Kisebbségi oktatás Battonyán

A közigazgatás szakmai fóruma

Békés Megye / Cikkek

Kisebbségi oktatás Battonyán

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Németh Ferenc



Battonyát a XV. században még kizárólag magyarok lakták. A 120 éves török hódoltság alatt Ali török alajbég 1640-ben szerbeket telepített ide, majd 1780-tól románok is vándoroltak a községbe. 1850 táján kis számban szlovákok is letelepedtek.

 

 

A Pallas Nagylexikon már így írt a századvégi Battonyáról 1891-ben: 

 

„Battonya nagyközség Csanád vármegye, battonyai járásban, 1852 házzal és 12 018 lak., köztük 7248 magyar, 455 tót, 1637 oláh és 2458 szerb, vallásra nézve 6392 róm. kat., 4229 gör. kel. és 886 ref.” 

 

„Ma város, Magyarország, illetve Békés megye délkeleti, román határszéli részén fekszik. 1945-től 1950-ig járási székhely volt, és Csanád vármegyéhez tartozott… Lakói magyarok, szerbek, románok, cigányok, vallásuk szerint római katolikusok, görögkeletiek, görögkatolikusok, reformátusok, evangélikusok.” – áll egy mai városismertető kiadvány bevezető részében. 

 

A szerb nyelvű oktatás az egyházi iskolában 1793-ban indult meg 621 tanulóval. Ahogy a lakosság száma csökkent, úgy változott a tanulói létszám is. Az 1920/21-es tanévben még 225, az 1940/41-es tanévben már csak 107 tanulót tartottak nyilván. 1964-ben a beíratkozott tanulók száma 31 fő volt. 

 

A helyi románság művelődéstörténete részben integrálódik a szerb oktatás-művelődéstörténettel, hiszen az 1878-as egyházközségi szétválásig csupán nyelvileg különböztek, szokásaik, hagyományaik részben összefonódtak. 

 

Az 1868-as népoktatási törvény lehetővé tette, hogy nemcsak a felekezetek tarthatnak fenn iskolákat, hanem a község is. A „Battonyai Görögkeleti Román Elemi Népiskola 1923-ban kezdte meg működését. Ebben az évben az iskolának 94 tanulója volt. A létszám az elkövetkezendő időkben igen változó volt. A tanulók létszáma itt is lényegesen csökkent. Az intézmény működött az általános iskola román tagozataként, azután 1958-tól román tanítási nyelvű iskola néven önálló iskolaként, majd 1961-től igazgatásilag a Délszláv Általános Iskolával összevonva. 

 

Úgy gondolom, e kissé hosszúra sikerült bevezetőből elég meggyőzően kitűnik, hogy a kisebbségi oktatásnak jelentős hagyományai vannak Battonyán. Ezt a hagyományt kívánta továbbfolytatni a képviselő-testület, amikor a kisebbségek kezdeményezésére 1992-ben az addig közös igazgatású nemzetiségi iskolát két önálló intézménnyé – Román Általános Iskola és Óvoda, illetve Szerb Általános Iskola és Óvoda – szervezte. Akkor még nem tudta, hogy a már meglévők mellé még milyen finanszírozási gondokat vesz a nyakába. 

 

Jelenleg mindkét iskola nyolcosztályos, 6-6 tanulócsoporttal. A román iskolába 47, az óvodába 27, a szerb iskolába 57, az óvodába 30 gyerek jár. 

 

Könnyű belátni, hogy az alacsony létszámokkal a két önálló intézményt csak jelentős, erőn felüli önkormányzati hozzájárulással lehet fenntartani. Ebből aztán a költségvetés-készítés időszakában minden évben komoly konfliktusok keletkeztek. Enyhített ugyan a problémán, de azt nem oldotta meg a nemzetiségi kiegészítő normatíva bevezetése sem. Áttörést az hozott, hogy 2000-től kezdődően az állami költségvetés központosított előirányzatából lehetőség van a „Nemzetiségi óvodák, iskolák fenntartásának támogatása” elnevezésű pályázaton – melyet az oktatási miniszter ír ki – további forrásokhoz jutni. A 2006-os évben az így nyert 55 millió forinttal mintegy 90%-ra lehetett finanszírozni a két intézményt. Önkormányzatunk folyamatosan, jelentős forráshiánnyal küzd, melynek mértéke az utóbbi három évben meghaladta a 200 millió forintot. 

 

Úgy tűnik, a 2007-es év is hasonlóan indul. A likviditási gondokat még nehezíti, hogy ehhez a kisebbségi pályázatos pénzhez leghamarabb augusztusban jutunk hozzá. Ez a pluszforrás már jól bejáratott. Ha fontos, márpedig fontos a kisebbségi oktatás, miért kell a kisebbségeket minden évben kellemetlen helyzetbe hozni a költségvetés készítése időszakában? A pályázat zártkörű, csak kisebbségi oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok vehetnek részt rajta, mégis bizonytalan a kimenetele összegszerűen. Miért nem lehet normatívává alakítani ezeket? Nem olyan sok önálló kisebbségi oktatási intézmény van, szerb például az egész országban csak kettő! 

 

Ha ennek pénzügyi-szakmai akadályai vannak, legalább az önhikihez hasonlóan kaphassanak előleget a fenntartó önkormányzatok.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu