Megújuló Belváros Nagykanizsán 2009/4
Cserti Csilla, Mihovics Zoltán
pályázati ügyintézők
Nagykanizsa
„Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő és szociális célú fejlesztése – belvárosi akcióterület terv”
Nagykanizsa a következő években az Európai Uniós források felhasználásának segítségével jelentős fejlődés előtt áll. A város tudatosan készült ezek fogadására. Az előkészítő munkálatok már több mint két éve elkezdődtek, így napjainkra rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok, tervek és engedélyek. 2007-2013 között a Nyugat-dunántúli Operatív program az 5 Nyugat-dunántúli megyei jogú város számára közel 11 milliárd forintot biztosít városközpontjainak és lakótelepeinek rekonstrukciójára. Ebből Nagykanizsa mintegy 2 milliárd forintot kíván megpályázni.
A közgyűlés a 2008. február 28-i döntésével fogadta el az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kötelezően előírt dokumentumokat, azaz az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint a Belvárosi Akcióterületi Tervet, mely Nagykanizsa belvárosának rövidtávú, több ütemben történő fejlesztésére irányul. A Belvárosi Akcióterület a város központi tereit (Erzsébet, Deák, Eötvös, Széchenyi terek), az ezeket összekötő Fő utcát, illetve a tereket határoló utcákat foglalja magába.
A városközpont legjelentősebb problémája a Fő útnak és a környezetének közlekedési terhelése ezért a belváros élhetővé tételéhez elengedhetetlen a forgalom csillapítása. Már jelenleg is erőteljesen érezteti a hatását, de a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani arra a tendenciára, ami a központból történő vásárlóerő elszivárgást eredményezi. Az Észak-keleti és Keleti városrészben egymás után, egymásra épülve és a másik kínálatát kiegészítve, vagy túllicitálva épülnek a hipermarketek, bevásárlóközpontok, és szakosodott áruházak. A jó megközelíthetőségüknek és az „egy helyen mindent” koncepciójuknak köszönhetően jelentős a látogatottságuk, természetesen a városközpont terhére.
A városrehabilitáció célja éppen ezért az, hogy a város funkcióbővítő fejlesztésével, megújításával, a belváros forgalomcsillapításával Nagykanizsának olyan új, a történelmi városhangulatot tükröző centruma alakuljon ki, amely a hangulatosan felújított közösségi tereket összekapcsolva, vonzó városközponttá válik. Célunk, hogy a belváros megőrizze a közigazgatási, szórakoztató, kiskereskedelmi centrum funkcióját és létrejöjjön egy élhető közösségi központ, ami funkciójában megerősödve szolgálja ki a lakosságot.
Az akcióterv – közlekedési szakemberek bevonásával – egy olyan terv végrehajtását javasolja, amely a lehető legkisebb érdeksérelemmel jár, mégis a leghatékonyabb megoldást nyújtja a megnövekedett forgalom más irányú levezetésére. A belváros közlekedési tehermentesítéséhez ideális esetben meg kellene szüntetni a Fő utca gépjárműforgalmát, és a fent említett tereket egy sétáló utcával kellene összekötni. Ennek azonban jelenleg közlekedésszervezési és pénzügyi akadályai vannak, így a koncepcióban a forgalom 2×1 sávra csökkentésével számolunk.
Az első akciótervi időszak legfőbb feladata ennek a közlekedési átszervezésnek a megoldása, az elkerülő útszakaszok és a hiányzó csomópontok kiépítésével. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a második akciótervi időszakban megvalósuló térrekonstrukciók hatására jelentős funkcióbővülés jöjjön létre.
Az elfogadott projektjavaslat I. ütemében Nagykanizsa város önkormányzata:
• a belső körgyűrű még hiányzó – Zrínyi és a Teleki utcákat összekötő – szakaszának megépítését;
• a Huszti téri körforgalom kialakítását;
• az Arany János – Királyi Pál utcák összekötését;
• valamint az Erzsébet tér rekonstrukcióját kívánja megvalósítani.
A fejlesztés jelenleg tervezési fázisban lévő II. második üteme tartalmazza a Fő utcától délre található három városközponti tér (Eötvös, Széchenyi, Deák terek) egységes fejlesztését, oly módon, hogy a három tér együttesen ki tudja szolgálni a városi lakosság legszélesebb rétegét, a gyermekes családoktól, a fiatalokon keresztül, az idősebb korosztályig egyaránt. A terek fejlesztésével párhuzamosan megkezdődik a sávszűkítéssel a Fő utca gépjárműforgalmának csökkentése, ezzel lehetővé téve a belvárosban sétáló utca kialakítását, az Ady utca városközpont felé eső részének lezárásával és rekonstrukciójával.
Nem csak központi elvárás, hanem tudatos helyi önkormányzati stratégia, hogy a felhasznált fejlesztési források aktivizálják a privát szféra gazdasági jellegű beruházási tevékenységét. Az Akcióterületi Terv feladatának megfelelően feltérképezte, hogy a városközpont rekonstrukciójához milyen magántőkéből megvalósuló beruházások kapcsolódhatnak, és legfőképp azt, hogy ezeknek a dinamizálásához mely beruházásokat szükséges és lehetséges az Európai Uniós támogatás segítségével megvalósítani.
A Kormány a 2009. február 11-i ülésén döntött az I. pályázati ütem támogatásáról, 900 millió forint odaítéléséről. A több mint 2 milliárd Ft-os fejlesztés önkormányzatot terhelő önrésze 611 millió Ft, a többi külső, vállalkozói forrás.
Reményeink szerint a támogatási szerződést mielőbb sikerül megkötni és elkezdődhet a megvalósítás, valamint ezzel párhuzamosan a II. ütem terveinek véglegesítése, illetve a következő ütem pályázatának benyújtása is.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
