A vadkárbecslési eljárásról 2010/3.

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

A vadkárbecslési eljárásról 2010/3.

évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Kása Róbert - Varga Zoltán



Cikkünk megírásának elsődleges célja az volt, hogy segítsük egy egységes vadkárbecslési eljárásmenet kialakítását. A vadkárbecslési módok sokféleségéről személyesen gyűjtöttünk tapasztalatokat. Reméljük, az alábbiakban hasznos segítséget és pontos útmutatást tudunk az Önök munkájához nyújtani.

A vadkárbecslési eljárás megindítása

AZ 1996. LV. Tv. (a továbbiakban Vtv.) V. fejezete rendelkezik a kárbecslés eljárásról. A jogszabály 2010. 03. 12-ével újra a területileg illetékes jegyzőt nevezi meg, mint az ügyben eljáró hatóságot.

A 81. § (1) rögzíti, hogy a károsultnak a kár bekövetkeztétől, vagy folyamatos kártétel esetén az utolsó károkozástól számított 30 napon belül kell bejelentést tennie a kárért felelős személy felé. Gyakori eset, hogy ezen bejelentés csupán szóban, telefonon történik, így annak megtétele, valamint a határidő betartása nem igazolható. Miért is fontos ez a momentum? A nevezett jogszabályi hely 81. § (2) rendelkezik arról, hogy amennyiben a felek között a 81. § (1) szerinti bejelentést követően 8 napon belül nem születik egyezség, úgy a károsult, ha kárának megtérítését nem közvetlenül a Bíróságtól kéri, 8 napon belül kérheti az illetékes települési Önkormányzat Jegyzőjét a vadkárbecslési közigazgatási eljárás lefolytatására. Fontos tényező, hogy csak és kizárólag a károsult fordulhat a Jegyzőhöz az eljárás megindítása céljából. Amennyiben a károsult nem tudja igazolni, hogy a károkért felelős személyt értesítette, vagy a 8 napos egyezségi határidő még nem telt le, úgy az eljárás megindítását a Jegyző elutasíthatja. Ha a 81. § (1) bekezdés szerinti értesítéstől számítva több mint 16 nap telt el, akkor a károsult igazolási kérelmet nyújthat be, a hatósági eljárás szabályairól szóló törvény szerint.

Mely esetekben beszélhetünk vadkárról?

A vadkárbecslési eljárás keretébe tartoznak az alábbi kárbecslések, melyet a Vtv 75. § (1) pontosan meghatároz: mezőgazdasági vadkár (szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen), erdei vadkár (erdő és külterületi fásítás, csemetekert), vad-gépjármű ütközése, vadászati kár (vadászati tevékenységgel okozott kár), vadban okozott kár (vad elpusztítása). A mezőgazdasági károk esetében a 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) 82. § (3) bekezdésében szereplő időszakokat is figyelembe kell venni. A repce, káposztarepce haszonnövények esetében az őszi gabonákra vonatkozó időkorlátot alkalmazzuk.

Ha olyan helyen keletkezik vad által okozott kár, amelyik a Vtv szerint nem a vadászterület része (település belterülete, zártkert, repülőtér, nem mező-vagy erdőgazdálkodási célból bekerített hely stb.), akkor ezeken a területeken nem a Vtv rendelkezései az irányadóak, hanem a Vtv. 75 § (3) A jogosult a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt. Ilyenkor tehát a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az eljárás során.

A szakértő kirendelése

A becslési eljárás ezen szakaszát két jogszabály is szabályozza. A 2004. CXL. Tv. (a továbbiakban Ket.) 58.§ (1): Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

A Vtv. 81. § (3) rendelkezik arról, hogy a kár megállapítását szakértő végzi, akit a Jegyző 5 napon belül rendel ki. A vadkárbecslési eljárás speciális hatósági eljárás, amelyet külön jogszabály szabályoz. A szakértő kirendelésénél ezért fontos a Ket. 58.§ (1) b,) és a Vtv. 81. § (3), jogszabályokra együttesen hivatkozni. A szakértő személyét illetőleg is eltérő a két jogszabály rendelkezése. A Ket. 58.§ (3): Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki. A Vtv. 81. § (3): a kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A Vhr. mint a Vtv. végrehajtási rendelete 83. § (1) és (3) bekezdése szerint kárbecslést legalább középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet. A kirendelhető szakértőkről a területileg illetékes MGSZH Vadászati hatósága nyilvántartást vezet, melyet a Jegyző rendelkezésére bocsát. A baj ezzel csak az, hogy a két jogszabály ellentétes egymással. Ugyanis a vadkárbecslési eljárást a Vtv. közigazgatási eljárásba sorolta és eljáró hatóságnak a Jegyzőt nevezte meg. Az eljárás alapjogszabálya a Ket., melynek 58. § (3) meghatározza a kirendelhető szakértőt. Az 1987.évi XI. Törvény 1.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben felállított rangsort figyelembe véve egy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Tehát hiába rendelkezik a Vhr. arról, hogy gyengébb kritériumokkal ad szakértői jogosultságot, véleményünk és a hivatkozott törvényi rendelkezés (1987.évi XI.) szerint a közigazgatási eljárás alapjogszabályának Ket. 58. § (3) rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyébként a Vhr. 83. § (1) bekezdésében rögzített kritériumoknak az IRM vagy FVM bejegyzéssel rendelkező szakértő maximálisan megfelel, így nem kifogásolható. A nem ezen jogszabály által nevesített szakértő nem folytathat szakértői tevékenységet közigazgatási eljárásban és megállapításai alapján nem lehet kártérítési igénnyel a későbbiekben Bírósághoz fordulni.

Célszerű alkalmazni a Ket. 156. § (1): A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget – ha törvény másként nem rendelkezik – a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. Ezzel talán a további egyezséget is elősegíthetjük.

Szakértőt, de milyet?

A Vadászati hatóságok által a jegyzői hivatalokba küldött szakértői listákkal szemben sokszor találunk kivetni valókat, melynek oka a fent vázolt probléma. A jogszabály értelmében gyakorlatilag bárki kérheti a vadászati hatóságtól a névjegyzékbe történő felvételét. A Jegyző az MGSZH által neki eljuttatott listából választ szakértőt az eljárás lefolytatásához. Nincs, nem lehet tudomása arról, hogy az általa választott személy valóban alkalmas-e a feladat szakszerű elvégzésére, vagy csak épp megfelel a középfokú végzettséget és 5 év szakmai gyakorlatot előíró kritériumnak? Az FVM és IRM szakértői listájára való felvétel előfeltétele többek között a felsőfokú szakképzettség megléte, a publikált tudományos tevékenység és az erkölcsi bizonyítvány megléte is.

A kárbecslési eljárás összetettsége és bonyolultsága miatt célszerű olyan szakértőt kirendelni, aki a vadászat, vadgazdálkodás szakterületén több részterületen is képes megfelelő jártassággal szakértői munkát végezni. A FVM és IRM szakértői adatbázisában szereplő szakértők esetében a részszakterületek (mezőgazdasági vadkár, erdei vadkár, vad-gépjármű ütközése, vadászati kár, vadban okozott kár, stb.) is ellenőrizhetők az interneten keresztül. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az FVM lista nem napra kész, néhány hónapos késés a frissítéseknél előfordul.

Amennyiben a jegyző az eljárás során az összes –egymásnak több pontban ellentmondó- jogszabálynak egyszerre meg szeretne felelni, akkor azt tudjuk javasolni, hogy az MGSZH által kiadott szakértői listát egyeztessék le az FVM és az IRM szakértői névjegyzékével. Olyan szakértőt kérjenek fel az eljárásban való részvételre, aki az MGSZH listáján és valamelyik minisztérium névjegyzékében egyaránt szerepel és a tevékenységi köre feljogosítja az adott feladat elvégzésére. Ha nem találnak olyan szakértőt, aki szerepel mindkét listán, akkor a minisztériumi névjegyzékből kérjenek fel szakértőt, mert így tesznek eleget a magasabb rendű jogszabály, a Ket. előírásainak.

