A XV. Országos Urbanisztikai Konferencia tanulságai
Sajtóközlemény, 2009. november 2.

A válság visszafogta a profitvezérelt ingatlanbefektetéseket, ami utat nyithat a tudatos, megfontolt, fenntartható városfejlesztéshez. Ehhez azonban megfelelő módszerekre, finanszírozási eszközökre, együttműködési technikák alkalmazására van szükség. Ezeket igyekeztek számba venni az urbanisztikai szakma legnagyobb éves rendezvényének előadói és részvevői, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) által szervezett XV. Országos Urbanisztikai Konferencián.  A 2009. október 29-30-án, Siófokon tartott rendezvény tanulságairól november 2-án sajtótájékoztatón számoltak be a MUT vezetői.

A válságból történő kilábalás – ha ez alatt a korábbi gazdasági adatok újbóli elérését értjük – egy-két éven belül megtörténhet. Azon problémáknak a kezeléséhez azonban, amelyek a válságot kiváltották, egy-két évtizedre is szükség lehet – jelentette ki a konferencia nyitó előadásában dr. Chikán Attila, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ igazgatója. Helyzetértékelése szerint – amelyet Ongjerth Richárd, a MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertetett a sajtótájékoztatón –  Magyarországra ma egyszerre jellemző az értékrendszer válsága és az ésszerűség válsága; utóbbi alatt értve azt a folyamatot, hogy a rövidtávú politikai érdekek rendre felülírják a gazdasági racionalitást. Ezek megváltoztatásához egészen alapvető és tudatos reformokra van szükség – összegezte a professzor szavait Ongjerth Richárd.

Nem vagyunk felkészülve a milliós bevándorlás kezelésére

Az urbanisztikának a XXI. században a demográfiai kihívásokra, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra, a mobilitás kérdéseire és a klímaváltozásra kell mindenek előtt választ adnia – mutatott rá a konferencián tartott előadását összefoglalva Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. A konferencia keretében tartott tisztújító közgyűlésen újabb három évre megválasztott elnök prognózisa szerint miközben a föld lakossága 2050-re 9 milliárdra nő, hazánkban 20 százalékos népességcsökkenés várható. E két tendencia eredőjeként pedig Magyarország akár milliós mértékű bevándorlásra is számíthat a következő évtizedekben, amire jelenleg nem csak az urbanisztika nincs felkészülve, de morálisan, és technológiailag is felkészületlenek vagyunk – fogalmazott.
A globális folyamatok egyik fontos urbanisztikai kihívása, hogy a növekvő életszínvonal, illetve az emberek várhatóan csökkenő munkaideje több szabadidő eltöltésére alkalmas tér, ezen belül több zöldfelület tervezését igényli, ami ma sajnálatosan nem egy jellemző tendencia. Aczél Gábor kiemelte a mobilitással járó problémák kezelésének fontosságát is, leszögezve, hogy nem a városoknak kell igazodniuk a gépkocsi közlekedéshez, hanem az autóknak a városokhoz.

Vissza kell venni a gazdasági társaságoktól a településtervezés irányítását

A konferencia résztvevői mindenek előtt arra keresték a választ, hogy lehetséges-e a válságot előnnyé kovácsolni az urbanisztika területén. Erre mutatkozik lehetőség, mivel az elmúlt időszakban Magyarországon teljesen átvette a településtervezés irányítását az ingatlanfejlesztés – húzta alá a válaszok a gazdasági válságra című szekciót összefoglaló Dr. Schneller István, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Miként azt a szakma számára megfogalmazott ajánlások között is hangsúlyozták: a településtervezés feletti irányítást a gazdasági társaságoktól vissza kell venniük a közösségeknek, s nekik kell diktálniuk a játékszabályokat. Schneller István rámutatott: az ágazati széttagoltság helyett komplex megközelítésekre, integrált kezelési módokra van szükség a városfejlesztésben, hogy ne csak egymással köszönő viszonyban sem álló ágazati stratégiák, hanem egymásra épülő koherens tervek készüljenek. A szakember meggyőződése szerint a településtervezést ökológiai alapokra kell helyezni, a zöldterületek fejlesztését pedig jogszabályoknak is biztosítani szükséges.

Már csak négy év a tanulóidő

2014 után a források gyökeres csökkenése várható, ezért az addig tartó időszakban kell megtanulnunk, hogy hogyan lehet külső források nélkül, önfinanszírozó módon várost fejleszteni – húzta alá Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. ügyvezetője a városfejlesztés forrásainak változása című szekció fő ajánlásait ismertetve. A városfejlesztés módosuló forrásai között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturális városfejlesztésre, hiszen a kapitalizmus után a „kulturalizmus” társadalmi rendszerének időszaka következik – emelte ki a szakember. A szekció a tervezési rendszer egyszerűsítésére, a pályázatok áttekinthetőbbé tételére is javaslatot tett, az intézményrendszer egyszerűsítésével egyidejűleg. Mint Ongjerth Richárd közölte, Magyarországnak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy az EU strukturális alapjainak továbbfejlesztése során kellő súllyal jelenjenek meg a térség országainak érdekei.

Acsarkodó kistérségi polgármesterek helyett: város és vidékének egysége

A településhálózat kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a jelenleginél harmonikusabb vidék-város kapcsolat kialakítása szükséges, amelyben nem a centrum-periféria ellentét a meghatározó, hanem a város kiegészítője a vele szerves egységet alkotó vidéke – közölte dr. Ónodi Gábor, a Szent István Egyetem tanszékvezetője, egyben a MUT újonnan megválasztott alelnöke a város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségekkel foglalkozó szekció összegzéseként. A válságra a lokális piacok megerősítése jelenthet választ, aminek illusztrálásaként elmondta, hogy jelenleg az „átlag répa” 1200 kilométert utazik, amíg a fogyasztóhoz ér. A fejlesztési stratégiáknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a központok perifériabarát módon szolgálják ki a vidéki igényeket is, és teremtsenek piacot a vidék élelmezésügyi, rekreációs, környezeti szolgáltatásainak. Csak ez lehet a garanciája annak, hogy a város környezeti expanziója ne tönkretegye, hanem óvja a vidéket.
A szakember szerint a kisvárosi hálózat fejlesztése szükséges, valamint a tervezés kistérségi szintű koordinálása. Utóbbira mindaddig nem sok esély mutatkozik, amíg a kistérségi szint „pénzszerzésért acsarkodó polgármesterek gyülekezete” marad.

Az elhangzottak a minisztériumot is inspirálták

dr. Tompai Géza Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője a minisztérium szemszögéből nézve három fő következtetést vont le a konferencián elhangzottakból. Az egyik, hogy a szaktárcának hangsúlyos feladata az Európai Unióban végbemenő területi folyamatok elemzése, és a hazai viszonyokra történő adaptálása. Másrészt a hazai aktuális feladatok megoldására kell koncentrálnia a szabályozás eszközével (ilyenre példa a kiemelt beruházások gyorsabb előkészítését lehetővé tévő, vagy az építőiparban az úgynevezett lánctartozások kialakulását megakadályozó jogszabályi környezet létrehozása). A minisztérium fontos feladata továbbá a hazai városfejlesztési irányítási módszerek eszköztárának bővítése, innovatív eszközök feltárása, valamint az erre irányuló ismeretek terjesztése.