A közös önkormányzati hivatal létrehozásának egyes problematikus szabályai

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

A közös önkormányzati hivatal létrehozásának egyes problematikus szabályai

XIV. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Tilk Péter dr.
egyetemi docens (tanszékvezető)
Pécs
Pécsi Tudományegyetem ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84-86. §-ai rendezik a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kérdéseket. E szabályok 2013. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel együtt már most több kérdés is felmerül ezekkel az előírásokkal kapcsolatban. Ezek közül a Jegyző és Közigazgatás 2012/2. számában dr. Slánicz Katalin a „Körjegyzőség kontra közös önkormányzati hivatal” című, igen gondolatgazdag írásában többet is megfogalmazott, rávilágítva, hogy a szabályozás számos, a gyakorlatban majd felmerülő kérdést megválaszolatlanul hagy, ami a későbbiekben számos konfliktus forrása lehet. Én e kérdések köréhez szeretnék néhány új felvetést csatolni.

A Mötv. alapvetően ösztönzi ezt a sajátos „társulási formát”, amikor kötelezően előírja a közös önkormányzati hivatal létrehozását azoknak a járáson belüli községi önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A Mötv. szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről alapvetően megállapodás alapján döntenek az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei [az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg, a Mötv. 146. § (2) bekezdés szerint viszont az erre vonatkozó szabályok hatályba lépését – azaz 2013. január 1-jét – követő 60 napon belüli időpontot írja elő]. A megállapodási törekvések sikertelensége esetére a Mötv. a kormánymegbízott általi kijelöléssel oldja meg a helyzetet, ami ellen az érintett képviselő-testület törvényszékhez fordulhat.

A megállapodási „elv” tekintetében a Mötv. 85. § (7) bekezdés egyfajta megszorítást tartalmaz. A Mötv. 85. § (7) bekezdése szerint „[a] városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi”.

A Mötv. 3. § (2) bekezdése szerint – ami szintén 2013. január 1-jén lép hatályba – „[t]elepülési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek”.

A két szabály összevetése néhány érdekes problémát is felszínre hozhat. Ilyen például, hogy a „város” kitétel alatt valamennyi várost érteni kell, vagy a 3. § (2) bekezdés megkülönböztetését figyelembe véve a 85. § (7) bekezdés alá nem értendők a megyei jogú városok és a járásszékhely városok. További dilemmát okozhat a 3. § (3) bekezdés bevonása a vizsgálatba, ami szerint „[a] fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat”.

Igencsak érdekes helyzetet eredményezhet, ha valamely kistelepülés megkeresi az egyik megyei jogú várost, vagy magát a fővárost, hogy közös hivatalt hozzanak létre. Figyelemmel a megyei jogú városok, valamint a főváros helyzetének, szerepének, feladat- és hatásköreinek stb. a kistelepülésekétől való jelentős különbségeire, véleményem szerint nem túlzás azt állítani, hogy a törvényhozó szándéka vélhetően nem terjedt ki arra, hogy a „városi” önkormányzat fogalmába e tekintetben ezeket is bele kellene érteni. A járásszékhely város esetén viszont ilyen bizonyossággal ezt már nem állítanám. A lényeg, hogy szerencsésebb lett volna a Mötv.-ben rendezni azt (ami 2013. január 1-jéig még orvosolható a rendelkezés más szöveggel történő hatályba léptetésével), hogy megyei jogú város, illetve főváros, valamint a járásszékhely város is köteles-e megállapodást kötni ilyen megkeresés esetén. Az előző két kategória tekintetében jómagam ezt nem tenném lehetővé, a jelentős különbségek miatt ugyanis számos működési, együttműködési probléma jelenne meg a rendszerben.

A rendelkezés által generált probléma elméletileg meg is fordítható, mivel ha a már idézett 85. § (7) bekezdés szerint a „település” kategóriába beleértjük például a megyei jogú városokat és a fővárost is, elméletileg az sem zárható ki, hogy ezek valamelyike (mint település) kezdeményezze közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését városi, vagy kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testületénél [a 85. § (1) bekezdés alapján ugyanis 2000 főt meghaladó lakosságszámú település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz]. Vajon mit dönthetne erre az adott képviselő-testület? Hiszen a törvény szerint az ilyen megkeresést nem tagadhatja meg.

