Van olyan önkormányzat, ahol alkalmazzák a képviselő-testületi munkához a munkaterv intézményét és van olyan önkormányzat, ahol ez nem bevett szokás. Ebben az írásban – a munkatervhez hasonlóan – a határidőhöz kötött egyes feladatokat hozom terítékre, előre jelezve, hogy azok megemlítése korántsem teljes, a lista szinte korlátlanul folytatható.

Bevezetés

Régebben nagy érdeklődéssel forgattam az önkormányzati hatásköri jegyzéket. Minden éveben alig vártam, hogy megérkezzen a friss példány, órákat töltöttünk egymás társaságában. Szép volt, könyvszerű, részletes és a maga nemében izgalmas. Egyfajta vizsgaként is felfogható volt a lapozgatása; mennyit tud az ember az abban foglaltakról. Természetesen az idő ezen a területen is megtette a magáét, ma már mindez elektronikusan áll rendelkezésre és file-ok összességéből áll. Talán ez a régi kellemes benyomás motiválhatott arra, hogy ezeket a sorokat papírra vessem. A cikkben a pontokba szedett és a megjelölt határidőkhöz tartozó feladatok említésénél elsődleges szempont a képviselő-testülethez való kötődés volt. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben szükséges a képviselő-testület döntése, lehet olyan is, hogy ez tartalmánál fogva nem merül fel (például képviselői vagyonnyilatkozatok), de lehet olyan is, hogy átruházott hatáskörben a képviselő-testület valamelyik szerve dönt. A feladatok említésénél kronológiaszerűen haladtam azzal, hogy az utolsó három feladat ugyan évenként ellátandó, azonban az nem konkrét határidőhöz kötött.

1. Forrásmegosztás

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között megosztandó bevételekről való döntés az év első olyan döntése, amelyben szükséges lehet a képviselő-testület döntésének kikérése. Bár évekkel ezelőtt változott a szabályrendszer és rögzítésre került, hogy az osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 54%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 46% részesedés illeti meg, a konkrétumok miatt azt is kimondja a törvény^[1], hogy a fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének tervezetét a kerületi önkormányzatok részére – véleményezés céljából – a tárgyév január 10-éig küldi meg. A véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot kell biztosítani.

2. Képviselői vagyonnyilatkozatok

Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

3. A költségvetés

Minden önkormányzat életében talán a legjelentősebb feladat az éves költségvetésének elfogadása. Az önkormányzati költségvetés az államháztartás része (amely központi és önkormányzati alrendszerből áll), ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az Áht.^[2] előírásai szerint a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Tartalmilag különálló, de mégis ide tartozó szabály, hogy a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

4. Polgármesteri szabadság

A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult. A törvény^[3] szerint a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható, rendkívüli esetben, vagy az igénybevételt megelőzően legkésőbb tizenöt nappal megtett előzetes bejelentést követően veheti igénybe. Minden év január 31-ig a jegyző által vezetett nyilvántartás alapján meg kell állapítani a polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékét, és a ki nem adott szabadságot a tárgyévi szabadsághoz hozzá kell számítani.

5. Óvodai beíratás

Az óvodai beiratkozásra április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, az óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

6. Közbeszerzési terv

A közbeszerzések legalább egy évre előre történő tervezése megteremtheti az alapot a közbeszerzések igény szerinti minőségben és határidőben történő megvalósulásához. A Kbt.^[4] szerint az ajánlatkérők, így az önkormányzat is legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készít az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérő legalább öt évig megőrzi. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. Fontos az is, hogy a közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

7. Zárszámadás

Az önkormányzat a központi döntések megalapozásához, a zárszámadás elkészítéséhez, illetőleg az államháztartás mérlegeinek összeállításához évközi és év végi költségvetési beszámolót köteles készíteni. Ezekben számot kell adni a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, a gazdálkodás eredményeiről, a problémákról, a vagyon gyarapításáról. A feladatok végrehajtását év közben az önkormányzati képviselő-testület áttekinti, majd a zárszámadásról rendeletet alkot. A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz május 31-ig hatályba lépjen.

8. Önkormányzati cégek beszámolója

Szinte minden önkormányzatra igaz, hogy van gazdasági társasága, azaz foglalkoznia kell céges beszámolók kérdésével is. Az ügyvezetés által előterjesztett beszámolót a vállalkozás legfőbb szerveként a képviselő-testület hagyja jóvá, a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában. A könyvvizsgálat célja pedig annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-ei határidőt jelent.

9. Gyermekvédelemről értékelés

A Gyvt.^[5] alapján a települési önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig átfogó értékelést készít. Az értékelést – települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően – meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

10. Döntés a helyi adók bevezetéséről

A törvény^[6] felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint – a megyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be. A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Fontos korlát azonban, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie^[7]. Azaz e tárgyban a döntés legkésőbb december első napján meghozandó.

11. Belső ellenőrzési terv

A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Ennek keretében a jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről, melynek gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

12. Jegyzői beszámoló

A törvény^[8] szerint a jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről. A jogszabály nem ír elő kötelező tartalmat, így a gyakorlat igen vegyesen alakul: a pár soros beszámolótól a tanulmányi szintet elérő ábrákkal, grafikonokkal színezett akár száz oldalas beszámolóig. Ugyanez igaz arra is, hogy ki mikor számol be a hivatal tevékenységéről, adott év utolsó képviselő-testületi ülésén vagy a következő év elején a megelőző teljes évről.

13. Közmeghallgatás

A jogalkotó a közmeghallgatásnak jelentős szerepet szán, hiszen akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében rendelkezik a közmeghallgatásról. Általános előírás^[9], hogy a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

14. Rendőrségi beszámoló

A törvény^[10] előírása szerint rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese számol be.

^[1] A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény.

^[2] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdés.

^[3] A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/C. §.

^[4] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 42. §.

^[5] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdés.

^[6] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §.

^[7] Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §. Lásd még: 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (szerk.).

^[8] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 81. § (3) bekezdés f) pont.

^[9] Mötv. 54. §.

^[10] A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (4) bekezdése.