Az Országgyűlés néhány napja elfogadta a T/3783. számon benyújtott törvényjavaslatot, mely komplex módon szabályozza a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát. Hatálya kiterjed a rendőrségre, a katasztrófavédelmi szervre, a büntetés-végrehajtási szervezetre, az Országgyűlési Őrségre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra. A törvény tehát a hivatásos állomány tagjaira terjed ki, akik az állammal, mint munkáltatóval a törvény alapján különleges közszolgálati jogviszonyt létesítenek. A megváltozott szabályozás mintegy 60.000 embert érint.

Szigorú szabályok, hiányzó életpálya koncepció

A rendvédelemben dolgozó hivatásos állomány tagjai más közszolgálatban dolgozó munkavállalóktól feladatukból eredően, több szempontból elkülönülnek. A hivatásos állomány tagjai szolgálatukat önkéntes vállalásuk alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életük és testi épségük kockáztatásával, alapjogaik korlátozásával teljesítik. Utóbbi keretében korlátozható többek között a szabad mozgásuk, a tartózkodási helyük szabad megválasztása, a véleménynyilvánítási szabadságuk, valamint a gyülekezési és egyesülési joguk. Mind a munkaviszony létesítése, mind pedig annak megszüntetése az általános közszolgálati jogviszonytól eltérő, feladat specifikus szempontokat tartalmaz. A megfelelő állomány kiválasztását 3-12 hónapig terjedő, kötelező próbaidő segíti, mely időtartam alatt a szolgálati jogviszony bármely fél kezdeményezésére, azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethető. A munkaviszony megszüntetése körében pedig a feladat ellátási kötelezettség biztosítása érdekében a munkavállaló részéről is felmondási korlátokat emel.

A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvitáját sem az általános szabályok szerint, bíróságon rendezi. A törvény szerint ugyanis a sérelem közvetlenül bíróságon nem érvényesíthető kivéve, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

Habár az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. számú kormányhatározat kiemelt figyelmet fordít a közszolgálati életpálya koncepcióra, valamint a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóságra, ennek elemei nehezen érhetők tetten a törvényjavaslatban. A rendvédelem és a honvédelem területén dolgozók egyéni, valamint kollektív jogai 2010 óta folyamatosan erodálódnak, ellátandó feladataik pedig növekednek. Romlottak az érintettek élet és munkakörülményei, illetményük reálértéke folyamatosan csökken, szolgálati nyugdíjuk megszűnt. Az aláírásra váró törvényből ezen kérdések megoldási javaslatai nem derülnek ki.

Folyamatosan erodálódó szakszervezeti jogok

Az új Hszt. a szakszervezeti jogokat jelentősen korlátozza, sőt bizonyos területen a szakszervezetek működését betiltja. A folyamat azonban nem most kezdődött. Első lépésben a jogalkotó 2010-ben korlátozta a sztrájkjogot. Ezt követően a Széll Kálmán Terv alapján az országgyűlés új munka törvénykönyvet (Mt.) fogadott el, mely 2012. július 1. napján lépett hatályba. Az új törvény egyrészt határozottan munkáltatóbarát, másrészt pedig nem kedvez a szakszervezeteknek. Utóbbival összefüggésben érdemes rámutatni arra, hogy megszűnt a szakszervezeti kifogás intézménye, mellyel a munkáltatók bizonyos intézkedései időlegesen blokkolhatóak voltak. Megszüntették továbbá a képzési munkaidő-kedvezményt, korlátozták a felmondási védelemben részesített szakszervezeti tisztségviselők számát, a védelem időbeni tartamát, csökkentették a szakszervezeti munkához járó általános munkaidő-kedvezményt, valamint számos szakszervezeti jogosultságot az üzemi tanácshoz csoportosítottak át.

A közszférában a kollektív jogok korlátozása ennél is messzebb ment. Megszüntette a jogalkotó a kötelező tagdíjlevonás intézményét, s emellett a közszférában dolgozók számára több szakmai köztestületet (karokat) is létrehozott, melyekben a részvétel kötelező, s melyek klasszikusan szakszervezeti jogosítványokat is gyakorolnak. Ilyen karok a Magyar Rendvédelmi Kar, a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar. Végezetül 2012-ben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kollektív jogi ellenőrzési hatáskörét is megszüntették.

Tovább>>

Forrás: jogiforum.hu