A kistérségi rendszer létrejötte óta ötödik alkalommal gyűltek össze azok a kistérségekben dolgozó szakemberek, akik fontosnak tartják a folyamatos szakmai párbeszédet, a munkájukat segítő friss információt.

A Jegyzők Országos Szövetsége és a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása által életre hívott konferencia programjának összeállítása során a szervezők törekvése volt, hogy olyan témák kerüljenek megvitatásra, melyek aktuálisak, a szerzett ismeretek kellő segítséget adnak a társulások előtt álló feladatok megoldásához, s legyen alkalom a közigazgatást érintő aktuális kérdések megvitatására is.
A három nap gazdag programjából csak néhány kiemelés:
• Szociális feladatok – közmunkaprogramok;
• A kistérségi működés – törvényesség, finanszírozás;
• Számvevőszéki és államkincstári tapasztalatok;
• Közművelődési feladatellátás;
• Területfejlesztés.
Az előadásokra a téma ismert szakértőit kértük fel. Dr. Ágh Attila professzor úr „A többszintű igazgatás az EU-ban és Magyarországon” címmel tartotta meg nyitó előadását.
Dr. Sárközi Tamás professzor úr a közigazgatás korszerűsítési lehetőségeiről szóló előadása nagy sikert aratott.
A gazdasági nehézségek miatt az idei évben különös figyelem kísérte a költségvetéséről tartott tájékoztatót. A költségvetési tervezetben nem látszott ösztönzés arra, hogy az önkormányzatok a feladatok ellátását hatékonyabb, gazdaságosabb formában lássák el. A konferencia résztvevőiben az erősödött meg, hogy a régtől alkalmazott fűnyíróelv látszik érvényesülni a kistérségi finanszírozás területén is. A finanszírozás sarkalatos téma, hiszen a kistérségi rendszer alapvetően anyagi érdekeltségeken nyugvó együttműködés, az tartja össze, s a jelenlegi konstrukció addig működik, amíg annak finanszírozása biztosítható. Ugyancsak elhangzott vélemény, hogy nem kiszámítható, még középtávon sem tervezhető biztonsággal a kistérségi finanszírozás rendszere. Folyamatosan változó feltételeket kell teljesíteni. A 2009. évi tervezet legalább három ponton jelent visszalépést a korábbi évekhez viszonyítva:
• A kistérségek általános költségei;
• Belső ellenőrzés támogatása;
• Mozgókönyvtárak működése.
A munkaszervezetek a helyi igényekhez és lehetőségekhez szabták a szükséges létszámot. Az általános működési költségek drasztikus, esetenként egyharmados csökkenése, olyan mértékű, amit „kigazdálkodni” nem lehetséges. A jelen viszonyok közepette pedig nagyobb hozzájárulás a társulás tagjai részéről nehezen képzelhető el. A belső ellenőrzés normatívájának csökkentése 50 e Ft-ra egy kialakult és jól funkcionáló rendszert küldhet padlóra, minőségi és mennyiségi csökkenést vonva maga után.
A mozgókönyvtári normatíva igénybevételének feltételeit olyan mértékben változtatják meg a javaslat szerint, hogy a bibliobuszos szolgáltatást nyújtóknak esélyük sincs azt igénybe venni.
Dr. Mészáros Miklós szakállamtitkár, Miskolc város volt jegyzője a kétségtelenül mutatkozó eredmények mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy „A kistérség megalakulása, működése alapvetően a társulás révén megszerezhető többletforrásokhoz kapcsolódik és korántsem a magasabb színvonalú oktatás vagy orvosi ellátás feltételeinek megteremtése lebeg a képviselő testületek illetve a polgármesterek szeme előtt.”
Az Állami Számvevőszék a hatékonyságot, gazdaságosságot elemző vizsgálata többek között azt állapította meg, hogy
•  a kistelepüléseken nyújtott közszolgáltatások körében szükség van a kistérségi társulásokra;
• a jövőt illetően indokolt a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása;
• elsőbbséget kell biztosítani a kistérségi saját fenntartású intézményhálózat bővítésének;
• a társulási szándék voltaképpen a többletforrások megszerzését szolgálta és kistérségi szinten csupán ennek újraelosztása történt meg.
A MÁK Regionális igazgatója Illésné Sándor Katalin előadásában azt emelte ki, hogy
• mind a helyszíni, mind pedig az ún. kiutalási ellenőrzések száma növekedett;
• az állami támogatások felhasználásának szabályszerűsége (jogszerűsége) javult;
• a visszafizetések.
Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati szakállamtitkár a kistérségek működésének törvényességi kérdéseiről tartott előadást.
Nagy érdeklődés kísérte a szociális témakörben Szűcs Erika miniszter asszony előadását. amely az utóbbi időben nagy vitákat kiváltó problémakör megoldása érdekében teendő lépéseket ismertette a konferencia előtt. A tervezett változtatások lényegét talán a következőkben lehet megfogalmazni: ”Az átalakítás célját és irányát az határozza meg, hogy kirobbant egy óriási vita, ami nem csak a jelenlegi szociális segélyezés gyakorlatának helyességét kérdőjelezte meg, hanem egy határozott üzenet is volt a munka becsületének erősítése érdekében.”
Dr. Bálint József a JOSZ elnöke zárszavában kiemelte:”a konferencia ebben az évben is adott egy keresztmetszetet az eredményekről és gondokról, visszatekintett a múltra, de alapvetően a jövővel foglalkozott, ahol a kistérségekre egyre nagyobb feladatok várnak.”