Az intelligens város szlogent manapság gyakran alkalmazzák. Többnyire tisztán üzleti célok érdekében. Az intelligencia emberi tulajdonság. Ezért valójában akkor nevezhető intelligensnek a város, ha lakói azok, és együttműködésük is az, beleértve a legfőbb szolgáltatót, az önkormányzatot és annak polgármesteri hivatalát is.

Mi „csak” megfelelő technikával kívánjuk kiszolgálni a hivatal dolgozóit és a városunk lakóit, bízva a dolgozóink és polgáraink – nem az informatikától megszülető – természetes intelligenciájában.
A hivatal
A feladatokból adódóan a hivatalban vannak jelen a legnagyobb mennyiségben a város működtetéséhez szükséges adatok.
A hivatal tevékenységének folyamatai erősen determináltak, viszonylag jól rögzíthetőek. Ugyan-akkor a feladatok annyira szerteágazóak, és sokszor bonyolultak és változók, hogy – különösen egy külső szemlélő, például az állampolgár számára – nehezen áttekinthetőek. A munkafolyamatok leírása, és az informatika eszközeivel segített integrációja, koordinálása nagymértékben képes segíteni azokat, akik az ügyeket intézik, és azokat is, akiknek az ügyeit intézik.
Az informatika egy adott fejlettségi szintjén (eszközök és tudás), meg lehet és célszerű is megvalósítani egy, az adatokat és folyamatokat egységben kezelő nyitott kommunikációs-informatikai rendszert.
Az intézmények
Az önkormányzat oktatási, kulturális, városüzemeltetési és más feladatait intézményein keresztül látja el. Az intézményeknek a saját működési területeiken nagymértékű önállóságuk van. A kommunikációs-informatikai rendszer nyitottságának, kiterjesztésének második szintjét az intézmények bevonása jelenti.
A polgárok
A nyitottság harmadik szintje pedig az, hogy az adatok és folyamatok publikus része rendelkezésre áll mindazok számára, akikért az önkormányzat létezik – az állampolgárok és szerveződéseik számára. Természetesen a nyilvánossági kör kiterjeszthető a nem érintett, csupán érdeklődő nyilvánosság irányában is, amire kiválóan alkalmazható a városháza Web oldala.
Az eszközök
Eszközök (és pénz) nélkül nincs informatikai rendszer. A legfontosabb eszközök az adatbázisok, a hardverek, és a mindezeket egységben működtető programok – valamint egyre fontosabb „eszköz” a dolgozó.
Az adatbázisok
A polgármesteri hivatal tevékenysége elsősorban az emberekkel (személyek), másodsorban a fizikai objektumokkal (telkek, épületek, utak, közművek stb.), harmadsorban a pénzzel, mint elemi alanyokkal lebonyolított, dokumentált ügyintézések átfogó és összefüggő folyamatát jelenti. Ezeknek az objektumoknak az elektronikusan tárolt alapadataiból kell kialakítani egy törzs adatbázist. Erre a törzs adatbázisra kell felfűzni minden alkalmazást. E nélkül nincs egységes informatikai rendszer.
A hivatali rendszer törzs adatbázisának a fő részei az alábbiak:
• a személyek adatai,
• a szervezetek adatai,
• a képviselők alapadatai,
• a dolgozók alapadatai,
• a város földterületeinek digitális térképi adatai,
• a város földterületeinek digitalizált szöveges adatbázisa (tulajdonlapok),
• az iktatott iratok adatai.
A hardver
A hivatal informatikai rendszere jelenleg mintegy 280 kliens gépet és 9 szervert tartalmaz (saját gyártmányok). A kliens gépek megfelelőek (min. 5×86 proc., 32 MB RAM), operációs rendszerük 32 bites (Win98 és NT-WS4.0). Minden gép a három épületünket átfogó, 100 Mbit/sec. sebességet lehetővé tevő egységes hálózathoz kapcsolódik. A hálózati aktív eszközök Cisco switch-ek. A gerinc összeköttetések sebessége 1Gbit/sec. A részönkormányzatok ISDN vonalon csatlakozhatnak a rendszerhez. Összességében tehát, nem kis erőfeszítés árán, a hardver feltételek jónak mondhatók.
A programok
A felhasználói szoftverek két nagy csoportra oszthatók: az általános célú irodai feladatok megoldását (pl. szövegszerkesztés, levelezés) adó, és a speciális szakmai célokat szolgáló (pl. adó, szociálpolitika, gyám, pénzügy) szoftverekre.
A speciális, szakmai célokat szolgáló szoftverek hazai szinten jónak mondhatók, de szintén a hazai szintet tükrözve: gyakorlatilag semmi közük egymáshoz. Jellemző módon például az állampolgárok adatai külön-külön vannak rögzítve hét helyen. Természetesen ahány hely annyiféle, egyeztetés nélküli tartalommal. Ez az állapot igen sok felesleges munkát okoz (vagy adott esetben nem kellően megalapozott döntéseket). Ezért fokozatosan átalakíttatjuk, vagy lecseréljük a szakalkalmazásainkat úgy, hogy illeszkedjenek az egységes törzs adatbázishoz. Az átállás 2003-ban fog befejeződni.
Az általános célú és szakmai szoftverek egyedi felhasználása fontos, de nem elégséges. Ki kell alakítani a csoportmunka informatikai feltételeit is.
A dolgozók
Minél fejlettebb technikával segítjük mindennapi életünket, annál fontosabb az ember szerepe.
A hivatalban meglévő eszközöket, és a használt szoftvereket a dolgozóink jelenleg sem használják ki optimális módon. Ennek alapvető oka a továbbképzés nem kellő volta. Ezt belátva, a folyamatos oktatás megteremtésének fizikai feltételeként kialakítottunk egy számítógépekkel ellátott oktatótermet, és a költségvetésben jelentős fedezetet biztosítunk oktatók alkalmazására. A megvalósuló stratégiának tehát fontos része a hivatali dolgozók rendszeres képzése.
A távolabbi jövő
Számunkra ez is eléggé földhözragadt: egyre szélesebb körre kibővíteni a szolgáltatásokat. Mindaddig, amíg a város, kétirányú kapcsolatokkal, mindenestül egy egységes, a világhoz szervesen csatlakozó (lehetőleg ingyen igénybe vehető) intranetté nem válik – hogy intelligens lakosaink életet tudjanak lehelni a buta technikába. Tesszük a dolgunkat – lehetőleg intelligens city projekt innovációk globális menedzseléséről szóló, szépszavú, gyorsan elavuló drága mamut tanulmányok írása és megíratása nélkül. Csak úgy.