Ez utóbbi változatra – az életszerűtlenség miatt – nyilván nem lesz példa. Az előbbire vonatkozóan viszont már konkrét kezdeményezésről is tudni lehet. Az ilyen helyzetek kezelése megoldható lenne a törvény szövegének csiszolásával, pontosításával, egyértelműbbé tételével.

Erre nem csupán a felvetett probléma, hanem más – jegyzők által is megerősített – félelmek miatt is szükség lehet. Két ilyet vetnék fel röviden.

Egyik, hogy a Mötv. 85. § (2) bekezdése szerint „[a] közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét”. Utóbbi megvalósulása esetén (ahol a hét település a minimum, több egyeztetés jelenleg tíz felett jár) kérdés lehet, hogy a jegyzőnek lesz-e energiája, ideje minden településen megfelelően ellátni feladatát? Elég arra gondolni, mennyi időt kell majd belefektetnie többek között a testületi jegyzőkönyvek elkészítésébe. Minimum hét településen vezeti a jegyzőkönyvet a testületi ülésről, a nemzetiségi ülésekről (ebből számos helyen több is van, Baranyában több helyen horvát, német, roma és szerb egyaránt előfordul egyetlen településen), ezen kívül pályázatot ír, stb. Elfogadják vajon a testületek azt, hogy nem a jegyző, hanem az aljegyző, vagy a „megbízottja” vesz részt az ülésen [86. § (1) bekezdés]? Ki lehet egyáltalán „megbízott”? Csak a hivatal munkatársa, vagy külsős is – például az önkormányzat jogi képviseletét ellátó ügyvéd, esetleg annak jelöltje? A megbízott képes lesz mindig képben lenni, és az ülésen mindenre azonnal reagálni? Vagy őt el sem fogadják a testületek, és mindig a jegyző jelenlétét várják majd el? Meglátjuk.

Ugyanilyen érdekes az előbbi szabály alóli kivételszabály, a 85. § (10) bekezdés, ami a kétezer fős, illetve a hét településes szabály alól enged kivételt adni az önkormányzatokért felelős miniszternek. Elég lehet ugyanis öt település, vagy 1500 fő, ha – többek között – „a közös önkormányzati hivatalt létrehozni kívánó településeken élő nemzetiségeknek a népszámlálás során regisztrált aránya településenként és nemzetiségenként eléri a húsz százalékot”. Ez azonban nem tűnik egyszerű feltételnek akkor, ha a nemzetiségekhez tartozók (főleg az idősebbek) a mai napig nem feltétlenül nyilatkoznak szívesen a nemzetiséghez tartozásukról. Jelzem, ez a szabály sem ad megoldást azokra az esetekre, amikor a közös hivatal létrehozása tekintetében szóba jöhető települések együttesen sem teljesítik a Mötv. feltételeit, viszont földrajzi helyzetük, megközelíthetőségük, a távolság stb. alapján komoly nehézségeket okozna, hogy újabbak csatlakozzanak hozzájuk (vagy kormánymegbízott jelölje ki őket). Erre példa lehet Baranyában Orfű és a vele körjegyzőségben levő három település, ahol együttesen nincs meg a 2000 fő, földrajzi elzártságuk miatt viszont a közös hivatal létrehozása sem tűnik egyszerűnek.

A Mötv. szabályai közül tehát több is pontosításra vagy erőteljes értelmezésre szorul. Szerencsés azonban, hogy a hatálybalépés előtti kellő felkészülési időben erre még sort lehet keríteni.

 * * * 

A Jegyző és Közigazgatás 2012. évi 4. lapszámában, illetve honlapunkon közöljük a Belügyminisztétium Önkormányzati Feladatok Főosztálya által kiadott Módszertani segédlet a közös önkormányzati hivatalok megalakításához című segédanyagot. 

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu