Az Európai Unió a világtörténelem legnagyobb államszövetsége, amely ráadásul önkéntes alapon jött létre – mondta egyik beszédében José Manuel Barroso.

A jelenlegi 27 tagállam közel 500 millió európai polgára számára a közösségi politikák mentén folyik a jogalkotás és jogalkalmazás, melyhez strukturált intézményrendszerre, szervezeti háttérre van szükség. Az előkészítő és végrehajtó szervezet az Európai Bizottság (http://ec.europa.eu/index_hu.htm), – mely lényegében az EU „kormánya” – a közösségi érdekek megjelenítésére hivatott. A döntéseket az Európai Unió Tanácsa (http://europa.eu/institutions/inst/council/index_hu.htm) hozza, ahol a tagállamok kormányainak képviselői kapnak szerepet a nemzeti érdekek mentén. Az EU népképviseleti szerve az Európai Parlament (www.europarl.europa.eu), melynek tagjait a politikai színskála mentén az európai állampolgárok választják meg 5 évre, az országok népességszámához igazított mandátum arányokban. A közösségi, a tagállami, illetve az állampolgári érdekek megjelenítése mellett sajátos szervezete az EU-nak a Régiók Bizottsága (www.cor.europa.eu). Ez a helyi önkormányzatok véleményalkotói jogkörrel felruházott testülete, melynek tagja jelen írás szerzője is.
Demokratikus berendezkedés mellett a választások a demokrácia ünnepének is tekinthetők. Az uniós polgárok választók és választhatók is egyben, de baj, ha ez csupán jogi lehetőségként értelmezhető számukra. Igazi értelmét a voksolásnak csak akkor látják, ha az EU hatását közvetlen élethelyzetükön keresztül is tudják érzékelni. Ennek tudatosítására a fentiekben felsorolt intézmények mindegyike kampányt folytat a nagyobb részvétel érdekében. Rendezvények sorát tartják mostanság, vitákat rendeznek, a honlapokon keresztül rengeteg információt közölnek, megpróbálják megszólítani az első választókat, de nem csak az intézmények, hanem az európai pártcsoportok is. Bár ők saját hazájukban egymással versenyeznek, de egy kérdésben biztos, hogy konszenzus van az európai mértékadó szereplők között. Egyetértés abban az üzenetben, hogy az európai polgárok lehetőleg konstruktív erőket küldjenek az Európai Parlamentbe, akik építeni akarják Európát, ne pedig olyanokat, akik ha virtuálisan is, de rombolni szándékoznak a közös európai értékeket.
„Miért szavazzunk Európára?” címmel a Régiók Bizottsága április 21-én rendezett sajtóvitát Brüsszelben a négy képviselőcsoport (EPP, PES, ALDE, UEN-EA) vezetője és frakciónként 1-1 EP képviselőjelölt részvételével. A kerekasztal beszélgetésen frakcióik képviseletében angol, észt, francia, holland, lengyel, magyar, máltai, német és olasz RB tagok vettek részt. A vitát a brüsszeli Regional Review újságírója vezette. A résztvevők közös felelősségként fogalmazták meg a választásokra való mozgósítás fontosságát. Az eurobarométer felmérése szerint még európai ügyekben is a polgárok legjobban a helyi képviselőikben bíznak. Lévén valamennyien önkormányzati képviselők is, így a polgárokhoz való közelséget ki kell használni és egyszerű, közérthető nyelven szólni az EU-ról. Ezt szolgálja az ALDE által indított „Simple language campaign”, melynek értelmében a soknyelvű uniónak az „egyszerű” nyelv használatát javasoljuk. Az Európai Parlamentben a polgárokat nem csak képviselni kell, hanem kérdés, hogy hogyan kell képviselni? Hazánk szempontjából ez a képviselet láthatóvá teszi-e Magyarországot és milyen képet mutatunk magunkról? A választóknak ezt kell igazán értékelni és nem csupán a belpolitika pártszimpátiáit visszatükrözni. A vitában résztvevő helyi képviselők európai parlamenti jelöltsége is az EU jobban láthatóvá tételét segíti és ebben a helyi sajtónak nagy szerepe van.
Miről szól a ma és főleg a holnap Európája? Jó lenne, ha nem pusztán a belpolitikai kampányok uralnák a kommunikációs teret – vélik az európai közszereplők. De akkor miről szóljon? Az új parlamentnek választ kell adni egy sor új kihívásra, beleértve a már közhelyszerű világgazdasági válság európai kezelését is. De arra is, hogy mire költsünk többet? Kutatás-fejlesztésre, mezőgazdaságra vagy információs technológiákra? Milyen energiát preferáljunk? Fosszilist, nukleárist, szolárist, vagy szélenergiát? Mi hajtsa az autóinkat? Benzin, hidrogén vagy bioenergia? Meddig bővíthető az unió és mely országok legyenek a legközelebbi csatlakozók?
A választásokat szerte Európában június 4-7 között rendezik. Hazánkban 22 mandátum sorsáról dönthetünk június 7-én. Kik és hogyan képviselnek bennünket az európai kérdésekben? Milyen szabályokat hoznak, milyen álláspontot foglalnak el energiapolitika, mezőgazdaság, közlekedés, információs társadalom, fogyasztóvédelem, biztonságpolitika, esélyegyenlőség és még számos egyéb kérdésben. Ezeket már előre is tisztázhatjuk a jelöltekkel illetve az őket állító pártokkal és mozgalmakkal, de tájékozódhatunk az EP frakcióinak esetenként eltérő álláspontjáról az Európai parlament honlapján is.