A Déri Múzeum Debrecen központjában, a történelmi városmag építészeti emlékeinek a közelében épült fel, s 1930-ban nyitotta meg kapuit. A múzeum a kezdetektől fogva a találkozások helyeként működött, több értelemben is: a helyi és az egyetemes kultúra, a mindennapi élet és a művészet, tudományok, valamint a tudásszerzés és a kikapcsolódás találkozási pontja volt.

A városnak volt már egy 1902-ben alapított múzeuma, amely elsősorban helytörténeti emlékeket gyűjtött. Feladata az volt, hogy a város lakói számára megőrizze és bemutassa múltjuk emlékeit, s ezáltal fenntartsa és megerősítse a közösségi identitást.
A Déri-gyűjtemény viszont az egyetemes művelődéstörténeti emlékek gazdag tára volt: az egyiptomi, görög, római, kínai, japán, iráni, mongol, indiai anyag mellett kiemelkedően gazdag fegyver, numizmatikai és képzőművészeti tárgyakat tartalmazott. Déri Frigyes egyetemes művelődési emlékeket tartalmazó gyűjteményével kiegészülve a helytörténeti múzeum új dimenziót kapott: a város polgárai nemcsak a helyi, hanem az egyetemes kultúra őrzőjeként is tekinthettek városukra. 1938-ban Déri Frigyes testvére, György szintén Debrecen városának ajándékozta népművészeti magángyűjteményét. Ennek következtében megváltozott a néprajzi gyűjteményen belül is az egyes tárgycsoportok tematikai aránya, hiszen a debreceni cívisek, kézművesek tárgyi kultúráját reprezentáló tárgy-együttessel szemben jelentősen megnövekedett a népművészeti tárgyak száma. S emellett földrajzi határa is kiszélesedett. Míg korábban ugyanis a tárgyak több mint 90 százaléka Debrecen város közigazgatási területéről, illetve közvetlen környezetéből származott, ekkortól a Kárpát-medence egészére kiterjedt gyűjtőköre.
Mindezeknek köszönhetően a Déri Múzeum az ország legösszetettebb és legkülönlegesebb gyűjteményét mondhatja magáénak. A Déri Frigyes-hagyaték Európa szerte számon tartott darabokkal rendelkezik, a néprajzi gyűjteményt a „második Néprajzi Múzeum”-ként emlegetik, amelyben nem ritkák az egyedi értékkel bíró, 17-18. századi darabok sem. A történeti gyűjtemény féltet darabjai az európai hírű pergamenkötésű könyvek. A régészeti gyűjtemény anyagából kiemelkednek a hencidai, 12 aranylemezből álló nemzetségfői leletek és a nemzetközi elismertségnek örvendő hajdú-bihari honfoglaláskori emlékek. A természettudományi gyűjteményben többek között a közel 250 darabból álló madártani kollekció érdemel külön figyelmet, amelyben a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park területén őshonos és ritka madárfajok példányai találhatók meg. Az irodalmi gyűjtemény (a Debreceni Irodalmi Múzeum) számos pótolhatatlan kéziratot őriz Csokonaitól, Fazekas Mihálytól, Petőfitől, Arany Jánostól, Adytól, Tóth Árpádtól és még sok más jeles művésztől. A képzőművészeti gyűjtemény kiemelkedő festményeket mondhat magáénak, itt őrzik például Székely Bertalan Zrínyi kirohanása c. híres festményét.
A Bácskából származó, gazdag és a kultúrát fontosnak tartó bécsi selyemgyáros, Déri Frigyes választása azért esett Debrecenre, mert a városnak volt egyeteme, s azt szerette volna, hogy az egyetemisták ne csak elméletben, olvasmányaik révén ismerhessenek meg távoli kultúrákat, hanem a tárgyak révén tapasztalati ismereteket is szerezhessenek róluk.
Déri Frigyes 1923-ban értékpapírokban biztosította a múzeum felépítéséhez szükséges összeget, amelyek azonban elveszítették értéküket, így Debrecen városa önerejéből építette fel a múzeumot.
Mindezek után érthető, hogy a múzeum megnyitásakor Klebersberg Kunó kultuszminiszter a következőket mondta: „Három szerencsés dolog találkozott itt: Dérinek a nagy adománya, a városnak igazán monumentális áldozatkészsége és a nagy hozzáértés. Elsőrendű gyűjtemény jött létre, amely nemcsak országos, hanem európai relációban is megállja a helyét”.
A múzeum a Református Kollégium és a Nagytemplom közelében lévő pusztulófélben lévő botanikuskert helyén épült fel. A két épület klasszicista jellegét a tervezők figyelembe vették a munkájuk során. A Déri Múzeum eklektikus jellegével, visszafogott barokkos formáival szépen belesimul környezetébe. A harmonikusan egymáshoz illeszkedő épületek a mai napig együtt határozták meg a Déri tér mással összetéveszthetetlen hangulatát.
A Déri Múzeum leghíresebb látványossága a Munkácsy Terem, a három monumentális festménnyel. A hazai látogatók sokféle indítatásból érkeznek ide, de a vendégkönyvi bejegyzések alapján megállapítható, hogy azok vannak többségben, akik zarándokhelyként tartják számon. A terem épp ezért nem egyszerű kiállítóhely ma már, hanem szakrális tér, ahol az emberek arról vallanak, hogy milyen jó magyarnak lenni, vagy épp hagyják, hogy a vallásos érzület elragadja őket. S természetesen vannak olyanok is, akik számára a képek művészi minősége a fontos. Különböző kultúrák és mentalitások találkoznak tehát, igazolva, hogy a Déri Múzeum ma is a találkozások helye.
A múzeum állandó kiállításain e találkozások különös élményét mindenki megtapasztalhatja!