Budapesttől 72 km-re délre Bács-Kiskun megye Észak-Nyugati részén közvetlenül a Duna bal partján, az 51-es sz. főút mellett fekvő 4200 lakosú kisváros.

Település belterülete 389 ha., külterülete 6600 ha.

Dunavecsén már az időszámítás előtti második évezredből származó igen értékes régészeti leleteket is feltártak, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve. Éltek itt trákok, szkíták, kelták, avarok, sőt Pannónia tartomány határvonalának a biztosítására a rómaiak erődöt emeltek a Duna bal partján.
A honfoglalás ideje alatt magyarok telepedtek itt le, a város neve is innen származik. Írásban először 1271-ben találkoztunk Vecse nevével. A protestantizmus térhódításának eredményeként a település lakói a XVI. század közepére református vallásúvá válnak.
1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1744-ben felépült a ma is álló református műemlékű templom, melynek tornyát Hild József építette 1832-ben. Mária Terézia 1761-ben mezővárosi rangot adományozott az akkortól már hivatalosan is Dunavecsének nevezett településnek.
A kiegyezés után 1872-ben elveszítette városi rangját és nagyközségi státuszba került, ám újra járási székhely lett 1897-től 1970-ig. A dunavecsei járáshoz 13 település, 51366 lakos, és 111.193 ha. tartozott.
Dunavecse jól megközelíthető közúton a Budapest – Baja közútvonalon, vonattal a Kunszentmiklós – Dunapataj szárnyvonalon, és vízen a Dunán. Jelenleg már személyhajó közlekedés nincs, ám jelentős forgalmú teherhajó kikötővel, túrázók részére pedig csónakkikötővel rendelkezik.
A település infrastruktúrája teljes körűen kiépített. A város teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi szolgáltatás igénybevételére.
Az itt lakók életében mai napig meghatározó a mezőgazdaság.
Fő szántóföldi termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya, paprika, hagyma, céklarépa, petrezselyem és a dinnye. Jelentős termelés folyik sárgabarackból és meggyből. Szőlőültetvényei a kunsági borvidék részét képezi.
A 70-es években idetelepült ipari üzemek nagy része a rendszerváltás után stagnált, vagy teljesen megszűnt. 1995-től új tulajdonosokkal ezek az üzemek újra indultak, így jelenleg is prosperál a Haslinger KFT, a Colortex RT, a Pana KFT, Fémi KFT. Ezek az üzemek ill. a Mezőgazdasági RT jelentős környékbeli munkavállalót is alkalmaznak. Ennek a 90-es évek közepén induló fellendülésnek is köszönhető, hogy a munkanélküliség 6-7 % körüli, ami jóval kisebb a megyei és a kistérségre jellemző átlagnál.
Dunavecse egy pezsgő kereskedelmű széles szolgáltatási kínálatú központ. Település igen kiterjedt intézményrendszerrel működik. Az önkormányzat működtet bölcsődét, két óvodát, Petőfi Sándor Általános Iskolát, Vikár Béla Művelődési Házat és Könyvtárat, Idősek Napközi Otthonát, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, Szakorvosi Rendelőintézetet, három háziorvosi rendelőt, és Településellátó Intézményt. Dunavecsén viszonylag időben felismerték az oktatás jelentőségét a település fejlődésében így már 1610 óta van bizonyíthatóan oktatás Dunavecsén. Az önkormányzati iskolán kívül a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat is működtet egy Speciális Általános Iskolát, valamint egy Szakiskolát is. A református egyház pedig a felekezeti általános iskola mellett egy Gazdasszony Képzőben is folytat képzést. Pár éve alapfokú művészeti iskola biztosítja a gyermekek sokoldalú képzését. Kiemelkedő szerepet tölt be Dunavecse a térség egészségügyi életében. Ez a térség kórházi ellátottság terén az ország fehér foltjai közé tartozik, 45-70 km-re van a legközelebbi kórház, ezért nagyon fontos az itt működő Mentőállomás.
A település az alapellátás mellett 4 település központi ügyeletét is megoldja, valamint a környék 23 ezer lakosának biztosítja a szakorvosi ellátást. Az intézetben 12 féle szakorvosi rendelés folyik, valamint idetartozik egy tüdőgondozó is, mely végzi a térség tüdőszűréseit, a felvételek elemzését és a kiszűrt betegek gondozását.
A 70-es és 80-as években jelentős beruházások történtek Dunavecsén, (Sportcsarnok, Sporttelep, úthálózat, üzemnek, társasházak) majd a pangás évei után új lendületet kapott a település fejlődése. Elsősorban jelentős előre lépést biztosított a közüzemek teljes kiépítése, kerékpárút Dunavecse és Apostag között, új könyvtár és idősek otthona épült, új emelet épült az iskolára.
Dunavecse jövőjének nagy fordulópontja előtt áll. 2006-ra felépül az új Duna-híd, elkészül az 51-es számú főút várost elkerülő szakasza, majd az épülő M8-as gyorsforgalmi út igen széles távlatokat nyit a település fejlődése előtt. Az idetervezett közúti folyami forgalmi csomópont várhatóan dinamizálja Dunavecse és a kistérség gazdaságát. A település az Alföld nyugati kapujává válik, összekötő kapocs lesz a Dunántúl felé, ez térségi szerepkörének jelentős megerősítését hozza. Dunavecse összességében egy kisvárosi hangulatú, szolgáltatásaival a környezetét ellátó gazdaságában integráló, térségi kapcsolat építő és páratlan fejlődési potenciált magában hordó település.