A parlagfű úgy látszik mind több embernek ad munkát, megoldás azonban nyilatkozatokkal és sajtótájékoztatókkal nem történhet. Így történt az a július 22-én történt sajtótájékoztatón is, ahol Eke István főosztályvezető (FVM), Bujdosó László országos tisztiorvos, Sándor László a közmunkatanács elnöke és Majsai Sándor BM – Település Iroda főosztályvezetője magyarázták a dinamikus egyhelyben járás okait „A parlagfű mentesítési program végrehajtásában”. Egyebet ebben az időpontban már nem is tehettek.

A vetésforgó, a gyomszabályozás, így a parlagfű mentesítés fontos, olcsó és hatékony eszköze. A vetésforgó szakaszaiba olyan növényeket kell iktatni, mint például az őszi gabonák (búza, rozs), amelyek képesek elnyomni a parlagfüvet. A vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy minden évben hatékonyan tudjunk védekezni, hol a parlagfű elnyomásával (például: búza), hol a gyakori kaszálással (például: füves here, lucerna), hol pedig vegyszerrel, mint például kapás kultúrák. A termesztett növények vetés ideje, magágy előkészítésre, állomány sűrűsége és betakarítási ideje nagymértékben befolyásolja a parlagfű életlehetőségeit.

Nagyon fontos figyelni arra, ha a betakarítás ideje elhúzódik a gyomok könnyen fölé nőhetnek a kultúrnövénynek, elnyomhatják, nehezíthetik a betakarítást, magot érlelhetnek.

A tarlóhántás, tarlóápolás a parlagfű elleni védekezés egyik kulcs fontosságú helye. Számos helyen a betakarítás után hántatlanul otthagyják a tarlót, pedig ezzel okozzák a legnagyobb kárt. A parlagfű a tarlón érzi a legjobban magát, virágzik, magot érlel egész késő őszig. Ha nem végzünk a betakarítás után közvetlenül tarlóhántást, majd ápolást szükség szerint, akkor több évre elfertőztük a talajainkat parlagfűvel. Tudnunk kell, hogy a parlagfű magvai a felszínen 4 év alatt vesztik el csírázó képességüket a 30-40 cm-es rétegben, akár 40 évig is csírázó képesek maradnak. Így előfordulhat a privatizációban földhöz jutott gazdát egy mélyszántás kellemetlen meglepetésben részesítheti önhibáján kívül.

Mechanikai gyomszabályozás

A mechanikai gyomszabályozás gépi eszközei rendkívül sokfélék, alkalmazásuk helye és időpontja szabja meg hatékonyságukat.

Fogasok és boronák hatása: a hálóboronával és a gyomfésűvel a teljes talajfelületet munkáljuk meg. A kultúrnövény kelése előtt un. vakboronálást végzünk vagy a fiatal kultúrnövény állományban használhatjuk. A hálóborona régi eszköz, a gyomfésű és a rugós borona új fejlesztés. Ez utóbbiaknál a munkamélység és a talajra kifejtett nyomás állítható. Hálóborona hatását elsősorban a kelőfélben lévő gyomokban fejti ki. A boronák, fogasok nagy munkaintenzitásúak, nagy felületet képesek megművelni. Felhasználásuk elsősorban a gabonatermesztésben lehetséges. Hatékonyságuk függ a terület gyomflórájától, fejlettségi állapotától, a talaj kultur-állapotától, minőségétől, féleségétől, a tábla fekvésétől, lejtési viszonyaitól. A gyomirtás hatékonysága 20-90%-közötti lehet, 40-70%-os eredmény jó. A gép választását a sebesség, a talajra ható nyomás, a munka mélysége befolyásolja.

1. táblázat: A különböző eszközök hatékonysága az eltérő kultúrákban

(Dierauer et. al. 1994.)

+ + + jól használható

+ + alkalmas

+ lehetséges

0 nem lehetséges vagy nem javasolható

A kultivátor hatása kétirányú, a gyökerek elvágása és a csírázó gyomnövények betemetése. 20-60 %-át képes a gyomnövényeknek megsemmisíteni. Tartós hideg, alacsony hőmérséklet esetén alacsony a hatékonysága. A kapa szögállása, haladási sebessége, a talaj típusa és a munka mélysége szintén befolyásolja a munkáját. A sorközművelő gyomkefe előnye, hogy a sorokban kiválóan dolgozik és egészen a kultúrnövény mellett haladhat. Horizontális és vertikális művelő eszközös változatot ismerünk. Hatását a gyomok kitépésével, ill. betemetésével fejti ki. Minimális sorközigénye 17 cm, gyomirtó hatása 40-92 %-os. Hatékonysága akkor a legjobb, ha a gyomok négyleveles stádiumában alkalmazzuk.

Az ujjas forgóborona az előző két eszközt egészíti ki. Ugyanis ezzel a géppel a sorok közé tudunk benyúlni és ott megfelelő munkát végezni. Hatása 60-80%-os, néhány esetben a termesztett növény is károsodik, de sok kézi munkát tudunk megtakarítani.

A csillag vagy küllős kapa csak a csíranövényben lévő egynyári gyomokat pusztítja hatékonyan. Hatását elsősorban a talajcserepesedés megszüntetésén, porhanyításán keresztül fejti ki. Munkája következtében a kultúrnövény kedvezően fejlődhet és így elnyomhatja a gyomokat.

A következő számban a kézi gyomszabályozással foglalkozunk, amelynek a legnagyobb a hatékonysága a parlagfű visszaszorítására.