A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) alkalmazása, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti elhatárolása a gyakorlatban több esetben is kihívás elé állítja a jogalkalmazót. Jelen írás célja az alkalmazás és az Ákr.-től elhatárolás bemutatása, továbbá javaslattétel az eljárásrend alkalmazására.

Pkbt. alkalmazása

A Pkbt. 1. § (2) bekezdése meghatározza a panasz fogalmát, így „„a panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá”. Főszabály szerint a panasz – mivel a panaszt tevő jogát orvosolja – az azt elbíráló szerv valamely tevékenysége folytán okozott érdeksérelem orvoslására irányul.

A Pkbt. 1. § (3) bekezdése tartalmazza továbbá a közérdekű bejelentés fogalmát is, „a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.” Lényege, hogy valamely harmadik fél által elkövetett (a bejelentő által vélelmezett) jogszabálysértésre tekintettel a harmadik fél elleni eljárás lefolytatását célozza. Ez az eljárás nem a bejelentő (vagy más) jogsérelmének reparálására irányul, hanem hivatalból indítható eljárás kezdeményezését jelenti. A hivatalbóli jegyzői eljárás megindításának gyakori előzménye a jegyzőhöz érkezett panasz/közérdekű bejelentés, amely a hatóság észlelésének vagy tudomásszerzésének egyik formája. A korábban meghatározottak alapján a Pkbt. szerinti panasz és bejelentés nem hoz ugyan létre hatósági jogviszonyt a panaszos/bejelentő és az eljáró szerv között, ebből azonban nem következik az, hogy a beadványok folytán nem kerülhet sor hivatalból hatósági eljárás lefolytatására. Álláspontom szerint ebben az esetben a panaszost/közérdekű bejelentés előterjesztőjét nem kell a lefolytatott eljárás részletes megállapításairól tájékoztatni.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető a Pkbt. 2/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. Amennyiben a mellőzésről dönt a jegyző, javaslom a beadványra felvezetni azt a Pkbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozva, és aláírással ellátni.

A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. Amennyiben a mellőzésről dönt a kiadmányozásra jogosult vezető, arról a beadvány előterjesztőjét a Pkbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozva tájékoztatni kell.

A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Pkbt. 2/A. § (2) bekezdés rendelkezése értelmében. Erről a panaszost/közérdekű bejelentőt a Pkbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozva tájékoztatni kell.

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi a Pkbt. 2/A. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján. Ezt a beadványra a Pkbt. vonatkozó rendelkezésére hivatkozva javasolt feljegyezni, és a kiadmányozásra jogosult vezetőnek/jegyzőnek aláírni.

Ákr.-től történő elhatárolás

Az Ákr. 7. § (2) bekezdése meghatározza, hogy mi minősül hatósági ügynek, eszerint „e törvény alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.”

Egységes a szakmai gyakorlat abban, hogy a Pkbt. hatálya alá tartozó ügyek nem tartoznak a hatósági ügyek közé. A Pkbt. szerinti eljárásban csak azoknak a sérelmeknek az orvoslására kerülhet sor, amelyek nem tartoznak bírósági vagy közigazgatási eljárás, így az Ákr. hatálya alá. Ezekben az ügyekben az érintett éppen úgy közigazgatási szervhez fordul egy konkrét kérelemmel, mint a hatósági ügyek esetében, azonban a panasz/bejelentés mégsem minősül közigazgatási hatósági ügynek!

Mivel ezen eljárásokat a Pkbt. szabályozza, ezért azok nem tartoznak az Ákr. hatálya alá, így a Pkbt. és nem az Ákr. eljárási szabályait kell alkalmazni:

A panasz és a közérdekű bejelentés lezárása nem döntéshozatallal történik, hanem írásbeli értesítéssel vagy szóbeli tájékoztatással. Ezek a közigazgatási cselekmények joghatással nem járnak, jogokat és kötelezettségeket nem állapítanak meg, vagyis nem tekinthetők olyan hatósági döntésnek, amely ellen akár közigazgatási, akár bírói úton jogorvoslatnak volna helye.

Az áttételre vonatkozó különbségek tekintetében fontos tudni, hogy a Pkbt. 1. § (5) bekezdése értelmében, ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Tekintettel arra, hogy ennek során nem az Ákr.-t kell az eljáró hatóságnak alkalmaznia, a panaszt/közérdekű bejelentést nem végzéssel, hanem a másik jegyzőhöz/hatósághoz címzett levéllel kell áttenni. 

A Pkbt. 2. § (1) bekezdése határozza meg az eljárási határidőt: a panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.

Eljárásrend

A panaszok és a közérdekű bejelentések intézésének eljárásrendjét indokolt belső szabályzatban rögzíteni. A panaszokra/közérdekű bejelentésekre adandó válasz kiadmányozása előtt javasolt – szükség esetén – a panaszossal/bejelentővel rövid úton a kapcsolatot felvenni, amennyiben van, indokolt a szervezeten belül másik érintett szervezeti egységgel is egyeztetni, ami alapján soron kívül az ügyben szükséges intézkedéseket megtenni.

Javaslom, hogy a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről részletes, teljes körű, adott esetben az előzményekre is kiterjedő feljegyzés készüljön, ami alapja a válasznak.

Mire terjedjen ki a feljegyzés?

• Az irányadó és hatályos jogszabályi hivatkozásokra,
• az adott ügyre vonatkozó megoldásra vagy megoldási lehetőségekre, a további intézés vagy elintézés módjára vonatkozó megállapításra.
• Érdemes kitérni arra is, hogy az adott ügyben megelőzte-e hasonló taralmú beadvány.
• Amennyiben a vizsgálat a panasz tárgyát képező ügy kezelésével kapcsolatban esetlegesen mulasztást, határidő túllépést, eljárási, adminisztratív vagy bármilyen más hibát tárt fel, azt is indokolt megállapítani. Az ilyen jellegű megállapításnak a panaszok vizsgálata során nem az eljáró ügyintéző elmarasztalása a cél.

Fontos, amennyiben a panaszos/bejelentő nem tekinthető ügyfélnek, úgy számára a vizsgálati megállapításokat tartalmazó választ megküldeni nem kell, elegendő arról tájékoztatni, hogy panasza/bejelentése kivizsgálásra került.

Szem előtt kell tartani, hogy a panaszos beadványok sok esetben visszajelzést nyújtanak a jegyzőnek a hivatal munkájáról, a jellemző problémákról, ezzel összefüggésben pedig arról, hogy milyen területen szükséges beavatkozni.