Dunakanyar Kistérségi Társulás

Az 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről, továbbá a 2004. évi CVII. tv. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról határozza meg e társulások helyét, szerepét. A kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolat rendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység.

A váci kistérséghez három, karakterében eltérő jellegű mikrotérség tartozik. A Dunakanyar bal partjának, a felső – Galga mentének és a Cserhátaljának települései földrajzi helyzetükből adódóan különböző lehetőségekkel és fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek, más-más problémákkal állnak szemben. A települési érdekeken felül emelkedve, felismerve a funkcionális kapcsolat rendszerek meglétét és működését 1999-ben Dunakanyar Területfejlesztési Társulást, majd ezt átalakítva 2003-ban még a törvény hatályba lépése előtt Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulást hozott létre a Váci Statisztikai Kistérség mind a 19 települése. 2005-ban a törvény elfogadását követően a társulási megállapodás módosítására került sor, melyet a résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei elfogadtak. A települési önkormányzatok megállapodtak abban, hogy önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú önkormányzati társulást hoznak létre és működtetnek, a közszolgáltatások magasabb színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása, a kistérségi programok és projektek megvalósítása, a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése és a jogszabályok által a többcélú kistérségi társulások hatáskörébe utalt feladatok ellátása érdekében.
2004-ben 12 millió Ft, 2005. évben 77 millió 668 ezer Ft állami támogatást kapott a társulás. E támogatásból négy feladat közös, társulás keretében történő ellátására kerül sor: közoktatási, gyermekjóléti alapellátási, egészségügyi és belső ellenőrzési.
A központi költségvetés 2005. évtől kezdődően a többcélú kistérségi társulások normatív támogatását biztosítja. A társulás 2005. évi feladatvállalásai révén jogosulttá vált állami normatív támogatás igénylésére, első ízben 2006. évben és azóta folyamatosan. Az első évben 71 millió Ft, a második évben 82 millió Ft az idei évre várhatóan 95 millió Ft támogatásra jogosult.
Jelentős az együttműködés a közoktatási intézmények területén, ehhez kapcsolódóan a társulás 2005 novemberében elfogadta a közoktatási intézkedési tervét. Ezt szakértővel felülvizsgáltatva 2007-ben pedig a 2007-2012-es időszakra vonatkozó közoktatási intézkedési tervet. Ehhez kapcsolódik, hogy vállalták a gyógytestnevelés és logopédiai ellátás megszervezését. Ezt a társuláson belül mikro körzeti felosztásban szervezte meg. A területfejlesztési feladtatok ellátása érdekében 2006-ban kidolgozta a váci statisztikai kistérségben a 2007-2013-as tervezési időszakra a középtávú stratégiáját.
Az eddigiek bemutatása is azt támasztja alá, hogy a jól megfogalmazott térségi célok meghatározása és megvalósítása az artikulált és összehangolt települési érdekek alapján hozzá járulhatnak az életminőség és a versenyképesség javításához. Az érintett önkormányzatok a területfejlesztés, az egészségügyi és szociális ellátás, az alap és középfokú oktatás-nevelés, a közművelődés, a szolgáltatás – szervezési feladatok, a település és területrendezés, a természet és környezetvédelem, a katasztrófavédelem, a közlekedés és a közrend, közbiztonsággal kapcsolatos feladatok megoldásában együttműködnek és a társulásban rögzített módon szervezik meg e feladatok végrehajtását.
Véleményem szerint a fentiek azt támasztják alá, hogy felülemelkedve a helyi érdekeken összefogással, együttgondolkodással, jó szervezéssel a funkcionális kapcsolatrendszerekben rejlő lehetőségek kihasználhatók. Ezzel a kistérségben olyan feladatok is megoldhatók, amelyeket egyik önkormányzat sem tudna önállóan ellátni.
Sajnos állami szinten jelen időszakban kicsit háttérbe szorult a kistérségi társulások támogatása, továbbfejlesztésének lehetőségei. A társulási célok megvalósítása érdekében a térség, köz és magán szereplői közötti együttműködés fórumainak megteremtésével, a térség érdekeinek képviseletével a társulás vezető szerepet vállal, illetve vállalhat érdekegyeztető, kezdeményező, menedzselő és forrás szervező funkció betöltésével a térség fejlesztésében.
Egy jól működő kistérségi társulás, mely megfontolt és egyeztetett célok megvalósításán munkálkodik követendő példa lehet. Alapot adhat a közös gondolkodásra, tovább fejlesztésük irányainak meghatározására nemcsak helyi kistérségi, de állami szinten is.