A kistérségi vasútról

A közigazgatás szakmai fóruma

Békés Megye / Cikkek

A kistérségi vasútról

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Ladányi Károly



Több szakértő állítása szerint az elmúlt évtizedekben százmilliárdokban mérhető fejlesztések maradtak el a Magyar Államvasutaknál, melynek következményeként főleg a mellékvonali, de több fővonali pályatest is olyan mértékben elhasználódott, hogy a szerelvények csak lelassítva tudnak rajtuk közlekedni. Elhasználódott a vasúti járműpark is, mivel a felújítások üteme nem követte az igényeket.

 

 

Ezek, valamint az utaslétszám rendszerváltást követő drasztikus csökkenése, az áruszállítások közútra terelődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vasút jelentősen veszítsen versenyképességéből. 

 

A XIX. század nagy vasútépítései olyan területeket kapcsoltak be az ország, sőt Európa vérkeringésébe, amelyek addig ettől el voltak zárva. Ahol elment a vasút, megindult az élet, a fejlődés, növekedett a lakosság száma, beruházások kezdődtek, munkahelyek létesültek. A településeken vasutasdinasztiák alakultak ki, a szakma apáról fiúra szállt, akik biztos megélhetést nyújthattak családjuknak. A rendszerváltást eredményező és követő gazdasági események azonban arra orientálták az egymást követő kormányokat, hogy drasztikusan csökkentsenek a vasút által időközben termelt és felhalmozódott veszteségeken. Az Antall-, majd a Horn-kormány a vasútvonal karcsúsítását tűzte ki célul olyan formában, hogy a vasúti mellékvonalak hosszát több száz kilométerrel csökkenteni kívánták. A vasút megszüntetésével érintett települések lakossága azonban több spontán akciót szervezett a megszüntetések ellen, s ekkor jött létre a „Nemzeti Mozgalom a Vasútért” civil szerveződés is, amelynek azonban nem sikerült a célkitűzéseit megvalósítani. 

 

Az érintett önkormányzatok egy része felismerte, hogy a vasútvonalak, s nem utolsósorban a munkahelyek megmentése, mint közös cél érdekében össze kell fogniuk, ezért tizennégyen – az önkormányzati törvényben megfogalmazott joguk és kötelezettségük figyelembevételével 1994-ben Celldömölkön – létrehozták a Vasutas Települések Szövetségét. A vasút léte az egyes településeken közügy, az önkormányzatoknak pedig a közügyekben kötelesek kifejezni és megvalósítani a helyi közakaratot. A szövetséghez rövid időn belül újak és újak csatlakoztak, így a taglétszámuk 1996-ra 54- re, 1998. év végére pedig már 93-ra emelkedett, s akik már több mint egymillió embert képviseltek. 

 

A szövetség fennállásának 10. évfordulóján a tagönkormányzatok száma 144, az általuk képviselt lakosság száma pedig 1 249 069 fő volt. Ekkora tömeget már a kormányoknak sem lehet figyelmen kívül hagyni. 

 

A szövetség az alapszabályában célul tűzte ki azon települések egymás közötti, valamint a magyar vasutakkal való együttműködésének kialakítását, melyek nagymértékben köszönhették fejlődésüket az elmúlt másfél évszázadban a vasútnak, s a vasút jelenleg is meghatározó tényezője a települések arculatának. Feladatának tekinti annak elősegítését, hogy a vasúti szállítás megőrizze a nemzetgazdaságban betöltött szerepét és jelentőségét. 

 

A vasúti szárnyvonalak megmentésére a szövetség bevonásával az elmúlt időszakban többfajta kísérlet is történt. 1996-ra az országban létrehozott húsz regionális vasút feladata egy-egy közigazgatási, földrajzi tájegység minél hatékonyabb, lehetőleg színvonalasabb, a helyi igényekhez jobban igazodó vasúti szolgáltatásának biztosítása. A regionális vasutaknál elkülönült a személyszállítás és a teherfuvarozás költsége, így kimutatható volt, hogy hol termelődik az igazi veszteség. 

 

A szövetség versenyt indított a gyakran leromlott vasútállomások otthonosabbá tételéért, környékük rendbehozataláért. Az önkormányzatok együttműködési szerződésben vállaltak több olyan feladatot, amelyek komoly segítséget jelentettek a vasútállomások és pályaszakaszok rendben tartásához. Az információk rendszeres cseréjével segítették egymást a döntések meghozatalánál, a feladatok meghatározásánál. Az együttműködés eredményeként látványosan javultak az utazás körülményei. 

 

A szövetségnek az érintett önkormányzatokkal karöltve sikerült elérni, hogy a MÁV Rt. 2004. január 1-től két kistérségi vasúti szervezetet – Balassagyarmat és Vésztő térségében – hozott létre. A kistérségi vasút fő feladata biztosítani a felkészülést az állam, az önkormányzatok, a vasúttársaság és egyéb érdekelt felek számára, hogy tapasztalatokat szerezzenek a mellékvonali rendszer új feltételeknek megfelelő működtetése vonatkozásában. A beindulást követő második évben már elvárható volt a költségeket jelentősen csökkentő intézkedések meghozatala. A harmadik, azaz a 2006. évet követően pedig – a közszolgáltatási feladatok és a megfelelő állami finanszírozás összhangjának megteremtése esetén – a kísérleti projektek végleges formába öntése. 

 

Új jelentőséget kaphatnak – vagy mondhatnánk úgy is: „visszakaphatják régi jelentőségüket” – a határ menti, határ közeli vasutastelepülések a határok „megnyitásával”, a „régiók”, a vonzáskörzetek (pl. Nagyvárad) újbóli értelmezésével, a nemzetközi forgalom ezeken a szakaszokon történő beindításával.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu