20 éve a rendszerváltoztatás egyik alapvető alkotmányos alapintézménye az Alkotmánybíróság. A hatalommegosztás lényegi összetevője, nélkülözhetetlen abban, hogy ne alakuljon ki korlátlan „túlhatalom”.

1989-1990-ben a helyi önkormányzatokról szóló törvény előkészítésekor különösen fontosnak tartottuk az önkormányzati autonómia védelme érdekében az önkormányzati jogok érvényesülésének alkotmányos garanciáit, s ebben a döntő szerepet az Alkotmánybíróság tölti be. A mérce pedig az Alkotmánynak a helyi önkormányzatokról szóló IX. fejezete, kiemelten azon rendelkezése, amely szerint a helyi önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybírósághoz való fordulás joga ugyan nem jelent hatásköri szabályt az Alkotmánybíróság tekintetében, de az Alkotmánybíróság tevékenységében, az egyes alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlásában testet ölt, megvalósul, folyamatosan érvényesül a helyi önkormányzás alkotmányos védelme. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati jogok védelmében többirányú garanciát jelent, garancia a központi jogalkotás alkotmányossága feletti őrködésben, de garancia a helyi jogalkotás alkotmányossága tekintetében, adott esetben a választópolgárok, az önkormányzat lakosságának védelmében is. Éppen ezért jogállamban – elvileg – elképzelhetetlen az a kialakult helyzet, hogy hosszabb ideje nincs törvényességi ellenőrzés a helyi önkormányzatok működése felett. Súlyos szakmai hiba után az egymásra mutogató politika „érdeme” a törvényességi ellenőrzés megoldatlansága.
A folyóirat 10 éve nyújt gazdag információt, tartalmas szakmai segítséget a jegyzőknek. Külön értéke, hogy fórumot teremt a jegyzőknek véleményük, észrevételeik, javaslataik közzétételére a helyi önkormányzati rendszer fejlesztésének, a közigazgatásnak a változó világunkhoz, környezetünkhöz való igazítására, főképpen az EU tagságból eredő követelmények teljesítésére. Ebből a nézőpontból és indíttatásból az önkormányzatok, főképpen a jegyzők érdeklődésére számot tartó elvi követelmények kiemelésére van lehetőségem a felkérés alapján, de nyomban szűkre vont terjedelmi keretek között. Az alábbiak ezért csak példák, tézisek lehetnek és nem kifejtések.
A helyi jogalkotás jogrendszerünk szerves része. Az egyes állampolgárt a központi jogszabályok túlnyomó része nem, vagy csak közvetve érinti, az önkormányzati rendeletek viszont közvetlenül befolyásolják a lakosság életfeltételeit, környezetét, a helyi társadalom viszonyait. Szerves kapcsolat van a központi és a helyi jogalkotás között. Törvények gyakran adnak felhatalmazást önkormányzatoknak végrehajtási szabály alkotására. A kapcsolat azonban nem egyirányú. Az önkormányzat közvetlenül érzékeli a kialakult feszültségeket, joga van arra, hogy központi intézkedést kezdeményezzen, de van arra is példa, hogy nem vár törvényalkotásra, hanem rendeletében alakít ki helyi megoldást, ami ugyan alkotmányosan gyakran aggályos, de a törvényalkotót szabályozásra készteti.
A helyi önkormányzat a feladatkörében alkothat rendeletet, törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására. Alkotmányos követelmény, hogy az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Nem szabályozhat az önkormányzat olyan kérdéseket, amelyeket központi jogszabály szabályozási körébe vont. Ugyanakkor kiemelte az Alkotmánybíróság, hogy felhatalmazás nélkül jogszabály által rendezett kérdésekhez kapcsolódóan, a központi jogszabállyal nem ellentétes, azt kiegészítő szabályokat alkothat az önkormányzat közvetlenül az alkotmányos felhatalmazása alapján.
Törvényi felhatalmazás alapján hozott önkormányzati rendeletnek szigorúan a felhatalmazás keretei között kell maradni, a felhatalmazás kereteit túllépő önkormányzati rendelet ugyanis alkotmányellenes. (Számos ilyen példa van a lakásrendeleteknél, a szociális rendeleteknél.)
Törvényi felhatalmazáson nyugvó rendeleteknél a törvény módosítása szükségképpen felveti a rendelet módosításának az igényét. Gondoljunk csak arra, hogy a távfűtési rendszerről való leválás törvényi szabályának változását nem követték egyes önkormányzatok, ezért meg kellett semmisíteni az új törvényi szabállyal ellentétessé vált önkormányzati rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság mindig konkrét önkormányzati szabály alkotmányosságáról határoz, ezeket azonban minden jegyzőnek figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy az esetleg azonos saját szabályt a képviselő-testület saját hatáskörben módosítsa. Ne csak azokat az AB határozatokat nézzék, amelyek megsemmisítő döntést tartalmaznak, hanem azokat is, amikor az indítványt elutasították, mert ezek az AB határozatok is fontos elvi tételeket tartalmaznak, amelyek a helyi jogalkotásban irányadóak, miként azok a határozatok, amelyek a jogalkotás általános követelményeit bontják ki, részletezik. (Alapjogok védelme, jogegyenlőség követelménye, visszaható hatály tilalma stb.)
Nyolc év alkotmánybírósági munkám megerősítette azt a szakmai véleményem, hogy fenntartandó az AB hatásköre az alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatásában (még a döntés hatásköre is megadható), továbbá az önkormányzati rendeletek alkotmányosságának felülvizsgálata is a helyén van az Alkotmánybíróságnál. Nincs kétségem afelől, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatát a bíróságok is elvégezhetik, de az alkotmányossági felülvizsgálatot már nem, eltérő bírósági döntések esetén pedig hosszú idő múlva születhet jogegységi határozat.