A köztisztviselők illetményéről a szakirodalomban, az ebben érintett érdekképviseleti szervek, önkormányzati szövetségek, továbbá a helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok vezetői részéről, de a köztisztviselők részéről is viszonylag kevés szó esik. S arról is viszonylag keveset beszélünk, hogy az alapilletmény meghatározó eleme, az illetményalap törvényben – a költségvetési törvényben – meghatározott összege, 2008 óta változatlanul 38 650 Ft.

A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kötelezővé tételét a nemzetgazdasági szempontból gazdaságos mérettel indokolták. A 2000 fő lakosságszám alatti települések esetében a közös hivatal fenntartása kevésbé terheli a fenntartókat, hiszen osztoznak a költségeken. De mi történik, ha időközben egy vagy akár több település lakosságszáma meghaladja a fenti határértéket?

A jegyző által állatelhagyással gyanúsított állatvédelmi szervezetek ügyének rövid vizsgálatát követően az állatelhagyás helyes értelmezéséről elmélkedünk.

LOKÁLIS VAGY INTEGRÁLT VÍZIKÖZMŰVEK A RENDSZERHATÉKONYSÁGÉRT? Az önkormányzatoknak napjainkban számos komplex kihívással kell megküzdeniük a víziközmű-szolgáltatások integrációját illetően, figyelembe véve a fenntartható vízgazdálkodás kereteit. Hogyan lehet konvergálni és optimalizálni a különböző vízgazdálkodási rendszerek működését és integrációját lokális szinten, figyelembe véve az adott jogi, infrastrukturális és pénzügyi környezetet? Milyen gazdasági, szabályozási és technológiai paraméterek befolyásolják ezt…

A felvilágosításkérés iránti jog – más jogosítványok mellett – lehetőséget ad a helyi önkormányzati képviselők számára, hogy az önkormányzat működéséről, a polgármester vagy a bizottságok tevékenységéről tájékozódjanak. Több mint harminc évvel a rendszerváltozás és az első önkormányzati törvény – 1990. évi LXV. törvény –, az Ötv. elfogadása után azonban még mindig sok a kérdés és…

A hulladékgazdálkodás, környezetvédelem és fenntarthatóság területén történő fejlődés egyre inkább a jogi szabályozások átalakítását követeli meg napjainkban, különösen a helyi önkormányzatok szintjén. Magyarországon az önkormányzatok vállalták a kulcsszerepet a helyi hulladékkezelésben, és az elmúlt évtizedekben megfigyelhető gazdasági, társadalmi és környezeti változások új kihívások elé állították a magyarországi önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszert. Bevezető gondolatok E cikk célja…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke körül szerveződő, az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszéke, valamint a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke oktatóinak és kutatóinak részvételével működő szakmai közösség a magyar jogirodalomban 2016 őszén egy rendhagyó kötetet készített el: az önkormányzati vagyongazdálkodás kézikönyvét.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékéhez kötődő szakmai közösség a magyar jogirodalomban elsőként, 2012 őszén elkészítette a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) részletes magyarázatát. A kommentárt 2014-ben és 2016-ban – a jogszabályi változásokra és a kialakuló bírói gyakorlatra is figyelemmel – két alkalommal is…

Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben kezelnek évente. A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik: a megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel. Egyúttal azt gondoljuk, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárásban részt vevő jogi képviselők is haszonnal forgatják majd a kötetet, amely számukra is útmutatásként szolgálhat. A kézikönyv tartalmát tekintve elméleti és gyakorlati ismeretekre is egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást.

E tanulmány az önkormányzatoknál keletkezett köziratokkal kapcsolatban a központi irattárba adást követően elvégzendő eljárásokat vizsgálja, különös tekintettel a levéltári átadásra, amely hivatali kötelezettség.