Többször nekem szegezték már azt a kérdést az utóbbi több mint tíz esztendőben: miben rejlik a debreceni sikerek titka? Valójában nincs ilyen „titok” – ugyanakkor nem is véletlen, hogy Debrecenben valóban sok eredményt sikerült elérnünk.

Egy polgármester az ország és az általa irányított település helyzetének, valamint saját lehetőségeinek figyelembe vételével egy-egy önkormányzati ciklus elején mindig végiggondolja, mit is akar tenni. Aztán áttekinti a rendelkezésre álló eszközöket, igyekszik megteremteni a feltételeket. Ezen kívül talán a legfontosabb: igyekszik mindezt az általa vezetett közösség támogatásával, a rendelkezésre álló közösségi energiák mozgósításával véghezvinni. Szerencsésnek tartom, hogy minderre immár a harmadik önkormányzati ciklusban nyílott lehetőségem. Úgy, hogy közben olyan munkatársak segítségét tudhatom magam mögött mind a hivatalnoki, mind a vezetői és az alpolgármesteri karban, akiknek magas fokú szaktudására, lelkiismeretességére és emberségére mindenkor bizton számíthatok.
Debrecen vezetése elérte, hogy a város az ország vitathatatlanul fontos nagyvárosa legyen. Ebben az eredményben – pártállásra való tekintet nélkül – benne van a közösség minden tagjának teljesítménye. Teljesen mindegy ugyanis, mi a politikusok szándéka, ha a közös cél megvalósításáért végzett munkába nem tudják bevonni a város lakóit. Hiába törekszünk ugyanis például arra, hogy Debrecen a lehetőségekhez mérten tiszta és rendezett legyen, ha a város lakói netán a saját portájukon sem hajlandók rendet tartani. Nálunk jól érzékelhető, hogy a Debrecen közterületeinek megújítása pozitív hatással van a polgárok igényességére saját közvetlen környezetükkel szemben.
Debrecen a maradandóság városa. Ez egyszerre jelentette a szorgos, alapos és körültekintő munka eredményeként megjelenő értékteremtést és az ezekhez az értékekhez való ragaszkodást. De ez teszi képessé a várost a folyamatos megújulásra. Az utóbbi évtizedben sikerült elindítanunk Debrecenben a megújulás egy olyan új hullámát, mely – miközben nem tagadja meg a maradandóság fundamentumát – szándékaink szerint képes a várost a fejlődés fenntartható pályájára állítani. Az elmúlt évek új építkezései, a Debreceni Egyetemmel való együttműködésünk és az új gazdasági-stratégiai célkitűzések is ezt a célt szolgálják: a történelmi alapokra támaszkodva megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak. Debrecennek oktatási hagyományait, oktatási kultúráját tekintve óriási az előnye szinte az összes hazai nagyvároshoz viszonyítva. Napnál világosabb, hogy erre kell alapozni a város fejlődését. Célkitűzésünk tíz évvel ezelőtt az volt, hogy Debrecen legyen Magyarország első olyan vidéki városa, amely a lehetőségeiben alternatívája képes lenni a fővárosnak, amely képes közel ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtani, mint Budapest, ugyanakkor mérete miatt kellemesebb, otthonosabb, élhetőbb. Büszkén mondhatjuk: mára már közelítünk ehhez az állapothoz.
A fejlesztés kiindulópontját Debrecen jövőképe jelenti, amit úgy lehet összefoglalni, hogy terveink szerint a múlt értékeire támaszkodva, s a jövő kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi Régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervező erejű regionális központjává, és nemzetközi jelentőségű tudáscentrumává válik. A város – földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva – hazai és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaságot hozhat létre, amely az értékek megőrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.
Mindennek a továbbgondolásával három stratégiai célt határoztunk meg. Az első a város interregionális központi szerepkörének erősítése. Debrecen több területen is az Észak-alföldi Régió központjának számít, bizonyos funkciók vonatkozásában ugyanakkor befolyása kiterjed a határon túl elhelyezkedő térségekre is. Ezen kedvező helyzet fenntartása elképzelhetetlen a meglévő adottságok tökéletesítése, illetve új beruházások megvalósítása nélkül. Debrecen fejlesztése során természetesen arra kell törekedni, hogy a beruházások eredményeként a város ne csak Magyarországon belül javítsa pozícióját, hanem európai, illetve bizonyos területeken világméretekben is ismertté és elismertté váljon a neve, vagyis „kerüljön fel a térképre”. A második stratégiai cél tehát a nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése. A város adottságai és mérete ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy ez a kiválóság ne csak egy ágazatra, szektorra korlátozódjon, hanem egy több lábon álló fejlődés bontakozzon ki, mivel csak ez jelent garanciát biztos alapokon álló növekedésre. A fejlesztések során természetesen a debreceni lakosok igényeinek és elvárásainak figyelembe vétele az elsődleges szempont. Az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére kell törekedni. Egyrészt a debreceni polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a várost, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg, másrészt a fejlesztések révén tovább növekedhet a Debrecenbe látogató turisták száma, ez pedig jelentős bevételt eredményezhet a város számára. Harmadrészt a stratégiai cél sikeres megvalósítása Debrecent a potenciális befektetők számára még vonzóbbá teheti. Mindez együtt harmadik stratégiai célkitűzésünket, a lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek megteremtését szolgálja.
Az 1998-2006 közötti két önkormányzati ciklus olyan infrastrukturális fejlesztésekkel telt, amire alapvetően szüksége volt a városnak. Ezek sorában az úthálózattól a kulturális és közösségi terekig számos komoly változtatásra került sor. Így például a város főterének átalakítására, a sportuszoda és az új Kölcsey Központ megépítésére. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a város fizikai, szellemi és közéleti struktúrája is jelentős mértékben megújult. Azon túl, hogy Debrecen hagyományainak folytatását jelentik, ezek a fejlesztések egytől egyig gazdaságfejlesztési és várospolitikai stratégiánk szolgálatában állnak. Debrecen hagyományosan fejlett humánerőforrás-színvonalának fenntartása tehát akár önmagában is indokolhatná ezeket a fejlesztéseket. Az általunk elképzelt jövőbeni fejlődési irányok viszont egyenesen megkövetelik. A magas hozzáadott értékű szolgáltatások, iparágak ugyanis magasan képzett szakembereket igényelnek – akik az eszükkel keresik a pénzt. Az ilyen típusú munkaerő idecsábításához, megtartásához és kiszolgálásához fejlett „intellektuális infrastruktúra” szükséges. Ezek a célkitűzések önmagukban ugyan jól hangzanak, viszont mint köztudott, az önkormányzatok anyagi-gazdasági mozgástere, gazdaságfejlesztési lehetőségei – még egy olyan viszonylag jó pénzügyi helyzetben lévő városban is, mint Debrecen – erősen korlátozottak.
Debrecen esetében három olyan tényezőt kell kiemelni, melyek kezdettől fogva segítenek stratégiai célkitűzéseink megvalósításában, a korlátozott lehetőségeken való felülemelkedésen: a felelős önkormányzati gazdálkodást (a közösségi tulajdon felelős felhasználását), az európai uniós fejlesztési források tudatos, célirányos felhasználását, és a stratégiai partnerséget a Debreceni Egyetemmel abban a szándékban, mely Debrecent a magas hozzáadott értékű iparágak területén igyekszik erőssé tenni. E szándék megvalósíthatóságát az utóbbi két-három év eredményei is mutatják: az IT Services Hungary Kft. informatikai vállalat 10 ezer négyzetméteres irodaházat, a Richter Gedeon Nyrt. 15 milliárd forintos beruházással biotechnológiai úton előállított gyógyszeripari termékek fejlesztésére és gyártására szolgáló üzemet épít Debrecenben. A Teva Gyógyszergyár Zrt. telephelyén a csomagolóüzem és a cég Európai Generikus Kutatás-fejlesztési Központjának épületegyüttese a közeljövőben elkészül. Ez utóbbi beruházás révén Debrecen a generikus kutatás-fejlesztés és tablettagyártás területén Európában vezető szerepet tölthet be, mivel ez lesz a kontinens legnagyobb ilyen jellegű üzeme.
Debrecen fejlesztési elképzeléseinek természetesen összhangban kell állniuk az ország általános célkitűzéseivel, gazdasági helyzetével. Magyarország jelenlegi állapota, különösen a 2008 utolsó negyedévében kibontakozó pénzügyi-világgazdasági válság árnyékában, komoly aggodalomra ad okot – és nyilvánvalóan hatással lesz a város életére, lehetőségeire is. Azonban az átalakulás-megújulás folytatása, az eddig megvalósult elképzelések tartalommal való megtöltése mindettől függetlenül további határozott lépéseket igényel. A kialakított keretek tartalommal való megtöltése napi feladatokat és folyamatos kihívásokat jelent – és tovább kell finomítanunk azokat az elképzeléseket, melyek vázolják a város hosszú távú jövőképét. A fent vázolt módon – kulturális-oktatási örökségének megbecsülésével és megújításával, a magas hozzáadott értéket termelő iparágak idevonzásával – Debrecen igyekszik megtalálni és újraformálni saját karakterét. Ehhez – a város saját erőforrásai mellett – a második nemzeti fejlesztési terv (2007-2013) adja a hátteret, melynek révén Debrecen – mint az egyik fejlesztési pólusváros és meghatározó régióközpont – terveink szerint tovább növelheti befolyását.
Debrecen polgármestereként megtanultam: egy közösség életének legfontosabb elemeit figyelmen kívül hagyva minden törekvés kudarcra van ítélve. Céltudatosság, körültekintés, következetesség és kölcsönös bizalom nélkül nem lehet jó munkát végezni. A lehetőségek és erőforrások körültekintő felmérése, ésszerű és egyértelmű célok meghatározása, céltudatos és határozott végrehajtás, és ami a legfontosabb, őszinte beszéddel és tettekkel az emberek megnyerése lehet most a cél. A saját közösségünk értékeinek felismerése és felkarolása, a közösség összetartása a legnagyobb válságban is kulcskérdés – csakis ez védhet meg bennünket, ez jelentheti az alapját bármilyen kibontakozásnak. Ha tehát a siker „titkát” kutatjuk, nem kell túlságosan bonyolult dolgokra gondolnunk, túl sokáig keresgélnünk. És ha nem bonyolítjuk túl, hamar kiderül: véletlenek sincsenek.