Az önkormányzatok gazdálkodásának néhány aktuális kérdése, Az államkötvény-vásárlás buktatói (?)

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

Az önkormányzatok gazdálkodásának néhány aktuális kérdése, Az államkötvény-vásárlás buktatói (?)

XVII. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Csörgits Lajos dr.
aljegyző, egyetemi adjunktus
Győr Megyei Jogú Város
Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tan

 

1. Az önkormányzati gazdálkodás alapelvei

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Vagyon tv.) szabályozza a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit. [Vagyon tv. 1. § (1) bek.] A Vagyon tv. rendelkezései azonban nem vonatkoznak az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára. [Vagyon tv. 2. § a) pont] A Vagyon tv. előírásait tehát nem lehet alkalmazni az önkormányzatok pénzeszközeire, pedig az államkötvény vagy más értékpapír vásárlásakor azok voltak nekik, abból történt az ellenérték teljesítése.

Az önkormányzatoknak, mint közpénzzel gazdálkodó szervezeteknek a „jó gazda” gondosságával kell eljárni: a helyi önkormányzat a rendelkezésére álló forrásokat szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonysági és eredményességi szempontokat szem előtt tartva használhatja fel. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (röviden: Áht., államháztartásról szóló törvény) 61. § (1) bekezdése is rögzíti, hogy „az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása”. Az eredményesség pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodásnak lehet gyümölcse, hozama. Sőt, ha a vizsgálatnak a tárgya az eredményesség is, akkor pedig azt is jelenti, hogy cél is az eredményesség, vagyis hozam, gyümölcs elérése.

Az Áht. 5. § (1) bekezdése szerint a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg. Ugyancsak az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja szerint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket az önkormányzat költségvetési rendeletének kell tartalmaznia. A finanszírozási bevételek és kiadások meghatározását az Áht. 6. § (7) bekezdése tartalmazza. E bekezdés a) pont aa) alpontja szerint finanszírozási bevételek és kiadások a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásából és értékesítéséből származó bevételek és kiadások. Ugyancsak az államháztartási törvény 4/A. § (3) bekezdése szerint a költségvetési többlet felhasználása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

Így Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (röviden: Önkormányzat), mint más önkormányzatok is általában a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében határozza meg azokat a szabályokat és hatásköröket, melyek alapján az Önkormányzat finanszírozási kiadásokat teljesít és bevételeket számol el.

Ennek megfelelően Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az átmenetileg szabad pénzeszközeit – egy adott pillanatban a költségvetési gazdálkodása során fennálló, de később a kötelező és az önként vállalt feladatainak finanszírozását szolgáló költségvetési többletét – költségvetési rendelete szerint lekötött betétként vagy államilag garantált értékpapírban történő elhelyezés útján hasznosíthatja. Az Önkormányzat a költségvetési gazdálkodása során az elmúlt időszakban átmenetileg szabad pénzeszközeit e kettő formában hasznosította. Azonban egyetlen törvény szerint sem szabálytalan az, ha kockázatos(abb), azaz nagyobb hozamígéretű értékpapírba fektetne egy önkormányzat.

 

2. Az önkormányzati befektetések

Az önkormányzati gazdálkodásban naptári éven belül általában három olyan időszak van, mikor az önkormányzatok részére költségvetési többlet halmozódhat fel, most ide nem értve az általában egyszeri és esetleges, előre nem számítható vagyonhasznosításból (elsődlegesen vagyonértékesítésből) származó bevételt. E három időszak alapvetően a helyi adóztatás rendszeréhez köthető, és ennek megfelelően március, szeptember és december hónapokban jelentkezhet a helyi adófizetési kötelezettségek adóalanyok részéről történő megfizetése révén. Ezen költségvetési bevételek az önkormányzatok egész éves feladatainak finanszírozásául szolgálnak, melyek azonban naptári éven belül viszonylag egyenletesen jelentkeznek.

Az önkormányzatok feladata elsődlegesen a közfeladataik teljesítése, ezen belül is a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, melynek során a „jó gazda” gondosságával kell, hogy eljárjanak. Ennek megfelelően két dolgot tehetnek: vagy átmenetileg szabad pénzeszközeiket nem hasznosítják (pl. betétben történő elhelyezéssel, államilag garantált állampapír vásárlásával stb.) és a pénz értéktelenedését (inflációt) felvállalva viselik a vásárlóerő paritáson számolt vásárlóérték csökkenés következményeit; vagy megpróbálják a pénz értéktelenedését csökkenteni és tompítani, esetleg haszonhoz jutni, azaz eredményesen gazdálkodni, így őrizve meg forrásaiknak vásárlóértékét a későbbi önkormányzati feladatellátáshoz.



Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ez utóbbit választotta és választja gazdálkodása során, nem lebecsülve azon tényt sem, hogy államkötvény vásárlásával hozzájárul az államadósság finanszírozásához, így biztosítva – az államháztartás rendszerén belül – forrást a központi költségvetés hiányának kezelésére.

Miben is különbözik a bankbetétben való lekötés egy államilag garantált értékpapírba történő befektetéstől? A bankbetét semmivel sem tekinthető biztonságosabb befektetési formának, mint az államilag garantált értékpapír, azaz az államkötvény. Sőt az államkötvény a legbiztonságosabb befektetési forma, hiszen a vásárolt állampapírért az állam áll helyt. A bankbetétnél az önkormányzatok esetében semmilyen garancia nincsen: nem vonatkozik rá az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap. Minden más befektetési eszköz e két lehetőségnél kockázatosabb.

 

3. Magyar Államkincstár vagy más pénzügyi szolgáltató?

Lényeges kérdés az is, hogyan lehet megítélni azt, ha egy önkormányzat nem a Magyar Államkincstárnál vásárol államkötvényt. A Magyar Államkincstár elsődleges értékpapír forgalmazó, azaz a Magyar Állam által kibocsátott államkötvényeket rajta keresztül lehet megvásárolni.

Mivel elsődleges és nem másodlagos forgalmazó, így az ő tulajdonában nincsenek államkötvények, csak a Magyar Állam képviseletében jár el, és ezért az általa végzett pénzügyi műveletek is korlátozottak. Ha az önkormányzat meg akarja őrizni a likviditását, akkor mástól kell vásárolnia, hiszen a Magyar Államkincstárnál meg kellene várni a lejáratot, vagy az állampapírt vásárlónak, majd azt eladni kívánó személynek, szervnek magának kellene keresni olyan személyt, aki a másodlagos állampapír piacon megveszi az állampapírját, esetleg a korlátozott visszavásárlást használva a Magyar Államkincstárnak napi árfolyamon eladni az államkötvényt, amely előre nem számítható, tervezhető hozamot eredményez, és az árfolyam sokszor nem támogatja a visszavásárlási szándékot. Másrészről a Magyar Államkincstárnál csak olyan államkötvényt lehet venni, amelynek a jegyzése folyamatban van, tekintettel arra, hogy elsődleges forgalmazó, így a korábban kibocsátott (akár tízéves futamidejének utolsó éveiben járó), a jelenleginél lényegesen magasabb hozamú államkötvényhez nem lehet hozzájutni nála. Végezetül azt is érdemes megjegyezni, hogy másodlagos forgalmazók rendszerint intézményi befektetők, akik az államkötvény aukciókon általában magasabb hozamú államkötvényekhez juthatnak hozzá, mint a nem intézményi befektetők, azaz, mint például azok, akik a Magyar Államkincstáron keresztül vásárolnak közvetlenül államkötvényt.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata – pénzügyi kifejezéssel – repo ügyletet kötött, ami az egyik legbiztosabb értékpapír-vásárlási forma (a tankönyvek szerint is!). Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontban értékpapír (részvény, kötvény, államkötvény) vételére kerül sor, és ugyanabban a pillanatban köttetik egy tranzakció az eladásáról is egy későbbi időpontra. A kettő közötti különbözet egy árfolyam-különbözet, ez az árfolyam-különbözet a vevő hozamnyeresége. A repo ügylet biztos befektetési formának minősül, tekintettel arra, hogy az adásvétel tárgyát képező értékpapír – jelen esetben az állampapír – mindaddig, amíg visszavásárlásra nem kerül, a vevő tulajdonát képezi. Abban az esetben, ha nem kerül a későbbi visszavásárlási ár teljesítésre a korábbi vevő, későbbi eladó részére, akkor az állampapír a vevő tulajdonában marad.

A pénzügyi szolgáltatók részére (általában intézményi befektetők, és így másodlagos forgalmazók) kibocsátott államkötvények hozama rendszerint magasabb, mint a bárki által az elsődleges forgalmazókon keresztül (pl. Magyar Államkincstár) jegyezhetőké. A repo ügylet során ezen hozam egy részéről mond le a pénzügyi szolgáltató az állampapírt tőle megvevő majd visszaértékesítő számára. Itt a verseny abban áll a pénzügyi szolgáltatók között, hogy mekkora hozamrészről mondanak le. Másrészről a repo ügylet biztosítja, hogy bármilyen rövid időre is államkötvényt vásárolhasson egy önkormányzat, hiszen megvan a vevője, nem kell hosszú időre (évekre) államkötvényt tartania, illetve azzal a kockázattal számolnia, ha nem talál maga vevőt, akkor likviditási problémája lehet, illetve csak a kényszer miatt rossz kondíciókkal tudná azt értékesíteni.

Ki kell emelni azt is, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 136. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „a befektetési vállalkozás felszámolása során (…) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz (…) nem képezi a felszámolási vagyon részét”. Azaz ha egy befektetési vállalkozás csődbe megy, az ügyfelek ügyfélszámla-állománya (azaz a pénzszámláin vagy értékpapírszámláin kezelt vagyona) nem lesz a felszámolási vagyon része, hiszen arra a letéti számlára vonatkozó szabályok irányadóak a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 147. §-a szerint, azaz ki kell azokat adni a tulajdonosaiknak a megfelelő eljárás lefolytatását követően soron kívül.

Győr városa névre szóló állampapí-rokat vásárolt. Úgy vélem, hogy az Önkormányzat az állampapír-vásárlással a legbiztonságosabb befektetési formát választotta az átmenetileg szabad pénzeszközeinek a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Győr a Magyar Államban bízott, és a Magyar Államba fektette a pénzét.

 

4. Összegzés

A fentiek alapján meg kell tehát állapítani, hogy azok az önkormányzatok, amelyek államkötvényt vásároltak a lehető legnagyobb gondosság mellett, a jogszabályok és az eredményességi szempontok messzemenő figyelembevételével jártak el. Azzal pedig az ismert esetben nem lehetett számolni, hogy a pénzügyi szolgáltató keretében olyan szintű visszaélések valósultak meg, melyek a bűncselekmény gyanúját felvetik, és az a szolgáltató csődjéhez vezet.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu