Ha röviden – egy szóval – kellene meghatározni a megyei jogú városok helyét és szerepét a magyar közigazgatás rendszerében, akkor azt mondhatnánk, hogy kulcsfontosságú. Kulcsfontosságú volt, most is az, és a jövőben is az lesz, függetlenül az éppen aktuális igazgatásszervezési elvek érvényre juttatásától és a szervezeti struktúrától.

A megyei jogú városok szerepe hazánk történelmében – elődeik, a törvényhatósági jogú városok szabályozását tekintve – már évszázadok óta tükrözi azt a kiemelt státuszt, amelyet a nagyobb városok sajátosságaiból adódó szabályozási környezet, az e környezetben élő lakosság és a környező településekkel való sajátos kapcsolat indokol.

A megyei jogú státusznak – közigazgatási szempontból – leginkább szembetűnő előnyei a következők:

• Az állami és önkormányzati feladatokat széleskörűen ellátó, egységes hivatalokat tartanak fenn, és működtetnek.

• Feladataikat magas szintű szakértelem, szakmai felkészültség és infrastrukturális háttér biztosításával látják el. Ezekben a hivatalokban specialisták dolgoznak, nem univerzalisták.

• Költséghatékonyan egy szervezetrendszer keretein belül látják el mindazon feladatokat, amelyek a nagyvároson kívül a környező települések lakosságának ellátását is jelentős mértékben érintik.
A megyei jogú városok hangsúlyos szerepe kiemelkedő abból a szempontból is, hogy az ország lakosságának közel egynegyed részét teszik ki, meghatározva ezzel az országgyűlési választások esetleges eredményét. A többségében megyeszékhely települések központi fekvéssel rendelkeznek, közlekedési központok, igazságszolgáltatási centrumok, a gazdasági élet (ipar, kereskedelem) központjai, centrumai a felsőoktatásnak, az egészségügyi szakellátásnak, a tudományos, kulturális, művészeti életnek és a sportnak.

A megyei jogú városok más városokéhoz nem hasonlítható módon hatnak a vonáskörzetükben lévő települések és a környezetükben élők mindennapjaira. Az általuk nyújtott szolgáltatások és fenntartott intézmények révén alapjaiban meghatározzák nemcsak a saját közigazgatási területükön élők, hanem a környező községekben, városokban élők életét is. Nem véletlen, hogy területi és feladatellátási szempontból betöltött kiemelt szerepük okán a hatályos önkormányzati törvény jelenleg is indokoltnak látja ezen városok kiemelését a közigazgatás rendszerének többi eleme közül.

A megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának egymáshoz való viszonya
A megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának jogszabályban nevesített feladat és hatásköre tekintetében számos anomália tapasztalható, amely megszüntetésre vár. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatóak például az alábbiak:

• A megyei jogú város jegyzője nem tagja a megyei védelmi bizottságnak – még tanácskozási joggal sem rendelkezik – bár a megyei védelmi bizottság illetékességi területe kiterjed a megyei jogú város közigazgatási területére is.

• A megyei főjegyző – jogorvoslati eljárás alapján – dönt a megyei jogú város közgyűlése megválasztható tagjainak számát megállapító helyi választási iroda vezetőjének határozatáról oly módon, hogy további jogorvoslatnak nincs helye.

• Az önkormányzati törvény rendelkezései alapján kötelezően működő egyeztető bizottságoknak nincs valós hatásköre, nem rendelkeznek eszközökkel a hatékony együttműködés kialakításához, így működésük jelentéktelen.

Az önkormányzati rendszer átalakítása során célszerű lenne megteremteni a megyei jogú város képviseletét a megyei közgyűlésben. A megyei jogú város ezzel legitim módon lehetne része a megyének. A helyi politikai hatalmat megtestesítő polgármester szerepet kaphatna a megyei közgyűlés munkájában, míg a megyei jogú város jegyzője – mint igazgatási szakember -teljes jogú tagjává válhatna a megyei államigazgatási kollégiumnak (Már csak azért is, mert egymaga több elsőfokú feladat- és hatáskör címzettje, mint a kollégium tagjai együttesen.).

A járások és a megyei jogú városok kapcsolata

A járás és a megyei jogú város közötti – közigazgatási – kapcsolat még nem tisztázott, ezért célszerű ennek részletes rendezése a megalkotandó önkormányzati törvényben.

Ennek többféle módja lehet, de egyik lehetséges megoldásként elképzelhető a következő:

• A megyei jogú városok kiemelt szerepére tekintettel indokolt, hogy az e településeken működő hivatal a továbbiakban is olyan egységes szervezetként működjön, amely önkormányzati és államigazgatási feladatok is ellát.

• A megyei jogú városokban a járási hivatal által ellátott feladatok is az önkormányzati szervezetrendszer keretei között kerülhetnek ellátásra.

• Az önkormányzati törvény tételesen felsorolhatná, hogy ezekben a városokban mely szervezeti egységeket kell kötelezően létrehozni, és milyen – országosan egységes – elnevezéssel.

• Az államigazgatási feladatokat ellátó, de a polgármesteri vagy jegyzői hivatal szervezeti keretei között működő hatáskört gyakorlók kinevezésében a megyei kormánymegbízott tényleges jogosítványok biztosításával érdemi szerepet kaphatna.

A megyei jogú városok esetében nem változna tehát lényegileg a feladatok ellátásának rendszere – de a módja igen – hiszen egy jelenleg is megfelelően felépített, hatékonyan működő és az állampolgárok felé egységes hivatali ügyintézést lehetővé tevő rendszerről van szó.

Összegzés

Az önkormányzati rendszer átalakítása során a megyei jogú városok a feladatmegosztás új típusú rendszerében az alábbi fő feladatokat láthatnák el:

• minden települési önkormányzat által ellátandó vagy ellátható kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatokat,

• az államtól megállapodás alapján „visszaszerződött” állami – kormányhivatali feladatokat,

• törvény által a megyei jogú városra telepített, de más települések vonatkozásában a kormányhivatal járási kirendeltsége által ellátott államigazgatási feladatokat.

A fentiekben vázlatosan kifejtett rendszer kiépítése esetén megvalósíthatóvá válna az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztásának elve úgy, hogy a települések döntő többsége mentesülhetne azon állami feladatok alól, amelyek ellátására önerőből képtelen, valamint a kormányhivatalokban országosan 23 járási kirendeltséggel kevesebbet lehetne kialakítani.