Nem csak a termőföld, de az üres ipari ingatlanok, a magas építmények,
sőt az ebek megadóztatására is akad példa Magyarországon, amióta az ez
évtől kivethető új helyi közterheknek jószerivel csak a fantázia szab
határt. A régi helyi adókhoz is bátrabban nyúlnak a képviselőtestületek
annak tudatában, hogy tavaly öt évre kaptak felhatalmazást a
választóktól
A legtöbb településen március 15-éig kellett befizetni a helyi adók és a
gépjárműadó első részletét, illetve az éves helyi iparűzési adó
előlegét. A 2015-től újdonságnak számító, és mindössze néhány
településen bevezetett települési adók többségét azonban egyelőre csak
bevallani kell, befizetni még nem.
Az adótörvények tavaly év végi módosításával jelentősen kibővült a
települések adóztatási mozgástere. A részben-egészében az
önkormányzatokra hárított szociális segélyezés fedezeteként (is)
szolgáló úgynevezett települési adókkal azonban egyelőre csínján bánnak a
helyhatóságok, annak ellenére, hogy elvileg bármilyen adót kivethetnek,
ha azt törvény nem tiltja, illetve amely nem ütközik egyéb, törvényben
meghatározott közteherrel.
Ez utóbbi kitételeknek persze nem sok vagyontárgy
felel meg, ezek közül is kevés olyan van, amelyek megadóztatása
jelentősebb bevétellel kecsegtet. Egyértelműen ilyen a termőföld, nem
véletlenül ennek bevezetéséről alkottak eddig a legtöbb, 14 településen
helyi rendeletet. Vannak azonban ennél kreatívabb önkormányzatok is:
Mindszenten a mezőgazdasági gépeket, Kesztölcön az üres ipari
ingatlanokat adóztatják meg. A Szegedhez közeli Zsombón pedig a 20
méternél magasabb építmények után kell fizetni. A google maps utcaképe
alapján ugyan a templom tornya az egyetlen ilyen, Gyuris Zsolt
polgármester megnyugtat: a templomtorony adómentességet élvez. Nem úgy a
víztorony és a három helyi telefontorony, amelyek után éves szinten
nagyjából hatmillió forintos bevételre számít az önkormányzat.
Forrás: vg.hu
