Magyarország az Európai Unióban azon kevesek közé tartozik, ahol a területi önkormányzatok feladatai között hangsúlyosan szerepel a közművelődési szakmai koordináció és szolgáltatás feladata.

A rendszerváltást követően sem szakított a magyar területi önkormányzatok feladatainak szabályozása azzal a korábbi – és akkor immár két-három évtizedes – gyakorlattal, hogy a megyékben olyan intézményeket tartsanak fent, amelyek a közművelődési területi szakmai módszertani és koordinatív szolgáltató teendőkért felelősek.
A 90-es évek elején a mikéntről és a volumenről vita alakult ki, szinte 3-4 megyénként volt eltérő a kivitelezés kerete, és ez a szakmai feszültség azóta sem mérséklődött. A megye pedig bizonyíthatóan olyan területi egység, amelyhez hazánkban körülhatárolható helyi identitás is tartozik, ami pedig értelemszerűen a megye kulturális értékeire, közkincsére épül.
Utóbbi tekintetben egyik legkisebb megye létére Tolna megyének sincsen szégyenkezni valója. Bár tipikus műemlékvárosaink és épületegyütteseink közül alig jut Tolnába, de az itt találhatók nem jelentéktelenek (simontornyai, ozorai és dunaföldvári várak, szekszárdi Vár-megyeháza, több kastély és számos templom, vagy az esetünkben mindenképpen említésre méltó pincefaluk, élükön a györkönyivel stb.). Ami pedig a szellemi hagyatékot illeti, Garay János, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Tolnai Lajos, Babits Mihály, Illyés Gyula, Mészöly Miklós, Baka István és társaik ide kötődése az irodalmi, Liszt Ferencé a zenei, Samu Gézáé a szépművészeti emlékek jelentőségét erősíti. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum az egyetlen a vidéki Magyarországon, amely tudatos múzeumalapítás és építés eredménye, s ahol a nemzetközi hírű őskori lengyeli kultúra leleteit őrzik, de izgalmasak a római idők maradványai is. Az újabb idők fejlesztéseinek, törekvéseinek eredménye az ország egyetlen német nyelvű kőszínháza vagy éppen a Dunatáj folyóirat, az országos átlag fölötti Művészetek Háza a megyeszékhelyen vagy a borkultúra kreativitása.
A megyének a magyar kulturális életben kivívott rangját mindezekkel egyetemben is főleg sajátos folklór adottságai biztosítják. A Sárköz, a hozzá térben kapcsolódó szigetszerű Sióagárd és Bogyiszló önmagukban is nemzetközi figyelmet kivívó kuriózumok. Ezt az adottságot csak erősíti a megye multikulturális arculatából fakadó néprajzi és hagyománybeli többlet. Mária Terézia korában a Duna mentén költözött északnak a rác népcsoport, amely szép emlékeket hagyott több településen, a legszebbet Grábócon az ottani kolostor és templom formájában. A mai arculat alakításában azután a legfőbb szerep az idetelepült svábságé lett, amely hagyományaival együtt termelési kultúrát, életviteli kultúrát is hozott. Nem véletlenül lett a magyarországi németség centrumvidéke a Völgység. A II. világháborút követő erőszakos népességcserék a sváb közösség hatalmas vérveszteségét hozták magukkal, egyidejűleg viszont a nagyon egyéni néprajzú bukovinai székelység jelentős csoportjai települtek Tolnába. És legújabban a roma közösségek kulturális szerepe is nőtt.
A közművelődési-kulturális feladatot jelentőssé teszi az is, hogy már a 80-as években gombamód szaporodtak az egyesületi keretben működő művelődési (képzőművészeti népművészeti, néptáncos, népzenész-népdalénekes, komplex hagyományőrző, kórus-, szimfonikus zenei, dzsessz stb.) csoportok, amelyek saját civil erejük mellé viszont még jelentős területi szakmai patronálást igényeltek-igényelnek.
A Tolna Megyei Önkormányzat fenntartja a kötelezően működtetendő múzeumát, könyvtárát és levéltárát, és ezen túl immár 12 éve (különböző szervezeti keretekben) a közművelődési szakmai módszertani és szolgáltató intézményét is – utóbbit jelenleg Általános Művelődési Központ néven. Az intézmény – alkalmazkodva a kor kihívásaihoz – területi feladatait a kistérségekhez igazodó szolgáltatási keretekben oldja meg. Az öt fő szakalkalmazott mindegyike (saját speciális szakmai munkaköre mellett) az öt kistérség egyikének felelőse is. Ezen belül a tevékenység fő célpontjai a községek és a kisvárosok – a nagyobbakban ugyanis helyben megfelelő szakmai személyi kapacitással rendelkeznek. A szolgáltatások felgyorsítása érdekében a két megyeszékhelytől legtávolabbi kistérség székhelyvárosában térségi iroda működik a jobb elérhetőség céljával.
Az amatőr művészeti mozgalmak, a civil hálózatok összehangolt területi koordinációja profitál elsősorban a tevékenységből. Ám a közművelődési szakmai igazgatás terén nagy segítséget jelent a tevékenység a települések jegyzőinek, szakembereinek is. És nem utolsó sorban maga a közművelődési intézményhálózat kap bőséges módszertani tanácsadást. Számos, a helyi tevékenység tervezéséhez és kivitelezéséhez elengedhetetlen információ az intézmény ilyen irányú munkája nyomán terül szét a megye 100 községébe, 9 városába. És nem lebecsülendő a szakmai fejlesztő tevékenység sem. Lassan egy éve működik a „Közösségi kulturális stratégia Tolna megyei fejlesztő műhelye”, amelynek keretében mintegy 20 szakember a megye egészéből a települések egyötöde számára készít a humán fejlesztés korszerű metódusára épülő kulturális jövőképet és cselekvési programot. Ehhez is kapcsolódik a pályázatfigyelés, -előkészítés és -bonyolítás körében nyújtott közreműködés. Maga a megye pedig jelentős fesztiválokhoz, rendezvényekhez is jut intézménye révén.