A közigazgatás egyik alapvető törekvése a szolgáltató szemlélet mind teljesebb kialakítása. A cél az, hogy a helyi önkormányzatok, mind az állami igazgatás, mind az önkormányzati ügyekben egyre szélesebb szolgáltatásokat biztosítsanak. Mind kevesebb idő alatt minél többet tudjanak nyújtani az állampolgároknak.

Mi így csináljuk: három település – Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa – közösen működtet egy intézményt, bölcsődétől a gimnáziumig.  

A magyar médiákban időről időre felröppen a hír: „Paks akadályozza az M6-os autópálya építését.” A gazdasági versenyben egyre lemaradó régiónk teljes joggal várja már a sztráda megépültét, ettől remélve a fellendülést. Ilyen hangulatban mindenki odafigyel, ha a beruházás teljesülésének bármiféle gátjáról hall. „Könnyű bűnbakot kreálni egy „gazdag” városból. A média botrányra és nem sikerre éhes….

A színpompás panorámát mutató jellegzetes dunántúli táj – amely Tolna megye északi és nyugati erdőtömbjeit alkotja – erdészeti és vadászati kezelését a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi. A kezelésükben lévő közel 24 ezer hektáron elterülő dunántúli vegyes lomberdők kitűnő élőhelyet biztosítanak az értékes gímszarvas, vaddisznó és őzállomány számára. A gazdag élővilágot megcsodáló…

17-i számában jelent meg Dr. Hőrich Ferenc „önkormányzati joggal foglalkozó” jogász (ügyvéd) cikke „Önkormányzati döntések és büntetőjog” címmel, amelyben az elhíresült fővárosi VI. és VII. kerületi önkormányzati ingatlanértékesítések kapcsán írja le a véleményét a felelősség kérdésében. Bár alapvetően egyetértek a leírtakkal, két kérdésben megpróbálnám „árnyalni” a jogász-kolléga véleményét.  

A szekszárdi Német Színház története kísérleti irodalom órákkal kezdõdött, Földesi Dénes újságíró vezetésével. 1982. november 11-én egy németül összeállított irodalmi programot adtak elõ a Goethe-év tiszteletére, amelyet alkalmanként megrendezett német nyelvû elõadások követtek.  

Miután már van hazánkban iskolarendszerű kodifikátor-képzés, feltétlenül indokoltnak tartanám annak tantervébe felvenni a közérdekű munkával kapcsolatos törvényi szabályozás elemzését és oktatását a hallgatóknak – negatív példaként.  

Ezen folyóirat 2002. évi 3. számában jelent meg egy írás a „lopakodó” hatáskör-telepítésről, ami azon jogalkotói gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amikor sebtében elfogadott módosításokkal feladatot állapítanak meg az önkormányzat (illetve általában a jegyző) számára anélkül, hogy az azzal járó munka elvégzésének körülményeit vizsgálnák, modelleznék, ne adj isten a szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítanák….

Jelen folyóirat korábbi számaiban már füstölögtem azokon a hungarikumnak számító megoldásokon, amelyeket az EU-s csatlakozás sem tudott „kiölni” a magyar közigazgatásból (pl. az érettségi tételek őrzésével kapcsolatos jegyzői hatáskörök). Most egy újabb magyaros megoldásra hívom fel a figyelmet, ezúttal az építésigazgatás területén. Kár, hogy ez is a negatív példákat gyarapítja.  

Az Országgyűlés 2004 novemberében az Alkotmány módosításával (2004. évi CIV. törvény) együtt elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt (továbbiakban: hvt). A törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását a Kormány a 71/2006. (IV. 03.) számú rendeletében szabályozta. A sorkatonaság megszünt.