Az Önkormányzati Minisztérium (továbbiakban: ÖM) valamint a Nyugdíjasok Országos Képviselete (továbbiakban: NYOK) a közöttük 2009. március 24-én létrejött együttműködési megállapodásban foglaltakra figyelemmel az Idősügyi Nemzeti Stratégia (továbbiakban: Stratégia) céljainak elérése és a helyi önkormányzatok idősügyi tevékenységének megújítása, az önkormányzatok és az idősügyi civil szervezetek közötti együttműködés fejlesztése és kiszélesítése érdekében az alábbi felhívással fordulnak az ország önkormányzataihoz.

1. Felhívjuk az önkormányzatokat, hogy a rájuk nehezedő gazdasági válság hatásai ellenére is tegyenek meg mindent az Országgyűlés 81/2009. (X.2.) OGY. határozatával elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégiában megfogalmazottak érvényre juttatása érdekében. A helyi társadalmi programjukkal összhangban gondoskodjanak a társadalom egyre szélesebb rétegét képviselő idősek sorsának kedvező alakulását befolyásolni kívánó Stratégiában kitűzött célok eléréséről, meghatározott elvek érvényesítéséről és elhatározott feladatok végrehajtását szolgáló, a lakosság helyi igényeit figyelembe vevő helyi önkormányzati idősügyi politika kialakításáról. Ennek érdekében legyenek figyelemmel a Stratégiában is megfogalmazott, hosszabb távon is érvényesítendő olyan fontosabb elvekre, mint:
• a társadalom, az önkormányzat, a helyi lakosság időspolitikával kapcsolatos szemléletének az új kihívások szerinti megváltoztatásának szükségessége, az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatása,
• az időskorúak diszkriminációjának csökkentése,
• az idősödési folyamat menedzselésének fiatalabb korban történő megkezdésének szükségessége,
• az idősekben meglévő képességek megőrzése, az időskorúak társadalmi erőforrás szerepének tudatosítása a helyi társadalomban,
• a helyi társadalom különböző generációi közötti egyezség megteremtése,
• az országos időspolitikában alkalmazott jó gyakorlatok átvételének szükségessége,
• az idősek közéleti szerepvállalásának szélesítése,
• az élethosszig tartó tanulás igényének megteremtése, és az ehhez szükséges feltétek biztosítása.  

2. Javasoljuk, hogy az önkormányzat rendszeres időközönként – első alkalommal a 2010. évi általános választásokkal összefüggően – szakértők, és az idősek szervezeteinek bevonásával tárja fel a település idősügyi helyzetét, problématerületeit. Az elemzésre és a Stratégiában foglaltakra figyelemmel cselekvési tervben határozza meg a helyi idősügy középtávú önkormányzati feladatait. Az idősüggyel kapcsolatos teendők az éves önkormányzati munkatervi, költségvetési tervezésnek is képezze részét. Fontosnak tartjuk, hogy az elemző, tervező munka a kistérségi szintre is terjedjen ki.

3. Az önkormányzat fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy a településen élő időskorú lakosság – szervezeteiken keresztül – minél szélesebb körben bekapcsolódhasson a helyi közéletbe. Javasoljuk, hogy az önkormányzati testületi munkában, a bizottságok tevékenységében, a helyi fejlesztési tervező, végrehajtó feladatokban az idősek szervezeteinek képviselői az eddigieknél nagyobb arányban vehessenek részt.

4. Kezdeményezzük, hogy az önkormányzat a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátása során fordítson nagyobb figyelmet az országos szakmai stratégiákban, cselekvési programokban, intézkedési tervekben (olyanok, mint: népegészségügyi, bűnmegelőzési, fogyatékosügyi, sport, turisztikai, akadálymentesítési, ifjúsági, lakásügyi, környezetvédelmi, stb.) megjelölt célokhoz kapcsolódó helyi feladatok végrehajtására. Az időskorúak civil szervezeteinek bevonásával tárja fel a helyi közszolgáltatások idősügyi problématerületeit, és velük közösen keressék a problémák helyi megoldásának lehetőségeit. Ösztönözze az idősek önkéntes tevékenységét, és tárja fel ennek szélesítésének, az ehhez szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit.

5. Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió által integrációs és kohéziós célokkal biztosított támogatás hazai felhasználását szolgáló Új Nemzeti Fejlesztési Terv lehetőségeivel az önkormányzat az időskorú társadalom felzárkóztatása, különösen a szociális és egészségügyi helyzetének javítása, az egyéb ellátási területek színvonalának emelése, az időskorúak esélyegyenlőségének biztosítása érdekében minél hatékonyabban éljen. Fordítódjon különös figyelem a hátrányos helyzetű térségekben élő időskorú lakosság helyzetének érzékelhető javítására.

6. Kezdeményezzük, hogy az önkormányzat az idősek szervezeteinek bevonásával gondoskodjon a helyi idősügyi politikai célok megvalósítását szolgáló helyi jogalkotási feladatok végrehajtásáról. Foglalja szabályozott keretbe, különösen a közéletben való részvétel jogi normákkal garantáló formáit, és közmegegyezéssel, a helyi társadalom értékítéletét kifejezően határozza meg az idősek szociális esélyegyenlőségének helyi alapnormáit.

7. Egyetértve azzal, hogy az időskorúak problémái csak igényeik ismeretében, cselekvési szándékaiknak teret engedve, az egyénekkel és szervezeteikkel szoros együttműködésben oldhatók meg, javasoljuk, hogy az önkormányzat teremtse meg az idősek érdekérvényesítésének legszélesebb lehetőségeit. Az országban már több helyen létrehozott idősügyi testületek sikeres működésének példáját hasznosítva hozzon létre Idősügyi Tanácsot, az idősügyi érdekegyeztetés fórumaként.

8. Az önkormányzat az Idősek civil szervezetei működésének hatékony támogatása érdekében lehetőségei szerint az önkormányzat hivatalában alkalmazott idősügyi (civilügyi) referens tevékenységével segítse az idős emberekkel, szervezeteikkel való kapcsolattartást, a felmerült problémáik megoldását.

9. Fontosnak tartjuk, hogy az idősek közösségi életéhez a településeken megfelelő működési feltételek álljanak rendelkezésre. Az önkormányzat a közösség tulajdonát képező létesítményeiben (közösségi ház, intézmények, stb.), vagy másokkal való együttműködéssel gondoskodjon az idősek közösségi cselekvési terei létrehozásáról, az ahhoz szükséges eszközök biztosításáról.

10. A demokratikus társadalom nem működhet társadalmi kontroll nélkül. Szükséges, hogy ennek helyi, települési hatékony rendszere is kialakuljon a polgárok civil szervezeteinek bevonásával. Az idősek tapasztaltsága, ismeretei, társadalmi kiegyenlítő, különböző korosztályokat mozgósító szerepe nem nélkülözhető a közösség nevében végzett közhatalmi, a lakosság igényei kielégítésére hivatott közszolgáltatási tevékenységek ellenőrzésében. Az önkormányzat alakítsa ki a társadalmi ellenőrzés helyi rendszerét, és ebbe vonja be az időskorúak képviselőit.

11. Az idősek szervezeteinek működéséhez nélkülözhetetlen a biztonságos anyagi feltételek megteremtése. El kell érni, hogy teremtődjenek meg ezen szervezetek politikai nézetektől, személyi kapcsolatoktól független működési feltételei. Az önkormányzat nyújtson segítséget ahhoz, hogy az idősek szervezetei sikeresen pályázhassanak a szervezeti működést, az idősügyi programok sikeres lebonyolítását lehetővé tevő pályázatokon. Anyagi lehetőségeitől függően támogassa az idősek szervezeteinek működését, kitűzött céljaik megvalósítását.

12. A Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása, a helyi, térségi idősügyi problémák megoldása nem nélkülözheti a folyamatos, kölcsönös tájékoztatást. Javasoljuk, hogy az önkormányzat alakítsa ki ennek változatos, hatékony formáit annak érdekében, hogy rendszeresen közvetlenül az idősektől informálódhasson problémáikról, igényeikről, illetve tájékoztatást adhasson a megoldás lehetőségeiről, helyzetéről, az együttműködés lehetséges területeiről.

13. Szükséges, hogy az eddigieknél nagyobb társadalmi nyilvánosságot kapjanak az idősügy össztársadalmi és helyi, térségi céljai, az önkormányzatok idősügyi tevékenysége. Különös aktualitást ad ennek a Stratégia új idősügyi célrendszere, és annak helyi megvalósítása. Javasoljuk, hogy az önkormányzat az idősek szervezeteivel közösen végezzen hatékony tájékoztató tevékenységet a helyi önkormányzati sajtóban, illetve a helyi, térségi tömegkommunikációs eszközök útján. Közös eredményeikkel érjék el, hogy pozitív irányban változzon az idősekről általában, és különösen az önkormányzatok által végzett idősügyi tevékenységről eddig kialakított kép.

14. Az önkormányzatok az elmúlt közel fél évtized alatt sikeres kistérségi együttműködő tevékenységet alakítottak ki az önkormányzati feladatok magasabb szintű ellátása érdekében. Indokolt, hogy a meggyőző tapasztalatok, a térségi együttműködésben rejlő előnyök még jobban szolgálják az idősek igényeinek kielégítését. Az önkormányzat – az eddig megvalósítottakon túl is – keresse a lehetőségét idősügyi feladatai kistérségi együttműködés keretében történő hatékonyabb ellátásának. A kistérségi önkormányzati társulás támogassa kistérségi idősügyi tanács létrehozását, kistérségi idősügyi referens alkalmazását, az idősügyet szolgáló pályázatok eredményességét, az idősek kistérségi együttműködésének szélesítését.

15. Az eddigi kedvező tapasztalok alapján a jövőben is szándékunk az idősekért eredményesen tevékenykedő önkormányzatok munkájának elismerése. A szociális szakterületért felelős miniszterrel közösen a jövőben is évente meghirdetjük az Idősbarát Önkormányzat Díj elnyerését szolgáló pályázatot. Felhívjuk az önkormányzatokat, hogy idősügyi tevékenységüket az idősek szervezeteivel közösen értékelve vegyenek részt a pályázatokon.

16. A Nyugdíjasok Országos Képviselete az idősek szervezeteinek bevonásával önkormányzati ciklusonként átfogóan értékelni kívánja az önkormányzatok idősügyi tevékenységének helyzetét. Kérjük, hogy az önkormányzatok segítsék ezt az értékelő munkát és maguk is tárgyalják meg a településükön élő idősek helyzetét és azzal összefüggő önkormányzati idősügyi tevékenység időszerű teendőit.

Budapest, 2010. január 12.

Varga Zoltán       Mihalovits Ervin
   miniszter       a NYOK elnöke