1999 karácsonyára jelent meg a Jegyző első (bemutatkozó) száma. Nagyon izgultam, hogy a Jegyzők Országos Szövetségével, a Jegyzők Városi Egyesületével közösen kialakított és a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft.-vel megvalósított szaklapnak milyen lesz a fogadtatása a jegyzők részéről. Szellemi és gazdasági kihívásnak kellett megfelelni.

Az izgalom mellett az aggodalom is eltöltött, mert a laphoz kapcsolódó első Jegyző konferencián egy félhangos, de határozattan nekem címzett megjegyzést kaptam: "Mit akar itt, visszajött nosztalgiázni?!" Elsőre mérges lettem, mert megértettem az odavetett megjegyzés lényegét: a partvonalon kívülről ne adjak jótanácsokat a játékosoknak. Második gondolatom azonban az volt, hogy a szurkoló sem focizik a pályán, mégis hatással vannak a meccs eredményére. Lehet, hogy a pályán kívülről mást lehet látni, mint aki a 90 percben végig gyötri magát a mérkőzésen. A kérdés az, hogy a pályán kívülről érkező javaslatoknak van-e értelme, megvalósítható magva és jövőbe mutató jellege?!
3 évfolyamnyi Jegyző és 15 Jegyző Konferencia téma-választásával igyekeztem megfelelni ezen követelménynek. Az újság azonban nem az "egyes-harcos" műfaja, a Jegyzőt a jegyzők írták. Ez a gondolat egyébként is a szakmai közösség teremtés alapja.
26 év közszolgálat után – végső elhatározásra jutva – a piaci szférába távoztam, de a Jegyző újságot és az időközben Önkormányzati Lapcsaláddá fejlődött Autonómia, Közigazgatási Informatika és Környezetvédelem c. szaklapokat továbbra is vinni kívántam. A sors különös fordulata, hogy amikor már azt gondoltam, hogy csak az újságok kötnek a közszolgálathoz, akkor kaptam váratlan ajánlatot az új belügyminisztertől. Csak egy napig kellett gondolkodnom, hogy eldöntsem: vissza a közszolgálatba! Ez a döntés azonban azzal a következménnyel járt, hogy le kellett mondanom az újságok szerkesztéséről, mert az a törvény szerint összeférhetetlen.
A Jegyzőnek tehát új főszerkesztője van. A csapat részeként focizok tehát tovább, sír-nevet alapon. Más adhat tehát jótanácsokat a partvonalon kívülről, még az is megeshet, hogy nem fogok egyetérteni a Jegyzőben megjelenő cikkekkel (?).
A Jegyző Konferenciára örülök, ha előadónak, résztvevőnek meghívnak. A Jegyző témáit, cikkeit azonban továbbra is figyelemmel kísérem, és a szerkesztőbizottság tagjaként "jótanácsokat" adok a főszerkesztőnek.
A lényeg azonban változatlan: a Jegyzőt írja a jegyző! A mobilszámom (is) változatlan.

A Belügyminisztérium közigazgatási, önkormányzati és rendészeti faladatokat lát el.
2003-ra új Áe, 2004-re új illetékességi rendszer a közigazgatásban, csatlakozás az Európai Unióhoz, 2005-re megújított Ve, 2006-ra új Ötv, decentralizát közigazgatási és önkormányzati rendszer! Az új Kormány , az új belügyminiszter és a személyes szakmai elgondolásaim egybeesnek. A jövő rózsaszín és gyönyörű, de mi lesz addig?
A kormányváltást követő átadás-átvétel gazdasági egyenlege a Belügyminisztériumban 2002 év végéig mínusz 49 milliárd forint. És ez az összeg nem tartalmazza az önkormányzatoknál kialakult feszítő gondok megoldásához szükséges fedezetet!
A Kormány 100 napos programjának a megvalósítása a tervezett rendben halad, de már kiderült, hogy a közalkalmazottak béremelésére vonatkozó javaslatot másképp értelmezik a minisztériumok, a szakszervezetek és az egyes intézményekben dolgozó közalkalmazottak. Ezért a program végrehajtásához azonnal létrehoztunk egy koordinációs hálózatot, amely figyelemmel kíséri a problémákat, és azonnali kezdeményezéseket tesz a társ-minisztériumoknál, ha az önkormányzatoknál gondok jelentkeznek. Azonban ehhez az önként vállalt belügyi feladathoz információra van szükségünk az érintettektől!
A minisztérium belső szervezetében azonnali átalakítást tervezünk annak érdekében, hogy a jegyzők és a közigazgatási hivatalok, továbbá a polgármesterek és az önkormányzati képviselők hivatalos formában is eljuttathassák javaslataikat a Belügyminisztériumba. A megfelelő színvonalú központi szakirányításhoz információra van szükség!

Midőn szépen tervezgettük az azonnali pozitív cselekvés lehetőségeit, a napi politikai problémák (szavazatok "újraszámlálása", törvénytelen tüntetések, korábbi szabálytalan szerződések, ismeretlen feladatú munkatársak tevékenységének áttekintése, stb, stb…) lekötik a napi munkát, és a pozitív cselekvéstől elszívják az energiát. (Amikor óvodás voltam, mindig elfelejtettem, hogy mi volt ebédre. Édesanyám pedig ezt mindig megkérdezte, amikor hazaértem az óvodából. Azt kényszerültem válaszolni: Nem tudom! Jelenleg a feleségem kérdésétől félek minden este: "Mit csináltál ma a minisztériumban? …)
Azonban mi vállaltuk ezt a feladatot, nem kényszerítették azt rá senkire. Kell, hogy legyen energiánk és kitartásunk a rövid-, a közép- és a hosszú távú célok megvalósítására!
A közigazgatás csapatjáték, amelynek kulcsa az információ-áramlásban van. A Belügyminisztériumnak olyan stratégiát kell készítenie, amelynek céljai a jogalkotási program, a középtávú költségvetési és a humánerőforrás tervezés, az informatikai feladatok meghatározása és a beruházási program eszközeivel megvalósul. Az uniós csatlakozás a legfontosabb külpolitikai célunk, amelyet megfelelően kiegyensúlyozott keleti kapcsolatok támasztanak alá.
Azért már volt néhány pozitív élményem is: a 100 napos program megvalósult, a Köztisztviselők Napja sikeres volt, a törvénytelen tüntetések ellen törvényes volt a rendőrség fellépése, az önkormányzati választások előkészítése jó úton halad… ÉS SZEPTEMBER 12-ÉN (CSÜTÖRTÖKÖN), SIÓFOKON LESZ A JEGYZŐK XVI. KONFERENCIÁJA!
Mi is lesz holnap ebédre?