Háttérsugárzás mérése 2007/4
Orosz Gyula polgári védelmi alezredes
Nógrád megye az ország egyik legkisebb területű megyéje, ám az ipari és természeti eredetű katasztrófák megyénket sem kerülik el. Legfőbbképpen az árvizek és szélviharok okozzák a legnagyobb természeti eredetű károkat.
A rendszerváltás után lecsökkent ipari termelés kisebb veszélyeztetettséget eredményezett. A megyénket veszélyeztetõ legnagyobb jelentõségû ipari létesítmény a szlovákiai mohi atomerõmû. A számunkra kedvezõtlen északnyugati uralkodó széljárás, amely egy esetleges baleset radioaktív felhõjét megyénk irányába fújja, és az erõmû közelsége valódi, potenciális veszélyforrásként jelentkezik.
Az 1986-ban a Csernobilban bekövetkezett atomerõmûi baleset felhívta a világ figyelmét arra, hogy az egyik legveszélyesebb, egész kontinenseket érintõ veszélyforrás a nukleáris alapú energia elõállítása.
Az ilyen súlyos nukleáris balesetek hatásainak megelõzésére, mérséklésére, a megemelkedett háttérsugárzási szint folyamatos monitorozására a kormány az Országos sugárzásjelzõ és -ellenõrzõ rendszer (OSJER) részeként 1995-ben kialakította az Adatgyûjtõ, -mérõ, – archiváló rendszert (AMAR). E rendszer egész országot behálózó mérõállomásai az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, a honvédség és az Országos Meteorológiai Szolgálat kezelésében vannak.
Sajnos a honvédség átszervezése miatt a rétsági és a nagyoroszi laktanyában mûködtetett állomások megszûntek. Csak hosszas utánjárással sikerült elérnünk, hogy a szlovák határhoz legközelebbi – hosszú évek óta megszûnt – rétsági mérõállomást, immár a Rétsági Városi Rendõrkapitányság területén, újra üzembe állítsák, továbbá ezzel egy idõben került telepítésre Balassagyarmaton a határõr-igazgatóság területén is egy mérõállomás.
Megyénk területén jelenleg 6 mérõállomás van telepítve Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Szécsény, Jobbágyi és Buják településeken.
A mérõhelyek adatait egy, a sugárzást érzékelõ szondához kapcsolódó számítógép archiválja, és 10 percenként on-line kapcsolódással az OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központjába (NBIÉK) továbbítja. Normál mûködés idõszakában a katasztrófavédelmi igazgatóságok megyei szervénél mûködõ területi információs központok (TIK) innen tölthetik le a 10 perces mérési adatokat, de baleseti helyzetben lehetõség van a mérõhelyek közvetlen elérésére is. A mérési adatokat a TIK feldolgozza, és arról heti, valamint havi összesített jelentések formájában a megyei védelmi bizottságot tájékoztatja. Az adatokat a Querty Kft. által 1995-ben készített „amar95” DOS-os program és egy Windows- alapú táblázatkészítõ program hivatottak feldolgozni.
Igazgatóságunk részérõl az adatok rugalmasabb kezelése, kiértékelése végett felmerült az igény egy, az AMAR-szoftvert kiegészítõ alkalmazás fejlesztésére. Ez év közepére készült el az „amar2007” segédszoftver, amely elsõsorban a TIK munkatársainak elemzõ-értékelõ munkáját könnyíti meg a bejövõ AMAR-adatok feldolgozásával, jelentések, grafikonok, táblázatok készítésével. Lehetõséget nyújt továbbá az önkormányzatok hivatalos felkérésére aktuális háttérsugárzási adatok szolgáltatására, valamint a jegyzõkhöz érkezõ, a sugárzási paraméterek megemelkedésére vonatkozó lakossági bejelentések valós adatokkal alátámasztott megerõsítésére vagy megcáfolására.
A szoftver alkalmas bármely idõszak meghatározott intervallumú háttérsugárzási adatainak papíralapú vagy elektronikus grafikonos, táblázatos megjelenítésére, a jelentéskészítési kötelezettségbõl adódó feladatokra, úgymint átlagszámításra, legnagyobb és legkisebb sugárzási érték meghatározására. Ezt a programot kívánjuk próbaüzemre átadni az ország tizenkilenc megyéjében mûködõ TIK-munkatársak részére. Kedvezõ visszajelzésük esetén lehetõség nyílhat a segédprogram rendszerbe állítására.
Ezt a nap huszonnégy órájában mûködõ monitoringrendszert kiegészítve, a háttérsugárzás mérésére a Pille-E típusú sugáradag- mérõ mûszert használjuk.
A mûszer elõnye, hogy mobil rendszerû, tehát bárhol telepítés nélkül használható, hátránya, hogy értékelhetõ adatokat azonnal nem, csak a doziméterek bizonyos idõintervallumú kihelyezése és az azt követõ kiértékelése után kapunk, de a háttérsugárzás megállapítására kiválóan alkalmas.
1998-ban a mohi atomerõmû beüzemelése elõtt ilyen típusú mérõeszközökkel az egész megyére kiterjedõ méréseket végeztünk. Egy év múlva, miután az elsõ reaktorblokkot üzembe helyezték, újból végeztünk egy referenciamérést. A két mérést összehasonlítva beigazolódott, hogy a már mûködõ mohi atomerõmû tevékenysége Nógrád megye háttérsugárzására semmiféle negatív hatással nem volt, szignifikánsan megemelkedett értékeket sehol sem tapasztaltunk. A Pille-E mûszer és az AMAR rendszer adatait összevetve pedig azonos szintû háttérsugárzási értékeket kaptunk. Ebben az évben a Pille-E mûszerrel újabb méréseket tervezünk végezni elsõsorban a határ menti települések körében.
A háttérsugárzás fentiekben említett mérési módszerei és az évente egy-két alkalommal megrendezett gyakorlatok során szerzett tapasztalatok egymást kiegészítve alapját képezik egy eredményes nukleárisbaleset- elhárítási rendszernek.
Remélem e cikk elérte kettõs célját, és sikerült vázlatosan bemutatnia – Nógrád megye példáján keresztül – a háttérsugárzás- mérés hivatalos hazai gyakorlatát, valamint sikerült felhívnia az önkormányzati vezetõk figyelmét arra, hogy a lakosságot érintõ sugárzásvédelmi kérdéseikkel forduljanak bizalommal a helyileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz, mivel e szervezeteknél a háttérsugárzás-mérés szükséges feltételei adottak.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