A minisztériumi adatbázisból történő kirendelésnek mindezeken felül számos előnye van. A szakvéleményeik alaposak, objektív kárfelméréseken és nem becsléseken alapulnak, melyeket a későbbiekben Bírósági szakaszba jutott ügyeknél kirendelt igazságügyi szakértő, mint biztos alapot tud felhasználni. Az ilyen szakvélemény nem ad lehetőséget érdemi vitára a feleknek és a legtöbbször egyezséghez vezet. Sajnos tekintettel kell lenni arra, hogy a vadkár jogcímen kapott kártérítés adómentes (1995. évi CXVII. Törvény, 1. sz. melléklete 6.1. pontja) és ezért előfordulhatnak visszaélések is. A visszaélések elkerülése érdekében tanácsos, ha nem a felek közvetlen közeléből rendelünk ki szakértőt. A szakértő feladata nem csupán a korrekt és pontos kárfelvétel, hanem a tényállás tisztázása (vadkár vagy mégsem?!), és az eljáró jegyző munkájának segítése is.

A szakvélemény

A Vtv. 81. § (4) értelmében a szakértő köteles a kárfelmérést 5 napon belül megtenni, amelyről az elkészült jegyzőkönyvet (Vhr. 19. sz. mell.) haladéktalanul köteles a Jegyző rendelkezésére bocsátani. Az egyezség megkötésére megfelelő a Vhr. mellékletében szereplő jegyzőkönyv, melyet a szakértőnek a helyszínen kell elkészítenie. Ha nem jön létre egyezség akkor részletesebb szakvéleményt kérhetnek a felek, amely az érdemi megállapításokban nem térhet el az egyszerűsített jegyzőkönyvtől.

A szakvélemény tartalmazza a felek és a szakértő megnevezését, címét, a károsított ingatlan helyrajzi számát, területét, a károsított haszonnövényt, tárgyi eszközt, fajt, a kárt okozó megnevezését, a kár mértékét, a kár értékét, a kármegosztás arányát, a kármegelőzési tevékenység felek részéről, megállapításokat, javaslatokat.

Egyezség létrehozása

A Jegyző felhívja a kárbecslési eljárásban érdekelt feleket az egyezség megkötésére. Ezt célszerű akkor megtenni, amikor a felmérést végző szakértő még ott tartózkodik. A felek egyezségének alapja, hogy elfogadják a szakvélemény tartalmát és megállapításait a Vtv. 81. § (6) szerinti formában. Fontos tájékoztatni a feleket, hogy egyezség hiányában csak a károsult félnek van joga a jegyzői határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül keresettel Bírósághoz fordulni, kárának megtérítéséért. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár (Vtv. 81. § (8)). Az esetek nagy részében egyezséggel zárul a vadkárbecslési eljárás, azonban ez megyénként, településenként is különböző. Az egyezséget legtöbbször személyi tényezők gátolják. Akár a károsult termelő, akár a vadászatra jogosult viseltetik ellenérzésekkel a másik fél iránt, az egyezség nem jön létre. Ezekkel a személyes ellenérzésekkel sem mi, sem Önök nem tudnak mit kezdeni. Talán az Önök oldaláról az egységesített eljárásmenet, a mi oldalunkról az objektív, pontos és független szakértői munka javíthat ezen a helyzeten.

Reméljük írásunkkal sikerült segítséget nyújtani a vadkárbecslési folyamat átláthatóbbá, gördülékenyebbé tételéhez. Ehhez kívánunk Önöknek jó munkát!

Varga Zoltán                                                                      Kása Róbert

FVM Vadászati és vadgazdálkodási szakértő                          FVM Vadászati és vadgazdálkodási szakértő

Vadgazdálkodási igazságügyi szakértő                                  Kapuvár

Bábolna                                                                              kasarobert@vadkarszakertok.hu

vargazoltan@vadkarszakertok.hu

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu