dr. Fazekas János főjegyző – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2011/1
Adminisztrátor
A véletlen hozta, vagy tudatos döntés volt a közigazgatási pálya választása?
Úgy gondolom, hogy alapvetően egyik sem volt meghatározó a közigazgatási pálya választásában. Végzős egyetemistaként többfelé érdeklődtem álláslehetőségek iránt, de végül is talán egyrészt a hazajöveteli szándékom, másrészt néhai édesapám közigazgatási pályafutása játszott döntő szerepet a pályaválasztásban.
A megyei tanács dolgozójaként, majd a megyei jogú város VB titkáraként hogyan élte meg a pártirányítás gyakorlatát?
Az 1970-es években bizonyos értelemben mindenki természetesnek vette a pártirányítás elvét és gyakorlatát. Az 1980-as évek elejétől azonban érezhetően elkezdett változni a helyzet és a saját tapasztalatom szerint a párt és a tanácsi szervek között egy sajátos együttműködés kezdett kialakulni, s csökkent a mindennapos ügyekbe való beleszólása a pártirányításnak, amely inkább a koncepcionális kérdések felé irányult.
A rendszerváltással Ön pályázat útján jegyző lett. Az új státuszban melyek voltak az újdonságok a korábbi munkájához képest?
A jegyzői tisztségben igen jelentős mértékben és mennyiségben kibővültek a feladatköreim, hiszen szinte máról holnapra több száz feladat- és hatáskör elsődleges címzettjei lettek a jegyzők. Emellett a VB titkári pozícióhoz képest szintén alapvető változást jelentett, hogy a jegyzők lettek a polgármesteri hivatalok vezetői, amely 1990-1994 között sajátos vezetői munkakört jelentett, hiszen munkáltatói jogkörünk nem volt. E helyzet fonákságát jelzi az a megtörtént eset is, hogy míg délelőtt az egyik kollégámmal megbeszéltem a jövőbeni feladatait, délben már azt közölte, hogy a polgármester felmentette.
Nyolcévi „jegyzőség” után Önt felmentették. Van olyan tanulsága ebből az ügyből, amely még ma is érvényes?
Ennek az ügynek csak egy általános tanulságát tartom érvényesnek, azt, hogy a mai napig nincs megfelelően megoldva a jegyzők jogi helyzete. 1998. végén 1999. elején vált fogalommá az úgynevezett jegyzőkeringő kifejezés, amely az azóta eltelt években is főként a választásokat követően visszatérően jegyzőcseréket jelent.
1999-2009 között ügyvédként dolgozott: Kívülről hogyan látta a közigazgatás fejlődését/visszafejlődését?
Ügyvédi tevékenységem időszakában inkább a közigazgatás visszafejlődését érzékeltem, amely mind a szervezeti változtatások terén, mind pedig a közigazgatás működésében is érezhető volt. A meglévő közigazgatási szervek átszervezése és újak létrehozatala nem egy átfogó koncepció részei voltak és jó néhány esetben szervezeti intézkedésekre a hagyományos igazgatási alapelvekkel ellentétesen került sor. Emellett a közigazgatás működésében is gyakran előtérbe kerültek a bürokratikus elemek, s háttérbe szorult az ügyek érdemi intézése.
Mi az oka annak, hogy 2010-ig nem valósult meg sok-sok közigazgatási reformtörekvés?
Két alapvető okát látom annak, hogy a sok közigazgatási reform elképzelés nem valósult meg. Egyik okot abban látom, hogy nem készült egy átfogó diagnózis, helyzetkép a közigazgatásról, annak állapotáról. A másik az volt, hogy nem volt határozott politikai akarat és szándék a közigazgatás megreformálására. Itt jegyzem meg, hogy a régiós szervezeti formákat nem tartottam e körbe tartozónak.
A megyei önkormányzat új főjegyzőjeként milyen célok érdekében dolgozik?
Új főjegyzőként alapvetően három célt tűztem ki magam elé. Egyrészt a költségvetési tervezés és gazdálkodás terén a maximális hatékonyságra való törekvést, másrészt a megyei intézményrendszer átalakításának a felgyorsítását, harmadrészt a megyei önkormányzati hivatal döntést előkészítő és végrehajtó szakmai munkájának javítását.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft