Kettős üzemanyagár Magyarországon – megengedhető szabályozás vagy állampolgárságon alapuló rejtett diszkrimináció?

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Kettős üzemanyagár Magyarországon – megengedhető szabályozás vagy állampolgárságon alapuló rejtett diszkrimináció?

,
Szerző(k):
Dr. Hideg Milán István
Európa-jogi szakjogász


Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik[1] – így szól az a jogszabályi rendelkezés, mely módosította a nem magyar felségjelű autók esetében az addig valamennyi Magyarországon tankoló járműre kiterjedő egységes literenkénti maximum 480 forintos díjszabást, nemet mondva ezzel a „benzinturizmusra”.

Tanulmányomban az állampolgárságon alapuló diszkrimináció felmerülési lehetőségét vizsgálom az uniós jog alapján, mely során mindenekelőtt a nyílt és a rejtett megkülönböztetés fogalmát kell tisztázni. Nyílt diszkrimináció esetében kifejezetten az állampolgársága alapján részesül az érintett személy hátrányos bánásmódban, ilyen például, ha egy tagállam joga tiltja a hazai munkahelyeken más tagállamok állampolgárainak foglalkoztatását. Ezzel szemben a rejtett diszkrimináció fennállásának megítélése sokkal nehezebb: ilyen esetekben a megkülönböztetés alapja valamely látszólag semleges, nem közvetlenül az állampolgárságra vonatkozó rendelkezés, azaz olyan feltételek támasztásáról van szó, amelyek ugyan nem kifejezetten az állampolgárságra vonatkoznak, de e kritériumoknak más tagállamok állampolgárai egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudnak megfelelni.[2]

Tekintettel arra, hogy az említett jogszabályi rendelkezés nem a külföldi állampolgárságú személyeket, hanem a külföldi rendszámú járműveket nevesíti, így a Kormány által bevezetett kettős üzemanyagár-szabályozás esetében a nyílt diszkrimináció egyértelműen kizárható. Ennek megfelelően elemzésem további része kizárólag a rejtett megkülönböztetés esetleges fennállásának kérdésére szorítkozik.

Az első vizsgálandó kérdés, hogy az állampolgárság szempontjából valóban semleges, vagy csak látszólag semleges körülmény az, ha egy gépjármű nem magyar, hanem külföldi rendszámmal rendelkezik? Nyilvánvalóan egy külföldi állampolgár is közlekedhet Magyarországon magyar rendszámú autóval s ezáltal külföldi állampolgár is jogosult a kedvezményes hatósági áron üzemanyagot vásárolni, illetve az is előfordulhat, hogy hiába rendelkezik valaki magyar állampolgársággal, ugyanis ha külföldi rendszámú autót kíván megtankolni, úgy magyar állampolgársága ellenére sem hatósági áron, hanem piaci áron fog az üzemanyaghoz hozzájutni. Ezen okfejtés alapján még nem számít diszkriminatívnak a magyar üzemanyagár-szabályozás, hiszen külföldi állampolgár is kerülhet olyan helyzetbe, hogy hatósági áron vásárol üzemanyagot és magyar állampolgár esetében is előfordulhat, hogy csak piaci áron jut benzinhez vagy gázolajhoz. Ugyanakkor vizsgálatunkat folytatva már árnyaltabb képet kapunk, ugyanis a második vizsgálandó kérdésre, mely szerint vajon a külföldi állampolgárok nehezen vagy könnyedén tudnak megfelelni a hatósági ár igénybevételéhez szükséges feltételeknek, az inga sokkal inkább a „nehezebb” felé mozdul. Álláspontom szerint azért nehéz teljesíteni a hatósági árhoz jutás feltételeit, mert általában az uniós polgárok a saját tagállami hatóságuktól beszerzett rendszámmal ellátott gépjárművel közlekednek, így javarészt a német állampolgárok német, az olasz állampolgárok olasz rendszámú autókkal, és így folytathatnánk a sort valamennyi tagállam esetében. Lévén más tagállamok állampolgárai általában nem magyar rendszámú járművek esetében vásárolnak Magyarország területén üzemanyagot, így ez alapján a hatósági árral szemben piaci áron nyújtott szolgáltatás hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amennyiben nem áll fenn olyan kimentő ok, mely indokolja a különbségtételt. A következőkben azt vizsgálom, hogy az üzemanyagturizmus megakadályozása, mint elérendő cél jogszerűvé teszi-e a kettős üzemanyagár-szabályozással megvalósított diszkriminációt.

Az egyenlő bánásmód elve nem tartalmaz abszolút értelemben vett diszkriminációtilalmat, ugyanis az Európai Unió Bíróságának gyakorlata igazolja a megkülönböztetés-tilalom relatív voltát, így jelen esetben is vizsgálni kell, hogy van-e a megkülönböztetésnek jogszerűséget eredményező objektív alapja, azaz arányos vagy önkényes a rendszám honossága szerinti megkülönböztetés. Hogy sérül-e az arányosság elve, az az Európai Bíróság gyakorlatában kikristályosodott „vagyon- vagy érdekbecslés formula” alkalmazásával deríthető ki, amely megköveteli, hogy az eltérés ne haladja meg a kitűzött cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket.[3] A benzinturizmus megakadályozása jelentős célkitűzés, mivel korlátozás hiányában veszélyeztetheti a magyar üzemanyag-ellátást, ugyanakkor álláspontom szerint a Magyarországon bevezetett üzemanyagár-szabályozás nem felel meg az Európai Unió Bírósága által alkalmazott arányosság elvének, mivel nem határolja elég pontosan körül az alanyok körét, amely által számtalan olyan uniós polgár is piaci áron kénytelen üzemanyagot vásárolni hatósági ár helyett, akik Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel vagy munkahellyel, holott véleményem szerint benzinturizmusra hivatkozással csak azok a személyek zárhatók ki jogszerűen a kedvezményes üzemanyag-vásárlásból, akik kifejezetten tankolás céljából érkeznek országunkba.

Mindezek alapján álláspontom szerint a jelenlegi magyar üzemanyagár-szabályozás nem felel meg az Európai Unió jogának. A kollízió feloldása érdekében a jogszabály módosítása szükséges akként, hogy azok az uniós polgárok is hatósági áron jussanak benzinhez és gázolajhoz, akik hazánk területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve akik Magyarországon végeznek munkát, függetlenül attól, hogy az általuk használt gépjármű rendszámát mely tagállam hatósága állította ki.

 


[1] 186/2022. (V. 26.) Korm. rendelet 1. §.
[2] Horváth Zsuzsanna, Mohay Ágoston, Pánovics Attila, Szalayné Sándor Erzsébet: Európai közjog 2, PTE ÁJK, 2016. 46. o.
[3] 222/84. sz. Johnston kontra Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary ügy 38. pont.

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu