A kormány 1052/1999. határozatának végrehajtásáról Felkai László, a BM közigazgatási államtitkára és Kara Pál önkormányzati helyettes államtitkár nyilatkozott.

 KISTÉRSÉGEK

A közigazgatás fejlesztése terén az egyik legfontosabb változás a kistérségek tényleges kiépítése, a körzetközpontok érdemi feladatokkal és hatáskörökkel való felruházása. Olyan kistérségi centrumok jönnek tehát létre, ahol az ügyintézés polgárbarát módon, magasabb színvonalon folyhat. Ezek a körzetközpontok már ma is ellátják a gyámügyi és építésügyi igazgatási feladatokat, 2000. január 1-jétôl átvették a rendôrkapitányságoktól a személyi igazolványok és lakcímigazolások kiadásával kapcsolatos tevékenységet, és ezekre kell építeni többek között a választási rendszert is. A kistérségek amellett, hogy egyre fontosabb szerepet játszanak az igazgatásban, az integrált közigazgatási információs rendszer meghatározó elemévé válnak.

TÁVLATILAG: 242

A szakemberek ugyanakkor a rendszerszemlélet fontosságát hangsúlyozzák: a körzetközpontokra kell ruházni mindazokat az új igazgatási hatásköröket is, amelyek ellátása nagyobb szakértelmet, tehát speciálisan képzett köztisztviselôket igényel, illetve amelyekhez meghatározott technikai, infrastrukturális feltételekre van szükség. Így például a korábban a kamarákhoz delegált hatósági jogosítványokat a körzetközpontokban mûködô önkormányzatok veszik át; az ehhez szükséges jogszabály-módosítások határideje április 30., míg az új konstrukciónak novembertôl kell mûködnie. Egyébként távlatilag 242 kistérségrôl lehet szó, vagyis a városi rangot elnyert települések – illetve a fôvárosi kerületek – mindegyikének ilyen szerepet szánnak. Például az okmányirodák egyelôre 152 helyen mûködnek, de még ebben az évben további 26 város polgármesteri hivatala kap ilyen feladatot.

FELADATFINANSZÍROZÁS

A kormányhatározat szerint felül kell vizsgálni a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, és ennek alapján elôterjesztést kell benyújtani a differenciált hatáskör-telepítésre és ezzel összefüggésben a finanszírozás rendszerének korszerûsítésére. A BM vezetôi különösen fontosnak tartják, hogy 2001-tôl – a bázisfinanszírozás jelenlegi rendszere helyett – a feladatfinanszírozásra kell áttérni. Ez azt jelenti, hogy a helyhatóságok számára különféle jogcímen biztosított forrásokat, például a normatív támogatásokat, nem az elôzô évi költségvetés számai, hanem a tényleges szükségletek alapján alakítanák ki. Amennyiben a jövô évi büdzsé kidolgozásánál valóban ezt az elvet kívánják érvényesíteni, márciusig be kell fejezni a helyhatóságok feladatés hatáskörének felülvizsgálatát. Erre egyébként már korábban is történtek kísérletek, ám egyes szaktárcák ellenállása miatt a munkát kevés siker koronázta.

POLGÁRMESTERI HIVATAL LÉTSZÁMA

A feladatokra alapozott finanszírozási rendszer kialakításának egyik fontos eleme annak meghatározása, hogy a helyhatóságok kötelezettségeiknek mekkora apparátussal képesek eleget tenni. A Belügyminisztériumban már végeztek modellszámítást arra nézve, hogy a különféle településtípusokon milyen létszámú polgármesteri hivatalra van szükség, ám ezt követôen semmilyen érdemi változás nem történt. Most a korábbi számokat az érdekszövetség bevonásával aktualizálják, és az elképzelések szerint ebbôl indulnának ki az igazgatási normatíva megállapításánál. A tárca illetékesei szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a helyhatóságoknál dolgozó köztisztviselôk számát csökkenteni kell, mert a korábbi vizsgálódás is azt mutatta, hogy helyenként – elsôsorban a kistelepülések egy részén – az apparátus a szükségesnél kisebb. Lehetséges tehát, hogy a helyhatóságok igazgatási tevékenységére a jelenleginél nagyobb összeget kell fordítani. Egyébként hasonló modellszámításokat érdemes lenne az önkormányzati intézmények körében is elvégezni, mert azokban mintegy hétszázezer közalkalmazottat foglalkoztatnak – míg a köztisztviselôk száma alig több harmincezernél –, vagyis néhány százalékos létszámcsökkentés is jelentôs megtakarítást eredményezne. Ennek módszertanát azonban még ki kellene dolgozni, de korántsem bizonyos, hogy minden településtípusra érvényes következtetések levonására lenne mód.

RÉGIÓK

A kormányhatározat szerint vizsgálni kell a területi államigazgatás regionális alapokra helyezésének lehetôségét. Ennek során elsôsorban arra kell törekedni, hogy a körzetközpont települési önkormányzata jegyzôje mint elsôfokú hatóság után a másodfokú hatóság a regionálisan szervezett államigazgatási szerv legyen. A települési szinten elsôfokú hatósággal nem rendelkezô szervek esetében meg kell kísérelni a megyei hivatalok elsôfokú hatósági jogkörét az ügyfelekhez – a körzetközpont települési önkormányzatához – közelebb vinni, a másodfokú szerveket pedig a regionális szinten kell kialakítani. A jelenleg is regionális szinten mûködô (vagy a megyei kereteket átlépô illetékességû) szervek esetében meg kell kísérelni a hét tervezési-statisztikai régió kereteinek megfelelô illetékességû területi harmonizációt. Ehhez a folyamathoz azonban türelemre van szükség.