A digitális szolidaritás fogalma még új, megvalósítása pedig gyerekcipőben jár Magyarországon. Bevezetésével városunk önkormányzata – az e területre kidolgozott programjában – hangsúlyozni kívánja az aktív cselekvés és a helyi közösségi összefogás jelentőségét ezen a területen.

Összhangban az Európai Unió irányelveivel hazánkban is megkezdődött az e-szolgáltatások mind szélesebb körű alkalmazása. Ugyanakkor a digitális szakadék egyre nő, és minden felülről vezérelt fejlesztés hiábavaló, ha azt az emberek többsége nem képes használni. Ma már nem az eszközökhöz való hozzáférés okozza a legfőbb problémát, hanem az ún. e-kompetenciák hiánya bizonyos csoportok körében. Nekik szeretne esélyt adni a felzárkózásra Digitális Szolidaritási Programunk.
Nem véletlen, és talán némi magyarázatra is szorul a szóhasználat ezen új fogalom kapcsán. Míg az esélyegyenlőség egy elérendő állapotot fejez ki, addig a szolidaritás az eléréséhez szükséges tevékenységeket hangsúlyozza. Digitális szolidaritásnak azok segítését (és az értük való közösségi felelősséget) nevezzük, akik bármiféle hátránnyal küzdenek az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások életminőség javítását célzó használatában. A közösségi segítésen, pedig helyi összefogással megvalósuló olyan szolgáltatásokat, programokat értünk, mint a hozzáférés a számítógéphez és az internethez, az eszközök és szolgáltatások használata elsajátításának személyes betanítása, gyakorlása a legkülönbözőbb élethelyzetekben. Nyilvánosan is elérhető programunkban  részletesen kidolgoztuk a digitális szolidaritás alapelveit és gyakorlati megoldásait.
Százhalombattán azért tartjuk fontosnak a digitális szolidaritási program megvalósítását, mert meggyőződésünk, hogy az életminőség javításában már jelenleg is, de a jövőben még inkább meghatározó szerepet tölt be az infokommunikáció. Ez az anyagi javak megszerzése (jólét) területén kétségtelenül így van. De az életminőség másik összetevője, az éltető emberi kapcsolatok (jóllét) legalább annyira fontosak és a digitális szolidaritás jelentősége ezen a területe talán még nagyobb. A digitális esélyteremtési szolgáltatások kisközösségi alapon szerveződnek, méghozzá a hátrányos helyzetű csoportokat segítő önkormányzati intézmények és civil szervezetek bázisán. Fontos eleme a programnak új, akár virtuális segítő közösségek létrehozása is.
Fontos, hogy tudjuk, és ismerjük a programban érdekelt csoportokat, amelyek természetesen idővel változhatnak. A segítendő személyi körök jelenleg a következők: idősek, munkanélküliek, a munkaerőpiacról kiszoruló idősebb, vagy egészségügyi okokból korlátozott munkavállalók, mozgásukban korlátozottak, egyéb fogyatékossággal élők és családjaik, szegények, anyagi gondokkal küszködők, hajléktalanok, veszélyeztetett gyerekek, kis civil közösségek, valamint a kis- és kényszervállalkozók, vállalkozások, ill. tagjaik.
Százhalombatta Digitális Szolidaritási Programja egy olyan know-howt, alapot tartalmaz, amelyre építve mások is megalkothatják helyi stratégiájukat. Tartalmát tekintve három irányban szerveződik. Az egyik pillér az ún. szerszámosláda, vagyis azon segítő szolgáltatások, amelyekre szinte valamennyi célcsoportnak szüksége van. Olyanokra kell gondolni, mint például közösségi hozzáférési helyek helyi hálózata, a kommunikáció különböző formáinak biztosítása a mobiltelefontól a webes kapcsolatokig, a technikai és szoftver szolgálat keretében a technikai eszközökhöz jutás és használat a szükséges programokkal. Szeretnénk a későbbiekben kialakítani az IT-mentorok hálózatát, akik személyes segítséget nyújtanak majd a támogatottaknak a digitális esélyteremtésben, minden lehetséges módon. A kialakítandó helyi – mobiltelefonos és webes – közhasznú tájékoztatási rendszer figyelmének központjában is elsőként a program célcsoportjai állnak. A „szerszámosládában” lesznek még szolgáltatások az oktatás, a foglalkoztatás (pl. távmunka), vállalkozás, elektronikus kereskedelem, önkéntesség, tanácsadás, pályázat és programszervezés témaköreiben is. Az egyes célcsoportok számára, második pillérként, speciális programok kerülnek kidolgozásra az érintettek közreműködésével, élethelyzeteiknek megfelelően. A programelemek harmadik csoportját pedig az egész program szervezettségét, fenntarthatóságát hosszabb távon biztosítani hivatott szolgáltatások, tevékenységek (tervezés, szervezés, programozás, forrásbiztosítás, szervezeti háttér, partnerségek, marketing, monitoring) megszervezése képezi.
A Digitális Szolidaritási Programmal összefüggésben többszintű szervezési, tervezési és döntéshozatali rendszert is ki kell alakítani. A programot a képviselő-testület felügyeli, a polgármester közreműködésével. Az érdemi irányítást – az Önkormányzat felkérésére – egy helyi hiteles emberekből álló testület, az ún. Programtanács végzi majd, melynek megalakítása már folyamatban van. A programot érdemben egy szakmai Munkacsoport dolgozta ki külső, nemzetközi szakértői támogatással és ez a csapat gondozza folyamatosan, amelynek tagjai a célcsoportokkal foglalkozó vezető szakemberek. A megvalósításban egy koordináló szervezetre és a helyi szolgáltatókra támaszkodunk elsődlegesen, alapvetően pályázati úton, de széles együttműködési keretek között terepet kívánunk biztosítani a digitális szolidaritás gyakorlatának fejlesztésében érdekelt bármely elkötelezett és alkalmas szervezet, szakértő számára bármely szférából. Ez utóbbi körben komoly szakmai támogatásokra is számítunk természetesen.
Mivel a digitális szolidaritásban nincs hazai követendő minta, különösen fontos, hogy a nemzetközi szakmai hátteret a Teleház Szövetségek Európai Uniója és a Teleház Világszövetség biztosítja számunkra, amelyeket együttműködési megállapodás keretében „letelepítettünk” Százhalombattán és cserébe kapjuk program kidolgozásához és megvalósításához szükséges nemzetközi tapasztalatokat, kapcsolatokat, pályázati lehetőségeket. A 2008 májusában megrendezett nemzetközi teleház konferenciával, hetekkel a megállapodás után már meg is ismerhette a város nevét a digitális esélyegyenlőségi szakmai közvélemény itthon és külföldön egyaránt.
Hatalmas munka volt a program elméleti megalkotása, és legalább ugyanilyen nagy feladat a gyakorlati elemek folyamatos megvalósítása. Jelenleg azon dolgozunk, hogy kialakítsunk egy a meglévő bázisra ráépülő közösségi hozzáférési hálózatot, és két olvasatban a kedvezményes otthoni internet szolgáltatás lehetőségéről is tárgyaltunk. Az intézmények elkezdték saját célcsoportos részprogramjaik kidolgozását. Tervezünk egy nyilvános szakmai tájékoztató és bemutató programot is, ahol fel kívánjuk vonultatni a digitális szolidaritás gyakorlati eszköztárát. Meg akarunk mutatni egy jövőképet, ezzel motiválni kívánjuk a potenciális közreműködőket és partnereket a bekapcsolódásra.
Az Önkormányzat tudatában van a digitális szolidaritás részleges közfunkció jellegének. Világosan látjuk saját szerepünket, azonban korlátainkat is. Elengedhetetlen, hogy az önkormányzaton túl az üzlet és civil társadalom, valamint a közszolgáltatási ágazatok, az állam is részt vállaljon a digitális szolidaritás mind szélesebb körű megvalósításában. Lehetőséget látunk bizonyos szolgáltatások piacosítására, s – előbb vagy utóbb – a normatív finanszírozás kiterjesztésére egyes programelemeket és célcsoportokat illetően. A program megvalósításának első időszakában – az innovatív elemekre tekintettel – pályázati források bevonásának lehetőségével is komolyan számolunk.
Mindezeken túl bízunk abban, hogy végre Magyarország mindenkori kormánya is felfedezi e téren saját felelősségét. Mert hiába épül ki a hőn áhított, gyorsabb ügymenetet, átláthatóbb és kényelmesebb megoldásokat lehetővé tévő e-government, ha nem lesznek felkészült használói. Nem szabad megengedni, hogy kétféle ember legyen ebben az országban: „e-polgár” és „ex-polgár”. Mindenkinek, egyformán esélyt kell adni arra, hogy a modern infokommunikáció használatával javítson életminőségén.