatoknál, közmunkaprogram, ORTT-s pályázat, területfejlesztés, intézményi beruházások, útépítések, közművelődési, közösségi pályázatok, millenniumi programok, köztéri szobrok, programpályázatok, konferenciák, gyermek- és ifjúsági feladatok, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, orvosi-egészségügyi eszközfejlesztés, térségi és kisrégiós PHARE- és Sapard-programok – igazolják fenti állításaink helyességét. Az utóbbi három-négy évben összességében meghaladja az elnyert öszszeg a kétszázmillió forintot. Összegezve tehát: pályázni pedig kell, mindenki megteheti, és érdemes.