A fogyasztóvédelem és a jegyzők
Boieru Ildikó dr.
igazgató
Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
A jegyzők egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi feladata az üzletek jogszerű működésével összefüggésben körvonalazódik.
A kereskedők csak jogerős működési engedély birtokában és annak keretei között kezdhetik el, illetőleg folytathatják a tevékenységüket. Az üzletek működésének alapfeltétele tehát a jogerős működési engedély melyet az üzlet helye szerint illetékes település jegyzője bocsát ki a kereskedő kérelmére. Amennyiben a kereskedő kérelemhez mellékeli az előírások szerinti okiratokat, szakhatósági hozzájárulásokat, engedélyeket, és a folytatni kívánt tevékenysége más jogszabályba nem ütközik úgy a jegyzőnek nincs mérlegelési jogköre, a működési engedélyt köteles határozattal kiadni.
A működési engedély kiadásánál a jegyzőnek nagy körültekintéssel kell eljárnia, hiszen vannak egyes korlátozó rendelkezések melyeket kiemelt figyelemmel kell kísérnie. Így szeszesital kimérését nem engedélyezheti alsó és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül kivéve, ha az üzletben melegkonyhás tevékenység folytatása történik.
Előfordult, olyan eset, amikor ellenőrzése során a felügyelőség tapasztalta az úgynevezett „alibi” melegkonyhás vendéglátó egység működését, annak ellenére, hogy az egység konyhájának vizsgálatakor melegétel készítésre utaló tevékenység nem volt fellelhető, illetőleg a bemutatott étlapon, árukínálaton sem szerepelt a készétel.
Az üzletek működési engedély szerinti valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti működését úgy a jegyző, mint a fogyasztóvédelmi felügyelősségek is ellenőrzik, jellemzően saját hatáskörben, egymástól függetlenül.
Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet tevékenysége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a jegyzőnek jogában áll elrendelni az egység ideiglenes bezárását az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napos időtartamra. Amennyiben a kifogás oka az, hogy az üzletre a kereskedő nem rendelkezik működési engedéllyel, úgy a jegyző azonnali végrehajtást elrendelő határozattal – köteles az üzletet bezárni.
Az üzletek kötelesek a jegyző által hitelesített Vásárlók Könyvét rendszeresíteni, melyet jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, oly módon, hogy a fogyasztók akadályoztatás nélkül tudják abba bejegyezni az őket ért jogsérelmeket, észrevételeiket, panaszaikat. A bejegyzéseket úgy a jegyző, mint a fogyasztóvédelmi felügyelőség is két évre visszamenőleg vizsgálhatja, ugyanis mindkét szerv hatáskörrel rendelkezik a vásárlói panaszok intézésé kapcsán feltárt jogsértések miatti intézkedések megtételére.
A jótállással és szavatossággal kapcsolatos új jogszabályi rendelkezések szerinti fogyasztói minőségi kifogások intézése egyre nagyobb gondot jelent úgy a felügyelőség, mint vélhetően a jegyzők számára is. E rendelkezések tágabb teret biztosítanak az ellenérdekű felek közötti egyezségnek, mint esetenként a hatósági kényszernek. Mivel az áru adás-vételte illetőleg a szolgáltatás igénybevétele egy polgárjogi szerződéses jogviszony keretében történik, sem a jegyzőnek, sem a fogyasztóvédelmi szervnek nincs beleszólási lehetősége a felek akaratnyilvánításában, ezért azt sem írhatják elő, hogy a kereskedő konkrétan milyen módon intézze a minőségi kifogást.
Egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a felügyelőség a Békéltető Testület – mint alternatív vitarendezési fórum előtti eljárás kezdeményezését javasolja az ügyfelek számára. Ismereteink szerint megyénkben a testület eredményesen, gyorsan és az esetek többségében a fogyasztókra kedvező döntéséket hozott, az ügyek jelentős része egyezséggel zárult. Ahhoz azonban, hogy ez a pozitív tendencia megmaradjon, fontos lenne a jövőben a Békéltető Testületek tevékenységének hangsúlyosabb támogatása a települési önkormányzatok részéről.
Mivel a települési önkormányzatok jegyzői a napi munkájukból eredően vélhetően átfogóbban, naprakészebben ismerik az adott település fogyasztóvédelmi helyzetét, úgy ítéltük meg, hogy az ellenőrzések eredményességét lényegesen előmozdítja a közös vizsgálatok végzése. Ezt a körülményt felismerve, már a korábbi évek során 16 települési önkormányzat jegyzőivel kötöttünk együttműködési megállapodásokat, melyek keretében igen eredményes közös ellenőrzéseket végzésére került sor. A jegyző meghatalmazásából eljáró önkormányzati dolgozóknak alkalmuk nyílt az új munka és ellenőrzési módszerek megismerésére, másrészt a felügyelőség képviselői betekintést nyerhettek az adott településre jelmező kereskedelmi gyakorlat folytatására.
Levonva a pozitív következtetéseket a felügyelőség a jövőben törekedni fog a jegyzőkkel való együttműködés bővítésére, melyet újabb megállapodások kötésével és egyre több közös ellenőrzés végzésével kíván megvalósítani.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft