Birtokvédelem kontra bűnmegelőzés

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Birtokvédelem kontra bűnmegelőzés

XIII. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Ináncsi Tünde dr.
jegyző
Szerencs

Az elmúlt időszakot tekintve fokozatosan emelkedett azon panaszos ügyfelek száma, akik birtokvédelmi eljárás keretében kívánják keresni igazukat.

Az esetek többségében nincs mód az eljárás megindítására vagy eredményes lefolytatására, mivel a panaszok arra irányulnak, hogy szomszédjuk tűrhetetlen magatartást tanúsít velük szemben: fenyegetőzik, fizikai erőfölénnyel visszaélve az erőszak alkalmazását is kilátásba helyezi, nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illeti őket, vagy minden személyes találkozást megragadva szidalmaz. Néhány esetben még attól sem riad vissza, hogy elhullott állati tetemeket dobáljon át az udvarra, fenyegetőző levelet ír, vagy a nyílászárók folyamatos kopogtatásával vagy zörgetésével okoz félelmet. A renitens lakók viselkedésükkel fenyegetettség érzetét keltik a gyengébb félben, magatartásuk alkalmas arra, hogy a másikban félelmet ébresszen. A megfélemlített polgárok – sok esetben a rendőrségtől ideirányítva – utolsó szalmaszálként a jegyzőt keresik fel panaszukkal. Azt kívánják, közigazgatási hatósági eljárás keretében kötelezze szomszédjukat, hogy a jövőben tartózkodjon a sérelmezett magatartás tanúsításától. Az ilyen erőszakos jellegű magatartási elemek kordában tartásához a birtokvédelmi eljárás sajnálatos módon nem megfelelő eszköz. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 191. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

Az itt említett „zavarás” nem mutat azonosságot az ügyfelek által bántónak megjelölt, szomszéd által gyakorolt magatartással, mivel az a zaklatás törvényi tényállásának fogalmi elemeit tartalmazza.

 

 

IMG_3834.jpg

Ez a „tehetetlenség” a jegyzőben is hiányérzetet okoz, hiszen a jogszabályi rendelkezések nem biztosítanak számára hatáskört az eljárás megindítására. A kellemetlenséget az jelenti, hogy egy elkeseredett ember áll vele szemben, tőle várja a megoldást, és annak ellenére, hogy átérzi a helyzetét, meghallgatja és bátorítja, érdemi megoldást nem tud számára nyújtani, mivel a sérelmezett magatartások a már említett zaklatás, vagy akár a garázdaság, illetve fenyegetés bűncselekmények fogalmi elemeit merítik ki. Ennek fényében az eljárás megindítása a rendőrség feladata, de a panaszról készült jegyzőkönyvnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatósághoz történő áttételére sincs lehetőség, mivel az ilyen típusú bűncselekmények esetén az eljárás megindítása magánindítványra történhet. Így csak tájékoztatni tudjuk az ügyfeleket, hogy panaszukkal szíveskedjenek a rendőrséget felkeresni, hiszen az állami szervek közötti feladatmegosztás miatt a jegyző nem képes minden gondra megoldást nyújtani, ne féljenek adott esetben a bírósághoz vagy a rendőrséghez bizalommal fordulni.

Kérjük, látogasson el szakmai fórumunkra, ahol hozzászólhat Az eredeti állapot jelentősége, a tényállás tisztázása birtokvédelmi ügyekben című témához. (szerk.)

 

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu