Hévíz városának, a hévízi gyógytónak széleskörű az ismertsége, az itt folyó reumatológiai gyógyítás világhírű.  

A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett.  

A repülőtér Magyarország egyik legsűrűbben lakott területének központjában található. 100 km-es körzetében több mint 2 millió lakos él, és 50 km-es sugarában öt nagyvárost találhatunk. Közigazgatási területe két faluhoz, Sármellékhez és Zalavárhoz tartozik. 2004-ben egy ír- magyar közös vállalkozás, a Cape Clear Aviation Kft. szerezte meg a jogokat, hogy az elkövetkező 99 évben üzemeltesse és…

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer fejlesztése és működtetése a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kiemelkedő jelentőségű feladata.  

A zalai emberek életében évszázadokon át a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az 1930-as évek sikeres olajkutatásai nyomán fejlődésnek indult a vidék, később számos helyen forró vízre is bukkantak a fekete arany mellett.  

A Tisza-tó régiójában harmadik alkalommal Kiskörén került sor a régió önkormányzatai tisztségviselőinek találkozójára 2006. március 30-án, amelyen résztvettek politikusok, továbbá 73 település önkormányzati vezetői: polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők.  

Valaha, a régi időkben, mikor még a Duna rakoncátlanul hömpölygött természetes vakvágányán, sokszor kilépve megszokott medréből, egészen a domb lábáig, elöntött minden létező területet. Ebből a vízi világból csupán 20-50 cm-re kiemelkedő foltokon éltek régi elődeink.  

A névadó Gemenc Tolna megyében, a Sió torok alatt található. Ezen a néven vált ismertté az a kiterjedt Duna menti erdőség, amelyet korunk embere természeti kincsként értékel.  

„Abádszalók, a vállalkozó város” című cikkben, Ballagó László jegyző rámutatott azokra az újabb lehetőségekre, amelyek a jövőben a vidéki városok rendelkezésére állnak.  

Őseink, pontosabban nagyapáink, de még magunk sem gondoltuk 20-30 évvel ezelőtt, hogy a Kiskunságban, a kerekegyházi Kunpusztában a szittyós rétek a váltakozó homokbuckák tetején a mezőgazdaság helyett idegenforgalom fog működni. Ehhez azonban kellett a hatvanas évek közepén kezdődött lecsapolási mánia, amely 10 év alatt kiszárította a páratlan szépségű vidéket, eltűntek a tavak, a vizes rétek,…