Középiskolás fokon - Felmérés az első választók politikai ismereteiről

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Választás

Középiskolás fokon – Felmérés az első választók politikai ismereteiről

évfolyam, lapszám
Szerző(k):
Szőnyi Szilárd újságíró



A Heti válasz című lap cikkének másodközlése

 

Az idei országgyűlési választások előtt első választók közéleti ismereteit szondáztuk. Felmérésünkből kiderül: a rendszerváltáskor született nemzedéknek alig van ismerete az első szabadon választott kormányról, fogalmuk sincs arról, mi az a szamizdat, és kevesebb mint harmaduk tudja, kik azok a III/III-asok.

 

Egy ország – pontosabban annak jobb érzésű fele – hördült fel, amikor 2007-ben a Medián Intézet felméréséből kiderült: a magyarok a nemzet történelmi alakjai közül Széchenyi és Kossuth után Kádár Jánost tartják a harmadik legalkalmasabb államférfinak. Most a Heti Válasz az Európai Választási Szakértők Egyesületével (ACEEEO) karöltve szintén a közvélemény közéleti célú kutatására vállalkozott. Mi azonban nem a politikai véleményükről faggattuk a megkérdezetteket – erről minden felmérésnél hívebben tanúskodik a mostani országgyűlési választások eredménye. Ehelyett arra voltunk kíváncsiak, hogy a társadalom egy fontos csoportja milyen történelmi, politikai ismeretek birtokában dönt a voksáról: mégpedig azok a választók, akik mostanra nőttek szavazókorba.


A 2010-es választásokra jelképes pillanatban kerül sor: most dönthetnek először a parlament összetételéről a rendszerváltás szülöttei. Arról a 400 ezer fiatalról van szó, akik már egyetlen percet sem éltek a szocializmusban, így világnézetüket nem határozzák meg az 1990 előtti évtizedek. Ők készen kapták a demokráciát, és a közelmúltról már nem a saját élményeik, hanem másodkézből érkező benyomások alapján mondanak véleményt.


Fontos tanulság ez az idősebb nemzedékeknek. Hiszen ami számunkra folyamatosan átélt múlt, az nekik egyre távolodó történelem. Ők úgy tekintenek a Kádár-rendszerre, mint a hetvenes években születettek a hatvanas, ötvenes évekre, sőt a mai fiataloknak még az 1990 utáni néhány évről sincsenek emlékeik.


Egy politikai teszt segítségével az idei választások előtt „megszondáztuk” hát e nemzedék képviselőinek történelmi-politikai tudását. A március második felében végzett országos felmérésünk célcsoportját a középiskolák negyedikes diákjai alkotják, közülük is kiemelten azok, akik az utóbbi egy-másfél évben részt vettek az Európai Választási Szakértők Egyesülete Első választók a Parlamentben című rendezvényén.


Kérdőívünket a Tóth Zoltán vezette ACEEEO jóvoltából tíz középiskola – három budapesti, két esztergomi, egy-egy debreceni, miskolci, sümegi, szerencsi és dunakeszi – végzős diákjai töltötték ki. Bár az 550 főre kiterjedő felmérés nem a szociológia tudományos eszközeivel készült, és egy minden tekintetben reprezentatív vizsgálat talán néhány százalékkal pontosabb eredményt adna, a válaszokból így is egyértelmű kép kerekedik ki.


A legfontosabb tanulság: az első választóknak – legalábbis közéleti ismeretek szintjén – nem a rendszerváltozás jelent korszakhatárt, hanem többségük számára a politikai időszámítás a kétezres évektől kezdődik, és az azt megelőző időről meglehetősen hézagos a tudásuk. A felmérés rávilágít arra is, hogy amikor az idősebbek állításokat fogalmaznak meg az 1990 előtti évekről, a fordulatról, az első szabadon választott kormányról, mondandójukhoz szinte szótárat kellene mellékelniük. Az ifjabb nemzedék tagjainak többsége ugyanis nemcsak nem lát egyes összefüggéseket, hanem a szó szoros értelmében azt sem érti, miről beszélnek a szülei.


Felmérésünk rámutat arra, hogy a fiatalok társadalomismereti felkészítése több mint hiányos, és hogy alig létezik olyan képzés, amely lehetőséget adna az első választók ismereteinek bővítésére. Természetesen egy egyszeri részvétel az ACEEEO által szervezett Első Választók a Parlamentben programon még nem garancia az akkor először hallott információk elraktározására és későbbi felhasználására – sok múlik a pedagógusokon, és nem utolsósorban a családi környezeten. A legszerencsésebb persze az volna, ha a közelmúltra vonatkozó ismeretek nem tankönyvízű informácóként, hanem – legalábbis közvetett – élményként rögzülnének; felmérésünk azonban arról tanúskodik, hogy ennek esélye napról-napra csökken.

 

Hogy hívták a magyar közéletet uraló pártot 1956 és 1989 között?
Helyes válaszok aránya: 62% 

Az eredményt némileg gyengíti, hogy ha valaki az MSZMP vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet közelítőleg helyesen írta, azt már jó válasznak tekintettük. Többen csak annyit tudtak, hogy „kommunista”, illetve „munkás” párt volt hatalmon, sokan pedig betűszavakkal – MKP, MDP, MSZP, MSZDP, MSZNP, SZDSZ, FKGP, KDNP, MDF – kísérleteztek.

 

Mi volt az 1958-ban kivégzett magyar miniszterelnök neve?
Helyes válaszok aránya: 79% 

A futottak még kategóriában szerepelt Rákosi Mátyás, Rajk László, de volt, aki – Nagy Imre helyett – Gömbös Gyulát, Tisza Istvánt, Batthyány Lajost, illetve bizonyos Kállai-Bárdosit és Antal Imrét küldte bitófára.

 

Állomásoztak-e a XX. század második felében külföldi katonák Magyarországon (ha igen, mikor és kik)?
Helyes válaszok aránya: 77% 

Az 1956 és 1991 közötti pontos időtartammal alig néhányan voltak tisztában; sokan a szovjet csapatok helyett orosz katonákat írtak, de ezt jó válasznak fogadtuk el.

 

Mire utal a III/III megjelölés?
Helyes válaszok aránya: 22% 

A legtöbben nem feleltek vagy tippeltek; utóbbiak mindenféle törvénycikkekkel próbálták összefüggésbe hozni a besúgóhálózatot működtető belügyminisztériumi csoportfőnökséget.

 

Minek a rövidítése a KISZ?
Helyes válaszok aránya: 47% 

Ha valaki a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevet közelítőleg helyesen írta, azt már jó válasznak tekintettük. Többen vaktában olyan válaszokat írtak, mint Középiskolások Szövetsége, Köztársasági Szövetség, Kisgazda Ifjúsági Szövetség, Kerületi Igazságossági Szolgálat, Katonáskodó Ifjúság Szövetsége, Körzeti Irányító Szervezet vagy Keresztény Ifjúsági Szövetség.

 

Mit jelent a szamizdat kifejezés?
Helyes válaszok aránya: 7% 

Az első kérdés, ami kifogott rajtuk. Egy-egy olyan tragikomikus válasz is született, mint a „Holokauszt/Szenvedéstörténet”, illetve a „török szó: terrorista”.

 

A felsorolt pártok közül húzd ki azokat, amelyek az adott időszakban nem voltak jelen a parlamentben, és karikázd be, hogy melyek voltak kormányon: MSZP, Fidesz, MDF, SZDSZ, KDNP, FKGP, MIÉP.

1990–1994
Helyes válaszok aránya: 27%  

1994–1998
Helyes válaszok aránya: 29% 

1998–2002
Helyes válaszok aránya: 62% 

2002–2006
Helyes válaszok aránya: 67% 

2006–2010
Helyes válaszok aránya: 72% 

A válaszok gyakran annyira zavarosak, hogy szinte lehetetlenné teszik az összegzést – így azt is helyes feleletnek fogadtuk el, ha valaki már a kormánykoalíció vezető pártját eltalálta. A koalíciós partnereket alig néhányan tudták felsorolni, a parlamenten kívüli pártokra vonatkozó kérdésre pedig minimális értékelhető válasz született, ezért annak ismertetésétől eltekintünk. Figyelmeztető tény, hogy több mint negyedük azt sem tudja, most ki kormányozza az országot. Bár a válaszok hiánya több kérdésben, köztük ebben, nemtörődömséget is tükrözhet.

 

Hogy hívták 1990 után a köztársasági elnököket?
Helyes válaszok aránya: 24% 
Kettőt tud megnevezni: 14% 

Egyet tud megnevezni: 24% 

Voltak, akik a (Szűrös Mátyás), Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László sort olyan személyekkel bővítették, mint Horn Gyula, Szili Katalin, Medgyessy Péter, Orbán Viktor, Bajnai Gordon, Horn Gyula, Gyurcsány Ferenc, Torgyán József, Göncz Kinga, illetve bizonyos Antal Imre.

 

Sorold fel a magyar miniszterelnököket 1990 óta!
Helyes vagy majdnem helyes válaszok aránya: 36% 

Hármat tud megnevezni: 21% 

Kettőt tud megnevezni: 8% 

Egyet tud megnevezni: 2% 

Mivel a többség számára Boross Péter mintha nem is létezett volna, (majdnem) helyes válasznak fogadtuk el, ha valaki felsorolta Antall Józsefet, Horn Gyulát, Orbán Viktort, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont. Emellett többen kinevezték (volt) miniszterelnöknek Bokros Lajost és Torgyán Józsefet.

 

Miért kellett a magyar parlamentnek 1993-ban, 2004-ben és 2009-ben új kormányfőt választania?
Helyes válaszok aránya: 13% 
Egy hibával válaszolók aránya: 21% 

Két hibával válaszolók aránya: 9% 

Az első szavazók nagy többségének szemlátomást fogalma sincs az első szabadon választott miniszterelnök haláláról; a második kérdésre adott válasznál gyanúnk szerint többen tippeltek.

 

Magyarország tagjaaz Európai Uniónak?
Helyes válaszok aránya: 91% 

a NATO-nak?
Helyes válaszok aránya: 78% 

a Varsói Szerződésnek?
Helyes válaszok aránya: 64% 

az ENSZ Biztonsági Tanácsának?
Helyes válaszok aránya: 39% 


Az első két válasz meglehetős tájékozottságot tükröz; gyanúnk szerint a Varsói Szerződést sokan nem ismerik, ám „biztos, ami biztos alapon” igennel válaszoltak, a negyedik kérdés pedig sokakon kifogott. Az ENSZ-nek ugyanis tagjai vagyunk, a világszervezet Biztonsági Tanácsának azonban nem.

 

Melyik politikai besorolás – jobboldali, baloldali, liberális – illik leginkább az alábbi pártokra?

MSZP
Helyes válaszok aránya: 91% 
Fidesz
Helyes válaszok aránya: 87% 

SZDSZ
Helyes válaszok aránya: 67% 

MDF
Helyes válaszok aránya: 81% 

Jobbik
Helyes válaszok aránya: 75% 

KDNP
Helyes válaszok aránya: 53% 

Az MDF jó szereplésének oka nem a párt elsöprő ismertségében rejlik, hanem abban a tényben, hogy – mivel első választó legyen a talpán, aki ki tud igazodni rajtuk – mindhárom jelzőt helyes válasznak fogadtuk el.

 

Húsz éve a romániai forradalom magyar hőse, református püspök, ma európai parlamenti képviselő. Ki ő?
Helyes válaszok aránya: 9% 

Tőkés László munkássága a jelek szerint kimaradt az életükből – cserébe Tarlós István, Antall József, Torgyán József és bizonyos Mindszenty Péter kapott egy-egy említést.

 

Sorolj fel tíz meghatározó mai magyar politikust! (Zárójelben az említések száma)

1. Orbán Viktor 453
2. Bajnai Gordon 368
3. Gyurcsány Ferenc 274
4. Dávid Ibolya 240
5. Sólyom László 126
6. Vona Gábor 121
7. Bokros Lajos 114
8. Morvai Krisztina 114
9. Mesterházy Attila 107
10. Lendvai Ildikó 93

 

Hol őrzik jelenleg a Szent Koronát?
Helyes válaszok aránya: 87% 

A jó eredmény egyeseket nem akadályozott meg abban, hogy olyan téves válaszokat írjanak, mint „Székesfehérvár”, „Esztergom”, „a Szent István-bazilikában.

 

Van Magyarországon halálbüntetés?
Helyes válaszok aránya: 95% 

 

A Magyarországgal szomszédos országok  közül melyekben vezették be hivatalos fizetőeszközként az eurót?

Helyes válaszok aránya: 32% 

Egy hibával válaszolók aránya: 44% 

Két hibával válaszolók aránya: 14% 

 

A felmérés elkészítésében az ACEEEO részéről Áhly István és Sólyom Anna, a Heti Válasz részéről Balogh Vanda, Buzás Judit, Iványi Márton, Juhász Ágota,  Kis Virág és Madácsy Tamás működött közre.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu